KIRÁNDULÁS ÉS NÉHÁNY RÁNDULÁS – XXI. FEJEZET

Kirándulás és néhány rándulás  – ezzel a címmel debütált anno a legendás Tom & Jerry sorozat egyik epizódja, melyben a szabadságát töltő horgászó homo sapiens sapiens (közismertebb nevén: a Zember) a végén agyba-főbe veri kedvenc macsekunkat. A történet szerint Tom gazdája horgászni megy. A macska belelkesül és vele tart – Jerry egeret senki sem hívta. A két állat – szokásához híven – hozza a formáját és végül az egész kirándulásukra azt mondhatjuk: „Állat!” Főleg, hogy az ominózus részt – suttyomban – a hajdani Csehszlovákiában rajzoltatták! Ettől is olyan állatira kisvakondos a fű… De vajon létezik állatira jó kirándulás? Járjunk utána! Ja, csak szólok: ez egy blog, nem információs-tudományos-szupersztráda! Szóval be ne pipulj tőle!

A mi kis falunk és Kojot

Volt egyszer egy… „Vadkelet”

Régi gyermekkori barátommal és testvérével kóstolgattuk minap a jó csípős pizzát, hozzá pedig zámolyi sört gurítottunk, öntözve száraz torkunkat. Eközben felidéztük az elmúlt évtizedek emlékeit, köztük azt az időszakot is, amikor a hazai rendszerváltással beköszöntött a „Vadkelet” kora… Gyermekkori barátom kit – szakmája és hivatása után, a rapidul rám törő kajánságomra hivatkozva – innentől Kamionos barátomnak nevezek, emlékezett még rá, amikor Antall József miniszterelnök halála elvágta a Kacsamesék aktuális epizódját is, sorsközösséget teremtve egy generációnyi gyermek között…

Azt viszont már nem kérdeztem meg tőle – három (négy?) sör után – emlékszik-e vajon arra is, hogy bizony-bizony az ő VHS kazettájáról néztük még ama „Vadkelet” korszakában a Volt egyszer egy vadnyugat című örök filmopust is...  mely – Ennio Morricone zenéjének is köszönhetően – azóta is lelkem legmélyéig hatoló filmélményt nyújt.

A mi kis falunk és Kojot

Irány az Epöl-szikla!

Talán a Volt egyszer egy vadnyugat hatásának is betudható, hogy nemrégiben egyik utunk során megálltunk az Epöl-sziklánál is, melynek közelében forgott Kostyál Márk rendező „Vadkeletet”… pardon: Vadnyugatot is megidéző filmje, a Kojot.

A mi kis falunk és Kojot

Az epöli táj magával ragadó. A szikla alatt futó országút közelében egy szál fa, a messze elnyúló földek előterében. A fa alatt egy házaspár által állított, Jézust ábrázoló kőoszlop áll. Ki tudja… talán e hely volt a szerelmesek kedves rejteke is… házasságuk előtt…

A mi kis falunk és Kojot

Miként a Kojotban, érezhető volt itt is, élőben a „vadkeleti”… pardon: vadnyugati feeling. Jó volt a rendező helyválasztása.

A mi kis falunk és Kojot

Rögvest le is játszottam az Ennio Morricone által komponált filmzenét, melyet a látványba belepöfögő traktor rusztikus hangja még inkább megspékelt.

Rögvest indultunk is tovább úti célunk, A mi kis falunknak otthont adó Pajkaszeg… pardon: Pilisszentlélek felé…  Útközben azonban még megálltunk Sárisápon, mert volt egy gyanúm, hogy a Kojot temetőjeleneteit ott vették fel, de nem… Viszont kárpótlásul – a szeptember végi pénteki délután fényében – egy csodás, fekete hajú teremtés jött szembe a temetőhöz felvezető úton; fekete felsője és testre simuló kék farmerbe bújtatott lába már-már megállásra késztetett, ámde már várt ránk Pajkaszeg és persze a Teca kocsmája… beszálltunk a kocsiba és otthagytuk e filmbéli tájat...

A mi kis falunk és Kojot

...egy másikért... száguldva a hetvenes évek retró aszfaltján... a csodás hölgy így hát nélkülünk várakozott a buszmegállóban… Persze – tegyük hozzá pajkosan – legközelebb is járhatunk a vidéken… a két mellet mintázó, filmben szereplő természeti képződmény (hegy?) igazi remek... miként a hölgyeményé, mely még ringott is... szóval, ha igazi kojot vagy, irány Sárisáp!

A mi kis falunk és Kojot

Pilisszentlélek – avagy Pajkaszeg – A mi kis falunk

Egészen pontosan fogalmazva Esztergom A mi kis falunk, hiszen pilisszentlélek 1985 óta nem önálló község, hanem Esztergom városának része – bár ez nem tűnik fel, hiszen körülbelül kilenc kilométerre fekszik tőle egy völgyben.

A mi kis falunk és Kojot

A mi kis falunkban azonnal magával ragadó a csend, a béke a kémények füstje, na és a füstölt hús illata, mely ott jártunkkor belengte a sorozatnak otthont adó utcákat (a tavi jeleneteket nem itt veszik fel).

A mi kis falunk és Kojot

Szinte azonnal megleltük a pajkaszegi polgármesteri hivatalnak otthont adó épületet, melynek hátulja a sorozat közösségi háza, ahol a híres pap, János atya bámulhatja – ha akarná – a közösségi házat közvetlenül a mise előtt konditeremként használó hölgyek far- és mellizmait…

A mi kis falunk és Kojot

De a közelben megtaláltuk az atya apjának, dokinak, azaz a híres állatorvosnak a házát is, melyet a stáb bérel, valójában tehát nincs rendelés az itteni fosós állatoknak… szóval a doki mostan nem randizott a tanárnővel… nem volt forgatás se ott jártunkkor (mint megtudtuk, másnap lett volna, de a kocsmában nem vártuk meg). Ami a kocsmákat illeti, nos, a valódi Pajkaszegen nem csak, hogy templom is van, de ráadásul két kocsma is osztozik a garatukat locsolók széles táborán. Az egyik az Ivó Svejk a Derék Katonához, a másik pedig a hajdani Klastrom Söröző – utalva a határban fellelhető pálos kolostor romjaira –, mely a sorozat kezdete óta a Teca Kocsmája nevet viseli.

A mi kis falunk és Kojot

Mielőtt azonban lábunkat eme csodás mellű hölgyeményről – A mi kis falunk – Tecájáról elnevezett Bacchus-szentélybe betettük volna, még megcsodáltuk Pajkaszeg jelképét, a S*@Rsüti emlékművet, mely most letakarva szunnyadt (forgatás híján).

A mi kis falunk és Kojot

A kocsmában most az eredeti tulaj fogadott minket, aki széles mosollyal újságolta, hogy ő Teca főnöke, Teca pedig az ő főnöke. Finom pálinka- és sörremekének fogyasztása közben Édesanyám tisztábban látott, s meglepődve konstatálta, hogy más a kocsma berendezése, mint amikor Szifonék támasztják az asztalokat a sorozatban.

A mi kis falunk és Kojot

A tulajdonos rögvest el is mesélte, hogy a forgatás alatt más berendezést kap a kocsma, s akkor Teca az úrhölgy a falak között… Ilyenkor turisták nem látogathatják az intézményt, hiszen forgatás van, mindazonáltal jönnek sokan, forgatásra és azon kívül is; főleg hétvégén van sok turista. Pár pálinka után aztánigencsak homályosan látható a híres-neves kocsma...

A mi kis falunk és Kojot

Mesélte a tulaj azt is, milyen barátságosak a színészek, s a forgatások után is nagy bulik színhelye a kocsma. Öröm volt hallgatni, mily élet van Pajkaszegen! Pardon: Pilisszentléleken! Bizony-bizony, kultikus és király hely Teca Kocsmája!

A mi kis falunk és Kojot

Lassan be is esteledett. Hét óra felé közeledett a ferdén álló mutató... Ha Stoki kerékpárját és Gyuri járgányát nem is leltük sehol sem, attól még Pilisszentlélek a mi Pajkaszegünk, mindig! A mi kis falunk! Mely valójában Esztergom! Esztergom felé vettük az irányt, mely eszembe juttatta egy korábbi kalandomat Dezertőr barátommal, ki most dezertált és nem tartott velünk… Esztergomot és egy koncertet, melyet a Bud Spencer és Terence Hill Emlékzenekar adott. De ez már egy másik történet lesz… más időben... az alkonyt köszöntő városban...

A mi kis falunk és Kojot

Innen folytatjuk!

Addig is, ha tetszett, ajánld másoknak is!

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Tovább

KIRÁNDULÁS ÉS NÉHÁNY RÁNDULÁS – XX. FEJEZET

Kirándulás és néhány rándulás  – ezzel a címmel debütált anno a legendás Tom & Jerry sorozat egyik epizódja, melyben a szabadságát töltő horgászó homo sapiens sapiens (közismertebb nevén: a Zember) a végén agyba-főbe veri kedvenc macsekunkat. A történet szerint Tom gazdája horgászni megy. A macska belelkesül és vele tart – Jerry egeret senki sem hívta. A két állat – szokásához híven – hozza a formáját és végül az egész kirándulásukra azt mondhatjuk: „Állat!” Főleg, hogy az ominózus részt – suttyomban – a hajdani Csehszlovákiában rajzoltatták! Ettől is olyan állatira kisvakondos a fű… De vajon létezik állatira jó kirándulás? Járjunk utána! Ja, csak szólok: ez egy blog, nem információs-tudományos-szupersztráda! Szóval be ne pipulj tőle!

Egri vár

Bacchus kezében – avagy újra a szüreten

„Itt van az ősz, itt van újra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem.” Költőnk, Petőfi Sándor sorai visszhangoztak bensőmben, amikor pár pálinka után (újra) felhágtam a dombra Keresztapu szőlejében, a Fejér megyei kis faluban.

Egri vár

Itt van, bizony itt van! Egyfajta globális felmelegedésbe mártott ősz; és szeretem – mióta nem kell iskolát kezdenem, csak bámulhatom, miként szabadul el elementáris erővel a két gyereket három autóval hordó szülők által az őserő: a Pokol... Nos, hajnalodott. Kiugrottam az ágyból. A barátaim – kiket kedvelek nagyon – a buszon már vártak reám. Együtt indultunk a szüretre.

Egri vár

Ott volt a buszon Mester barátom, aki a tavalyi szüret alatt osztatlan sikert aratott, amikor beletörte a klozetba a retró WC pumpát, sec perc alatt. Velünk tartott Alternatív történész barátom, ki néha már-már véresen komolyan, de hobbiként arra keresi a választ, hogy mi lett volna, ha a történelem-egy-egy eseménye másként alakul. És velünk tartott Gyermekei aranyköpéseit szorgosan gyűjtő barátom is, akitől még nem mertem megkérdezni, hogy a nevetésroham közepette tudott-e köpni, avagy nyelni is, miután szintén velünk utazó kisfia a buszról leszállva így szólott: „Apu, s*@R ez a falu, egyetlen panelház sincsen!”  A levegőt aztán persze ő is harapta az esőre álló barométeres reggelen... aztán nem is lett eső... most persze épp zuhognak az esőcseppek a tetőablakra...

Egri vár 

Keresztanyu, Keresztapu és Édesanyám már vártak bennünket a kapuban. No és persze Borzi (vagy, ahogy jelen sorok írója hívja: Borz), az örökmozgó, csíntalan kutyus, ki örömében szökellni szokott, ha eldobjuk a labdáját, s lendületbe kapcsolva azonnal vissza is hozza azt.

Egri vár

Ezúttal Gyermekei aranyköpéseit szorgosan gyűjtő barátom kisfiát szemelte ki magának, akit aztán egész nap megállás nélkül szórakoztatott – kifulladásig… Amit ez a kutyus tud, az bizony egyedülálló boldog borz(i)lét! Mindeközben a keménylegények megitták a Keresztapa-snapszot: lehúzták a jó öreg törkölyt, s azzal a lendülettel lehúztak rá egy kupica tejet is. Horrorisztikus látvány, elhiheted! Róla képet, fel nem is teszek! Hisz hamarosan már égett a csapat keze alatt a munka! És ez a lényeg! Az öröm és az élmény igazi forrása! A szüret maga!

Egri vár

Ha pedig a Keresztapa-snapszot nem bírod, ne csináld! Nos, Mester barátom rohant is azonnal a vécére... Miközben örömmel konstatálta, hogy van a retyón pumpa, a rottyra vágott retró pumpa helyett, az ajtón keresztül felolvastam neki egy helytörténeti kiadvány részletét, amelynek alapján egyik valószínűsíthető őse részt vett 1909. május 15-én egy késes verekedésben a bodajki szőlőben; karókkal és botokkal megspékelve… azt a kiskésit! Jövőre tervezzük is megülni a száztíz éves jubileumot...

Egri vár

Talán ennek a történetnek tudható be, talán nem, minden esetre Alternatív történész barátom gyorsan magáévá tett egy kést és vidáman hadonászva munkára is indult a mi kis falunk feletti szőlőbe (mely nem Bodajkon van). Mindeközben Keresztanyuék frissiben befutott, még mindég másnapos unokája – Ifjú titán rokonom, kivel együtt voltunk az olasz fronton… pardon: kalandon – afelől érdeklődött, mikor jön az új blogom… igen, ez a reklám helye volt… mindeközben Borz (i) a labdával játszott... Az igazi sztár eme ivartalanított kisasszony volt... Jó focista vált volna belőle, ha Zember...

Egri vár

Még mindig Bacchus kezében – avagy csókoljuk, netán kóstoljuk?

A mértékletes pályinkaivás és a késsel való hadonászás után aztán tényleg megkezdődött az igazi munka a szőlőben. De tényleg! Az idő gyönyörű volt. Idén előbb is volt a szüret. Alig kezdtük meg azonban, amidőn egy szőlőlevélen pózoló kis brekibe botlottunk.

Egri vár

Megindult hát a tanakodás, hogy mitévők legyünk? Már-már hajlottam volna a békacomb projektre, mikoron telefonos kapcsolat révén Keresztanyu lánya felhívta rá a figyelmem, hogy lehet, elvarázsolt királylánnyal van dolgunk. Mitévők legyünk hát? Csókoljuk hát, avagy kóstoljuk? A jelenbe Alternatív történész barátunk kiáltása rántott vissza, aki minden előzmény nélkül felrikkantva kérdezte: „Mi lett volna szerintetek, ha a Dél győz az amerikai polgárháborúban?” Ergo: Keresztapunak kiütős az itókája… nekem elhiheted…

Egri vár

Mondhatni szó szerint Bacchus kezében voltunk. Bacchus (a görög mitológiában Dionüszosz) a mámor és a bor istene. Egy Bacchus maszk ottan virít Keresztapu pincéjében is, amit a családi legenda szerint magáról Keresztapuról mintáztak. Amikor tehát kiütéssel győzött felettünk a pálinka, vagy amikor a szüret utáni szieszta & fieszta során a veres bort, mint éltető nedűt kóstolgattuk, készítője, Keresztapu kezében voltunk; szó szerint Bacchus kezében…  De hát... ilyen egy szüret...

Egri vár

Még mindig Bacchus kezében – avagy hagymásbab a köbön

A szieszta keretében – ahogy Napóleon mondaná – a „bátrak ütege” megkóstolhatta Ifjú titán rokonom költeményét is, a Bud Spencer és Terence Hill filmekből is ismert hírös-neves (csípős paprikásra sikeredett) hagymásbabot.

Egri vár

Nos, akinek eleddig kétsége volt afelől, hogy a természet nem tud életre hívni egy tűzokádó sárkányra hajazó biológiai formációt, annak tiszta lelkiismerettel ajánlhatom ezt az ínyencséget – de csak saját felelősségre; mert itten nem babra ment a játék… A hagymásbab csak jó higítatlan vörösborral ajánlott – ergo: továbbra is Bacchus kezében voltunk… miközben felidéztük tavaszi túránkat is, a füzéri várhoz.

Egri vár

Tavaly már megkíséreltünk eljutni a várhoz, amikor a Zemplén Kalandparkban lezúztunk a drótkötélpályán. Akkor Informatikus barátom, a kissráca és Dezertőr barátom volt velem. Idén Dezertőr barátom dezertált, de velünk tartott Mester barátom és Gyermekei aranyköpéseit szorgosan gyűjtő barátom is, kisfiával.

Egri vár

A füzéri várat pár éve jelentősen felújították. De a munkálatok még nem értek véget. A látogatók száma a felújítás óta jelentősen megnőtt, megérte belefeccölni, tervezik állítólag, hogy libegő vinné fel a későbbiekben az utasokat a várhoz. Addigra a vár teljesen felújításra is kerülne.  

Egri vár

Jelenleg a vár alatti parkolóból lehet sétával eljutni az alsóvár kapujáig. A rekonstrukciónak vannak pazar elemei, néhol nem hiteles, hát, mit mondjak, nekem azért tetszett. Nézd meg te is!

Egri vár

Ja, majd elfelejtettem: Műemlékvédelmi Citrom-díjat is kapott, arra hivatkozással, hogy elhibázott a helyreállítás. E megtiszteltetésben az UNESCO műemlékvédelmi világszervezetének Magyar Nemzeti Bizottsága részesítette a várat. Bocsi fiúk-lányok! Nekem – még egyszer mondom – tetszik a vár!

Egri vár

Miközben immár lefelé sétáltunk a várból, Hegylakó asszony hívta Informatikus barátomat. Az asszonka tavaly azért szapulta a férjét, mert barátom kissráca nem kapott az úton elég folyadékot. Idén pedig azért kapott Informatikus barátom, mert túltöltötte a derék gyereket… Miként mi is túltöltöttük a poharunkat. Szüreten voltunk, még mindig Bacchus kezében… jöhetett egy kis alkoholmentes must… Egészségetekre!

Egri vár

Must vagy soha! Szóval talpra magyar!

A munka utáni szieszta keretében Mester barátom aludni próbált, mígnem Borz(i) – jó szukához illőn – rávetette magát; ezt látva Alternatív történész barátom a lakásba viharzott be jó félórás kumásra hivatkozva, Gyermekei aranyköpéseit szorgosan gyűjtő barátom pedig – miután kissráca újabb aranyköpés közepütte kifejtette attitűdjét a felső tagozatról – rájött, hogy valószínűleg lehet még egy kis matekházija az e tekintetben szószátyárnak igazán nem mondható kissrácának… Talpra szökkent hát, s ők korábban haza kellett, hogy menjenek. Valami szüretes matekpéldája nincs valakinek? Amit a helyszínen megoldhat máskor a srác? Mondjuk hányszor kell tekerni egy egységnyi idő alatt?

Egri vár

A kumásból visszatérő Alternatív történész barátom jóízűen kortyolt egyet a Keresztapu által kínált fehérborból, majd felelevenítette, hogy mi lett volna, ha anno továbbengedjük a törököt Bécs felé, s szerinte az igazi Dobó enyhén szólva költségvetési csalásba is keveredett, sőt, mi több, az Egri csillagokkal ellentétben, nemhogy tiltotta a borfogyasztást az ostrom alatt, de ellenkezőleg: az ostrom után szemére is vetettették, hogy várkapitányként nyakra-főre osztogatta a piát…

Egri vár

Dobó várkapitány hősies alakja talán Gárdonyi Géza művének és az abból készültt, azonos című filmnek is köszönhető, azonban tette – Eger várának megtartása – majdhogynem egyedülálló volt az akkori esztendőkben; ehhez bizony kellett jó adag szerencse is, a körülmények összjátéka, az időjárás, az ostrom elhúzódása a hadászati idény végéig, meg még ki tudja, mi minden más, de a tényen nem változtat. Személye ezért okkal nemesedhetett a hazáját szerető és megvédő bátor hős archetípusává a rajtunk taposó történelem viharai közepette.

Egri vár

Ha kedved tartja, 2018. október 14-én te is térj be a székesfehérvári Barátság moziba, ahol a III. Európai Art Mozi Nap keretében levetítésre kerül az 1968-as filmeposzunk is. Bizony-bizony: immár ötven esztendős a Várkonyi Zoltán rendezte Egri Csillagok!

Egyedülálló filmélmény és egyedülálló lehetőség, hiszen példának okáért e megyeszékhelyen utoljára talán a húszéves évforduló körül vetítették a mozik a filmet (méghozzá az akkori Petőfi mozi biztosan), azaz immár harminc éve! Szóval, ha látni szeretnéd moziban is a filmet, most, ötven esztendővel a készítése és kilencven esztendővel a Dobót alakító színművész, Sinkovits Imre születését követően, nos, akkor talpra magyar!

Egri vár

Talpra magyar! Irány az „Egri vár”!

A szieszta keretében az Egri csillagokról ráterelődött a beszélgetés az „Egri várhoz” történő kirándulásunkra is. A vár idézőjelbe tétele azt gondolom, itt jogos; az igazi Egri vár egy következő történet témája lesz. Beszélgetésünk ugyanis pilisborosjenői túránkra terelődött, ahol a film díszletéül szolgáló „művár” – vagy backlot (szabadtéri díszlet) – áll.

Egri vár

Jelen sorok írója már számtalanszor megtette a díszlethez vezető utat, így szemtanúja annak is, hogy bizony az Idő vasfoga – a gondozás ellenére is – megkezdte a munkáját…

Egri vár

De most szüreten voltunk, fiesztán, ünnepeltük a sikeres szüretet, a jó mustfokot, s az ötven esztendős Egri csillagokat. Nem kis munka volt az alkotást összehozni 1968-ban, miként a felépített díszletet is. Ide látogattunk, nem sokkal azután, hogy egyik komáromi sörtúránkon felfedeztük a Kisvakond kiszanált fatönkjét… vagy farönkjét... 

Egri vár

Ha tudta volna a Kisvakond, mennyi, de mennyi fa és mekkora rengeteg lakozik a Pilisben, bizony átköltözik ide, mielőtt a Varsói Szerződés keretében – pontosan az Egri csillagok film készítésének évében – leverik a prágai tavaszt... Persze ma már Kisvakond is mindenütt ott van...

Egri vár

A Magyar Néphadsereg törököt alakító kiskatonáinak egyébként szerencséjük volt: több ezer társukkal ellentétben ők megúszták, hogy részt kelljen venniük a magyarlakta Felvidék elleni invázióban…  Nos, az „Egri vár” elleni invázióhoz ezúttal Mester barátom, valamint Informatikus barátom és kissráca csatlakozott, Gyermekei aranyköpéseit szorgosan gyűjtő barátomék – ha emlékezetem nem csal meg – otthon kellett, hogy épp matekozzanak...

Egri vár

Mi eközben megsasoltuk a csinos hölgyeményt a pilisborosjenői Kis-Kevély Sörözőben, utunk kiindulási pontján. Miután az elfogyasztott kávétól, sörtől – és a gondolattól, hogy szívesen „matekoznánk” e kedves gyöngyszemmel – megrészegedtünk, elindultunk a Szent Vid Plébániatemplom irányába. A templom rabul is ejtette Mester barátomat… három csodaszép gyermek után kissé késő a cölibátusra, Mesterem…

Egri vár

Eközben mögöttünk Informatikus barátom kissráca letért az útról… hiába védekezett azzal, hogy elfogyott… sallert kapott…

Egri vár

Következett a Rózsa utca, majd az Ezüsthegyi út. A Viola köznél már teljes volt az összhang Informatikus barátom és kisfia között.

Egri vár

A piros jelzést követtük, mely bevitt az erdőbe. Nem tudom, ha a Viola közzel párhuzamos Málna közön haladunk, akkor a málnásba vitt volna? 

Egri vár

Gyönyörű, vadregényes tájon, fenyőerdőben haladtunk első úti célunk, a 415 méter magasan lévő Ezüst-hegy irányába, mely egy kis kitérőt is jelentett.

Egri vár

Az úton volt, aki majomkodott, Mester barátomat pedig pisilés közben hívta az asszony; felvette a telefont, de erről képet inkább nem közlünk… inkább lássuk a kilátást!

Egri vár

Ezután következett a Nagy-Kevély, a maga 534 méteres magasságával, ahonnan kevélyen letekintettünk gyönyörű fővárosunkra, s élveztük a pazar kilátást. Egyúttal érzékelhettük, mekkora távolságot tettünk meg az alant elterülő Ezüst-hegytől a csúcsig. Fincsi hely! Ajánlom!

Egri vár

A hegyről leereszkedve következett a Nagy-Kevélyi kőfülke, más néven a Szódás-barlang; szódást, vagy lovat nem látva leereszkedtünk az „Egri vár” romjaihoz. Amúgy, ha tetszik a barlang, kukkants be te is!

Egri vár

Az "Egri vár" vár még így, romjaiban is monumentális hatást kelt, akkora, akár egy igazi vár. Miközben informatikus apja a történelemórától falra mászott, a kissrác egyedül várta a tüzes kereket a vár kapujában, de aztán az csak nem akart jönni, így ő is bevette a várat.

Egri vár

Amúgy a díszletvárban 2008-ban a negyvenéves évfordulóra emléktáblát is elhelyeztek, hirdetve a település, az egri hősök, s a film történetét, kultuszát, minden arra járónak.

Egri vár

A környék amúgy különös atmoszférájú hely. Mindezt megspékeli az is, hogy maga a díszlet sokkal inkább hitelesebben adja vissza az 1552-es ostrom idején állott eredeti Egri várat, mint Gárdonyi regénye, akinek leírása egyrészt még nem tartalmazza és nem is tartalmazhatta a huszadik századi kutatások eredményeit, egyúttal regényes is, hiszen végtére is regényről lett légyen szó…

Egri vár

Utunk végén megcsodálhattuk még a legendás Teve-sziklát is. A képződmény adta a hátteret az Egri csillagok, de a Magyar vándor egyik jelenetéhez is, egyúttal örök mementóul szolgál annak a tevének, aki az Egri csillagok forgatásáról egy fürdőbe szökött (igaz történet!)…

Egri vár

De megcsodálhattuk azt a kürtőt is, amely az Egri csillagokban a várba vezető titkos alagút díszletéül szolgált… hát, itten már nem jutsz be Egerbe, valami azt súgja…

Egri vár

Utunkat a Szent Vendel-emlékmű mellett, a Jenői FALÓ Büfében fejeztük be, jó pár finom falás közepette, mely eszembe juttatja azt a volt hittan tanárnőm által mesélt Fejér megyei legendát, hogy a szüreti bálokon Jenőben mindig volt egy kis vér, egy kis késelés… ki nem hiszi, vagy netán tudni akarja az igazságot, az járjon utána… Mi mindenesetre szüreten voltunk, drága Keresztapu kertjében, pincéjében... Bacchus kezében.

Egri vár

Mielőtt búcsút intettünk volna a nap végén, elújságoltam barátaimnak, hogy tényleg igaz az a közösségi oldalon terjedő legenda is, mely szerint a Star Wars droidhőse, C-3PO hazánkba látogatott, s átépített változatában a szesziparban helyezkedett el… de erről majd legközelebb!    

Egri vár

 

Innen folytatjuk!

Addig is, az Erő legyen veletek!

Egri vár

És ha tetszett, ajánld másoknak is!

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A FILMMŰVÉSZETBE (XXII. FEJEZET)

Dákok

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár huszonkettedik alkalommal! Meg vagy lepve, Caligula?

Dákok

Akkor mit szólsz ahhoz, ha azt mondom, most következik „a vas és a rozsda kora”?

A kortárs angol író Harry Sidebottom Vas és rozsda című regényében idézi a történetíró, Cassius Dio sorait: „Történelmünk most alászáll az aranykorból a vas és a rozsda korába.”

Dákok

Sidebottom regénye a Római Birodalom zűrzavarral és válságok sorozatával terhes sötét időszakában, a Krisztus utáni harmadik században játszódik, mely korszakról a kortársak maguk is úgy vélekedtek, hogy az aranykor véget ért… Akárcsak a filmművészetben, 1964-ben... 

Dákok

Szinte kísérteties, ámde mégis igaz! A vas és a rozsda kora Marcus Aurelius Antoninus császár Kru. 180-ban bekövetkezett halálával és Commodus császár trónra lépésével kezdődött, miként a filmművészetben is A Római Birodalom bukása című film jelentette az aranykor végét 1964-ben!

Dákok

A Római Birodalom bukása nagy bukás volt, véget vetett majd negyven évre a nagyszabású, római témájú filmek korszakának, mely filmek (és tévésorozatok) csak most, az ezredforduló után élik reneszánszukat. Miért is kísérteties mindez? Hiszen megcsodálhattuk benne a gyönyörű Sophia Lorent is...

Dákok

Nos, azért, mert A Római Birodalom bukása filmcím valójában nem a Nyugatrómai Birodalom Kru. 476-os bukására utal, hanem annak a hanyatlásnak a kezdetére, mely végül valóban elvezetett a birodalom bukásához: a film ugyanis pontosan Marcus Aurelius Antoninus császár halálával és Commodus uralmával, meggyilkolásával foglalkozik, azzal a korszakkal, mely a történetírók szerinti aranykor után következett… A Kru. 180-ik esztendő tehát nem csak a történelemben vált cezúrává, de a korszak eseményeinek bemutatása a filmtörténetben is hamuvá porlasztotta az aranykort... Legalábbis, ami Rómát illeti...  

Dákok

A 2000-ben bemutatott Gladiátor, mely maga is Marcus Aurelius halálával és Commodus uralmával foglalkozik (és gyakorlatilag, ha nem is jogilag, de egy film remake, az 1964-es filmé), véget vetett ugyan a vas és a rozsda korszakának, ámde egy új, eleddig ismeretlen korszak felé is kaput nyitott.

Dákok

Marcus Aurelius a Gladiátorban „föltámadott” hamvaiból... akárcsak a színész által egy másik univerzumban alakított varázsló főnixmadara... Az ezredforduló utáni római témájú filmek és sorozatok pedig már ötvözik az aranykorban készült filmek vívmányait az azt követő időszak római témájú, nem ritkán botrányokkal kísért filmjeinek brutalitásával, véres jeleneteivel, de a szexualitás (és valljuk be: néha a homoszexualitás) nyílt ábrázolásával is. Lássuk csak, miről is van szó! Íme, ízelítőül egy kép az 1979-es botrányfilmből, a Caligula című olasz-amerikai erotikus filmdrámából:

Dákok

És most pedig lássuk az HBO 2005-ben debütáló sorozatát, a Rómát! Miként is mutatja be Augustus császár feleségét, a gyönyörű (ámde a való életben kissé férfiasabb arcvonásokkal rendelkező) császárnét, Livia Drusillát? Nos, a Caligula óta tudjuk, hogy a római történelem és a szex bizony üdítő ötvözet...

Dákok

A „rothadó kapitalizmus” botrányfilmjei 

Mialatt a hidegháborúban egymásnak feszült Nyugat és Kelet...

Dákok

...elég érdekes filmeknek nyújtott a korszak teret... Nyugaton a helyet: az 1964. esztendőt követően nem a Krisztus utáni harmadik századra fókuszált a filmművészet – így tehát a római témájú filmek aranykora után nem a Cassius Dio által meghatározott vas és rozsda korszakának bemutatása következett.  Igaz, ami igaz: sem 1964 előtt, sem azt követően nem készült sok film, amely a Krisztus utáni harmadik század Rómáját mutatná be, jóllehet nagy benne a potenciál. Akár Sidebottom könyvei is megfilmesíthetőek lennének….

Dákok

Itt kell azonban mégis szót ejtenünk arról, hogy még a római témájú filmek aranykorában, 1958-ban forgattak egy filmet, mely a Krisztus utáni harmadik században valóban élt palmürai királynőről, Zenobiáról szól, aki Sidebottom regényeiben is feltűnik, s aki a családjával a Palmürai Birodalmat irányította. A Róma csillaga című – olasz-francia-német koprodukcióban készült – filmben Anita Ekberg személyesítette meg Zenobiát, s más egzotikus szépségek is feltűntek a filmvásznon…   

Dákok

Maga a Palmüra városáról elnevezett rövid életű birodalom Kru. 271-ben vált ki a Római Birodalomból, Zenobia pedig magát a híres Kleopátra leszármazottjának tartva dacolt az imperiummal.

Dákok

Mielőtt Aurelianus császár (aki Kru. 270-275. között uralkodott) legyőzte volna Palmürát, a város már uralta a gabonaszállítmányok szempontjából Róma városának oly nélkülözhetetlen Egyiptomot, de Szíriát és Kis-Ázsia római területeinek egy részét is. A császár Zenobiát láncra verve vitte Rómába (ámbár állítólag megkímélte az életét), Palmüra városát pedig lerombolták a rómaiak. De vissza mármost a „rothadó kapitalizmus” azaz a Nyugat aranykor utáni filmművészetére! 

Dákok

Nos, az egyetlen, harmadik században játszódó angol film az 1976-ban készült Sebastiane, amely az egyik legnépszerűbb keresztény szent, Szent Sebestyén életén alapul, jóllehet csak alapul! Tudniillik a speciálisan homoszexuális célközönség számára készült film nem csak a katonák közötti homoerotikum ábrázolása miatt lett ellentmondásos. 

Dákok

Amit tudunk a szent életéről, az az, hogy a testőrparancsnokként szolgáló és Kru. 288 körül vértanúságot szenvedett Sebestyén Diocletianus császár kegyeltje volt, de a császár elrendelte a kivégzését, amikor tudomására jutott, hogy keresztény. A katonák lenyilazták, de túlélte: egy mártír özvegye ápolta. Ekkor újra a császár színe elé került, de másodszorra már halálra botozták.

Dákok

A filmben a császár száműzi, amikor megtudja, hogy keresztény, nem nyilaztatja le. Száműzetésének helyén tovább szolgál a hadseregben, azonban a parancsnokát nem hagyja hidegen a szépsége; Sebestyén keresztény, ellenáll, mire a sértett parancsnok halálra nyilaztatja. Ennyi. Aki szeretné megismerni Szent Sebestyén történetét (legendáját), az ne ebből a filmből tegye! Tény azonban, hogy ma már (rendre) ábrázolják az azonos neműek közötti szerelmet, szexuális kapcsolatot is az ókori római témájú filmekben, sorozatokban is... Ismerős a jelenet a Spartacus sorozatból?

Dákok

Ami pedig egykor botrányfilm volt, mint az 1979-es Caligula, mára már szinte belesimul a filmművészetbe... Belesimul... mint női test a férfikarokba... Nos, következzék a császár, Caligula!

Dákok

A Kru. 37-41. között uralkodott – őrült – Caligula császár az egyik legtöbbet „foglalkoztatott” uralkodó a filmművészet római történelmet bemutató alkotásaiban. Az egyik főszereplő A palástban (1953) és annak folytatásában, a Demetrius és a gladiátorokban (1954). Szúrós szerszámmal a kezében...

Dákok

De feltűnik a Robert Graves író regényeiből készült sorozatban, az Én, Claudiusban (1976) is, amely azonban már nagybátyja, a későbbi Claudius császár életére és (Kru. 41-54-ig tartó) uralmára fókuszál.  A Caligula film időrendben tehát a negyedik alkalom, hogy az őrült császár munkát kaphatott... roppant csinos hölgyek társaságában...

Dákok

A sajtóvitákat és pereket is generáló Caligulában épp annyi a történelmi tévedés, mint elődeiben. Botrányfilm jellegét azonban leginkább az adja, hogy a rendező tudtán kívül a producer pornográf képsorokat is forgattatott, melyet elhelyeztek a forgalmazásra kerülő változatban. Így történt, hogy a film műfaját tekintve – gyakorlatilag – egy pornófilm (is) lett...

Dákok

Természetesen a kortárs római filmek és tévésorozatok ma már szinte elképzelhetetlenek a vérgőzős- és szexjelenetek nélkül... Mondhatnánk akár azt is, hogy a korszellem a Caligulára hajaz, a filmnek ad igazat, s létjogosultságot... de természetesen ez legyen izlés dolga, döntse el mindeki maga! Amúgy Caligulát végül megölte a testőrsége, vagyis a praetorianus gárda...

Dákok

Szóval, mindenki döntse el maga, s ízlésének megfelelő témájú filmet nézzen. Így döntse el azt is, hogy kíváncsi-e a Krisztus utolsó megkísértéséreAz 1988-as Krisztus utolsó megkísértése olyan vitákat és botrányt váltott ki bemutatása idején, hogy egy fundamentalista keresztény szervezet tagjai még Molotov-koktélokat is dobtak egy moziba, amíg a film ment...

Dákok

Maga a film Nikos Kazantzakis regényén alapul. A történet lényege, hogy a keresztények által egyszerre valóságos istennek és valóságos embernek tartott Krisztus maga is küzdött emberi vágyaival, – így mutatja be a regény és a film –, s a kereszten függve elképzeli, milyen normális emberi életet élhetne, s családot alapíthatna Mária Magdolnával, akiről egyébként idén is készült egy film…

Dákok

Nos, a Krisztus utolsó megkísértése Krisztusának szexjelenete bizony aztán nem maradt visszhang, mi több: botrány nélkül… Hozzá kell tenni azonban máris, hogy a filmben végül aztán Krisztus vállalja a kereszthalált; újra a kereszten van… Beteljesedik az, amiért az emberek közt lakozék; utoljára megkísértetett, de vállalta mégis az emberekért, az emberek üdvösségéért a kereszthalált is… mielőtt tehát kereszthalált szenvedett, a történet szerint megtörtént Krisztus utolsó megkísértése...

Dákok

Izlés dolga, hogy ki mit gondol róla, vagy megnézi-e. Tény azonban, hogy a mai filmektől, könyvektől sem idegen az evangéliumokban leírtak újraértelmezése, még ha nem is feltétlenül ilyen radikális formában. Ide sorolható például a 2016-ban bemutatott Feltámadás (Risen) is. 

Dákok

Az alkotás úgy ábrázolja Krisztus elítélését, hogy abból kihagyja az egyes történészek által erősen vitatott húsvéti amnesztia intézményét, vagyis kimarad a filmből a zelóta Barabás szabadon engedése. Barabást a film elején harcban megölik.... A film alaptémája ugyanakkor nem egyedi.

Dákok

Az 1986-ban készült alkotásban, a Nyomozás Krisztus holtteste után című filmben és annak 2006-os újrafeldolgozásában is Krisztus eltűnt holtteste ügyében nyomoz a főhős, a különbség csupán annyi, hogy az 1986-os verzióban és a 2006-os filmben – mely egyébként A nyomozás címen ismert – a megbízó maga Tiberius, a Caligula előtt uralkodott császár. A Feltámadásban aztán már a Jézust elítélő Pilatus adja a megbízást. 

Dákok

Külön érdekesség, hogy a történet alapmotívuma megjelenik a Nils Holgersson írójának, Selma Lagerlöfnek egy másik művében, a Krisztus-legendákban is, de merőben más történet kerekedik ki belőle: Veronika kendőjének eredettörténete... A Passió című 2004-es alkotásban egyébként maga Veronika is feltűnik, amint segít Jézusnak.   

Dákok

A kommunista Kelet történelemhamisításai 

Mialatt a hidegháborúban egymásnak feszült Nyugat és Kelet, a Vasfüggöny mögötti Romániában elég érdekes alkotások születtek. Hozzáteszem: a franciákkal koprodukcióban is! ilyen film az 1966-os Dákok. 

Dákok

Aztán 1968-ban a keletnémetekkel együtt forgatták le a Traianus oszlopát (Columna). E két film a Krisztus utáni első század végén játszódik.

Dákok

A sort az 1980-ban forgatott film, a Burebista zárja, mely a Krisztus előtti első század közepére kalauzolja a nézőt; e film már echte román alkotás. 

Dákok

A három film politikai üzenete az, hogy a román nép már az ókorban is ott volt, ahol ma Románia létezik, csak akkor dákok voltak... Ezért is készült e három nemzeti filmeposz, mely által a románok filmművészeti szintre emelték a történelem meghajlítását, s a dákó-román (vagy dák-római) kontunuitás elmélet propagálását. Gyakorlatilag huszadik század eleji-közepi ruházatba bújt románokat láthatunk dákok helyett, ami megint csak tudatos alkotói lépés lehet, a dákó-román kontinuitás elmélet tükrében... Mi is ez az elmélet? Veselkedjünk csak neki!

Dákok

Az elmélet szerint azután, hogy a rómaiak Kru. 106-ban meghódították a dákok királyságát, még maradtak a területen a háborút túlélt dákok, akik romanizálódtak, elterjedt a latin nyelv és kultúra, egyúttal a birodalom más területeiről bevándorlók is érkeztek a térségbe. És aztán?

Dákok

Nos, az elmélet szerint tehát a megmaradt dákok romanizálódtak és/vagy összeolvadtak volna a betelepülő lakossággal, de a lényeg az, hogy folytonosan a helyükön maradtak volna és máig egy népet alkotnának: a románságot (jóllehet a rómaiak a Krisztus utáni harmadik században feladták a területet, kevesebb, mint kétszáz év alatt kellett volna romanizálódnia a lakosságnak, s a romanizált lakosság pedig általában távozott is egy kiürített provinciából, így például Pannoniából is).

Dákok

Az elmélet romantikusnak is mondható, de (szinte) semmi bizonyítékkal nem védhető, nem alátámasztható! A filmek mégis azt a célt szolgálják, hogy még inkább terjesszék és beültessék az elméletet, akár a nemzetközi köztudatba is, a forgalmazásuk révén; ruházatig románnak beállítva a dákokat avagy úgy ábrázolva a dákokat, hogy a nézők felismerhessék bennük a románokat... mire is nem jó a mozgókép...

Legközelebb e három filmmel folytatjuk!

Addig is…

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Dákok 

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Most pedig, hallgassuk csak, mint berreg fel filmes bakiként a láncfűrész a dák erdők mélyén!

Lássuk hát a Dákokat, körülbelül 1. óra 10. perc 09. másodperctől!

   

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A FILMMŰVÉSZETBE (XXI. FEJEZET)

Decebal

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár huszonegyedik alkalommal! Ennek örömére kezdjünk egy huszonegyedik századi sorozattal! Az HBO Róma sorozatával!

Decebal

Igazi ékszerdoboz a templom a kép hátterében, ugye? Kár, hogy ezt is porrá égették a barbárok!

Az HBO Róma sorozatának egyik részében a messzi távolban a Capitolium-domb látható, az ókori Róma városának egyik központja, ahol a legfontosabb állami ünnepeket tartották. A hely politikai-vallási jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a templom, amely a kép hátterében is ott magasodik a dombon: Iuppiter Optimus Maximus temploma.

Decebal

Iuppiter a görög főisten, Zeusz római megfelelője volt, a legelső megszemélyesített római istenek egyike. Iuppiterünk Mars és Quirinus társaságában az egész államot képviselő, egyszersmind oltalmazó istenhármasság alkotója volt... amíg híttek benne...

Decebal

Az 1964-es nagyot bukott filmben, A Római Birodalom bukásában magát Iuppitert is  megcsodálhattuk, templomának bensőjében. A gond csak az, hogy a  templom valójában  három párhuzamos hajóra volt osztva, középen Iuppiter, kétoldalt Minerva és Iuno Regina szobraival. Sporoltak volna az alkotók? Nézzük csak a film díszletét!

Decebal

A film bemutat egy diadalmenetet is (triumphust). A diadalmenet útjának végpontja valóban a Capitolium-dombon volt. A díszlet grandiózus, s valóban fizikailag létezett (létezik?); ez még nem a CGI kora.

Decebal

És most lássuk ugyanezt a helyszínt a valódi Rómában!

Decebal

A két kép alapján látható, hogy a díszlettervezők kiváló munkát végeztek. Ergo: nem a díszleten múlott a film bukása, hiszen az meglehetősen hiteles, miként az arányok is; a hatvanas évek keretei között. 

Decebal

De vissza Iuppiter templomára! Nos, az idők során többször leégett, s a templomot végül az ősi istenek sem védték meg a barbárok fosztogatásaitól és a végső pusztulástól. Azért a domb nyomokban még tartalmaz egy-két templomkövet...

Decebal

Legutoljára 546-ban a kivonuló osztrogótok (keleti gótok) gyújtották fel, annak a két évtizedes háborúnak az egyik sötét pillanatában, melyet a konstantinápolyi (bizánci) székhelyű Keletrómai Birodalom indított, Itália és benne az örök város, Róma visszafoglalására. Annak a háborúnak a sötét pillanatában, mely Rómától Ravennáig végigdúlta a csizmát...

Decebal

Erről a háborúról szól a Felix Dahn író regényéből – német-olasz-román koprodukcióban – 1968-69-ben készült Harc Rómáért című film is, akárcsak Robert Graves regénye, A vitéz Belizár.

Decebal

Belizár (avagy Belisarius) keletrómai hadvezér az Úr 536-ik esztendejében foglalta el csapataival Rómát, uralkodója, Justinianus császár nevében. Az 527-ben trónra lépő Justinianus tudniillik a hajdani Római Birodalom nagyságának és egységének visszaállítását tűzte ki célul.

Decebal

Mivel a Nyugatrómai Birodalom Kru. 476-ban formálisan is megszűnt, a Keletrómai Birodalom tekintette magát a birodalom egyedüli jogos örökösének. Itáliát ez idő tájt az osztrogótok uralták.  Az osztrogótok királyságát még 493-ban hozta létre Nagy Theodorik. 534-ben bekövetkezett halála után a lánya, Amalasuintha kormányzott a kiskorú fia – Theodorik unokája – helyett.

Decebal

Az unoka hamar elhalálozott, a Konstantinápolyhoz közeledő, Justinianusszal már tárgyalásokba bocsátkozó Amalasuinthát pedig megölték saját vérei, a gótok. Meggyilkolása lett aztán az ürügy Justinianus császárnak arra, hogy megindítsa a háborút az osztrogótok ellen.

Decebal

Hadvezére, Belizár 536-ban győztesen vonult be Rómába, így a Harc Rómáért című film azon eseménysora, amikor gótoktól vert serege roncsaival bevánszorog az örök városba, s ott törött kardjával holtan összeesik, teljes mértékben a képzelet műve, nem pedig a történelmi valóság. 

Decebal

Az viszont már nem a képzelet műve, hogy Rómát Vitigis (az 536-tól 540-ig uralkodó) osztrogót király megostromolta. Vitigis gótjai 537-ben valóban megpróbálkoztak az ostrommal, Róma visszafoglalásával, s valóban sikertelenül; azonban a filmmel ellentétben a király nem kapott sebet az ostrom alatt és nem is halt ebbe bele.

Decebal

Viszont a gótok uralma 540-re már csak Ravennára olvadt, Vitigis pedig a keleti gótok államának megmentése érdekében lemondott, s Belizárt hívta meg a trónra. A hadvezér látszólag hajlott ennek elfogadására, de ez csak ürügy volt, hogy bevonulhasson Ravennába és elfoghassa Vitigist, akit a kincstárral együtt Konstantinápolyba küldött; a gót király itt halt meg, hamarosan. Justinianus azonban féltékeny lett Belizár sikereire, s keletre, a perzsák ellen küldte hadakozni.

Decebal

Itáliában Belizár távozása után rosszra fordult a helyzet. Az 541-ben osztrogót királlyá választott Totila visszafoglalta nemcsak Észak-Itáliát, de Rómát is. Uralma azonban nem volt tartós. A város többször cserélt gazdát. Hol a gótok, hol a bizánciak kezén volt. Milliós lakossága elenyészett, a város lélekszáma csak a huszadik századra érte el az ókori szintet. A háború okozta pusztítás mérete pedig óriásira rúgott. Ebben az időszakban történt aztán az a gyalázatos eset is, hogy az osztrogótok – Totila katonái – felgyújtották a Capitolium-dombon álló épületeket (546-ban).

Decebal

Ahhoz képest, hogy a Harc Rómáért című filmben ő a pozitív főhős, a római nőbe szerelmes szőke herceg, a valóságban Totila maga is szörnyű idők előidézője volt... egy folyamatos háború dúlta korszakban. Mindez a filmben nem jelenhetett meg, egy pozitív főhős kezét nem szennyezhették be barbár tettek, nem lehetett kegyetlenebb a bizánciaknál vagy a rómaiaknál. Így nem mutathatták be azt az általa begyorsított folyamatot sem, melynek végén a Capitolium neve Monte Caprino (Kecske-hegy) lett, a város központja gulyalegelő, a romok közt feltörő bozótos mélyéről pedig újra üvöltött az antik Róma jelképe, a farkas…

Decebal

A farkas azonban már nem szoptatta a legendás városalapító ikerpárt, Romolust és Remust… a város és lakói kutyául „megszívták” a  bizánci visszahódítást… Iuppiter temploma sem épült újjá többet, soha. Béke poraira... és romjaira...

Decebal

Azonban több film és a Róma sorozat is emléket állít e hajdanán grandiózus épületnek. Miként az egész Capitolium-dombnak. Nézzük meg újra A Római Birodalom bukása című film díszletét s aztán vessük össze az alábbi képpel!

Decebal

De láthatjuk Juppiter templomát az 1959-es Ben-Húrban is... 

Decebal

...és megcsodálhatjuk a nem sokkal később forgatott Spartacusban is.

Decebal

Két nézőpontból is.

Decebal

Miként maga a Capitolium-domb is két részből áll. Az alacsonyabb dombon állt maga a Iuppiter templom. Északi irányban lévő magasabb csúcsa pedig az Arx nevet viselte, ahol Iuno Moneta temploma állt (szintén 546-ban pusztult el). Az alábbi, makettről készült képen a két templom hátoldalát láthatjuk. A Juppiter templom így a képen jobboldalt helyezkedik el:

Decebal

És most lássuk ugyanezt a Forum Romanum irányából, egy későbbi idősíkban, amikor már áll az állami levéltár épülete! A Juppiter templom itt a kép bal oldalán magasodik a Forum fölé:

Decebal

Az Arxon, Iuno Moneta templomának közelében volt az állami pénzverde, a két magaslat közti nyereg (vagyis az Asylum) pedig az állami levéltár, azaz a Tabularium épületének adott helyet. Ezen utóbbi, árkádos épület jól látható nemcsak a Róma sorozatban, de A Római Birodalom bukásában is. A Róma sorozatban, a Tabularium fölött megcsodálhatjuk az Arxot is, rajta Iuno Moneta templomával.

Decebal

 A népvándorlás viharaiban a Tabularium is elpusztult; az épület még álló falaira a Palazzo del Senatore épült, a városháza. Érzékelhető a korszakváltás szele... egyenesen az arcunkba kapjuk... 

Decebal

A Harc Rómáért című film díszlete nyomokban Tabulariumot is tartalmaz?

A Harc Rómáért című filmben Róma város díszletének az az egyik jellegzetessége, hogy – mondhatni – egyetlen ismert ókori római középületet sem lehet felismerni benne. Esetleg a Tabulariumot... esetleg...

Decebal

Felmerül ugyanis a gyanú, hogy ahol a három római áll, az nem más, mint a Piazza del Campidoglio, ahol a Michelangelo korabeli Palazzo del Senatore áll. Ha ez így van, az alkotók csupán alig ezer évet tévettek a díszlettel...

Decebal

A Róma városát alakító díszlet azonban ennek ellenére, avagy ettől függetlenül,  ámde nagyon is ismerős lehet avatott szemek számára! De ne siessünk annyira előre! Vissza Totilához, akinek a nevéhez nem csak az anyagi kultúra elpusztításának ódiuma tapad...  Amúgy pedig, dehogy volt ő olyan hősszerelmes, mint a filmben!

Decebal

Nos, mi tapad még Totila kezéhez? Vagy inkább nevéhez? Vér: 546-ban a Rómából kivonuló gótok ugyanis nemcsak a Capitolium-dombot dúlták fel, de túszként magukkal vitték az akkor még létező, ősi intézmény képviselőit, a senatus tagjait is. A senatus már a királyság kora óta, gyakorlatilag Róma alapítása óta létező testület volt, melyet a város elitje alkotott. 

Decebal

A Római Birodalom bukásában is látható senatusnak az idők során eltérő jogköre volt. A köztársaság korában és a császárkor első időszakában (a principatus alatt) a senatus volt elviekben a legfőbb törvényhozó hatalom. Jóllehet Kru. 476-ban a Nyugatrómai Birodalom megszűnt, a gótok uralma alatt ez az ősi intézmény még létezett Rómában... Gyakorlatilag Totila haláláig, mely 552-ben következett be. A film romantikája ellenére ekkor alighanem nem hajolt föléje egy róma nő...  


Decebal

Totila halálhírére az eleddig túszként tartott senatorokat a gótok megtorlásul kivégezték. E vérveszteség oly nagy volt a testület számára, hogy az ősi intézmény a hetedik századra eltűnt a történelem színpadáról (603-ban történik róla említés utoljára). Épületük, a Curia a hetedik század közepétől már teplom.

Decebal

A középkori szenátor titulus az persze más... de az egy másik történet lenne... Most vissza a gótokra, akiket nem egykönnyen győztek le a bizánciak. Belizár ugyan hamar visszafoglalta Rómát, de Justinianus vetélytársat látott benne, így nem kapott kellő támogatást Konstantinápolyból. Így Totila hamar birtokon belül volt újra... A filmben csak egyszer foglalja el a várost (megnyitják előtte a kapukat), s aztán már jön is a halálos kimenetelű ütközet...

Decebal

 Ám előtte még a kudarcot vallott Belizár helyét az eunuch Narses veszi át, aki már kellő támogatást kapott Justinianustól.  Narses serege germán zsoldosokból állt. Köztük longobárdokból, akik ekkor Pannoniát uralták. A sereg az 552. esztendő nyarán csapott össze Totila gótjaival, akiket a keletrómaiak nyílzáporral fogadtak. Az úgynevezett Busta Gallorumi csatában Totila is életét vesztette. Ezután végezték ki a szenátorokat hívei, mikor halálhírét vették...

Decebal

Az ütközet után következett az utolsó osztrogót király regnálása; pár hónapra Teja lett a király, de ő is életét vesztette a Narsesszel vívott harcokban. A megmaradt gótok behódoltak, s a bizánciak alattvalói lettek. A filmmel ellentétben nem tértek tehát vissza északi honukba. A történetnek azonban itt nincs vége! Mert eztán mégis a bizánciak gyászindulója következett... 

Decebal

A már említett, Narsesszel harcoló longobárdok húzták el a bizánciak nótáját. Velük kapcsolatban rögvest említést is érdemel, hogy a hazai író, Fehér Tibor 1974-ben megjelenő regénye, a Vasjogar többek közte megismerteti az olvasót a longobárdok pannoniai életével is. Megismerhetjük a regényből, hogy miként harcolnak a longobárdok Narses seregében, majd azt is, hogy királyuk, Alboin vezetésével miként semmisítik meg a gepidák Dunától keletre elterülő királyságát.

Decebal

Alboin az avarokkal  együttműködve döntötte meg a gepida uralmat, de aztán a veszélyessé váló avarok elől a longobárdok 568-ban Itáliába vonultak, Pannoniát pedig átengedték az avaroknak. Az Itáliában már helyismeretet szerzett longobárdok belekezdtek a saját honfoglalásukba a csizmán, s a bizánciak jelentős itáliai területeit elhódítva 572-ben Pavia központtal létre is hozták a saját királyságukat.

Decebal

A bizánci visszahódítás tehát tiszavirág életű volt, Itália pedig a tizenkilencedik századik, a modern Olaszország megszületéséig széttagolt maradt. A Forum pedig azóta is romhalmaz, de már újra farkasok elől elzárt terület... a Capitolium-domb pedig a mai napig tartalmaz egy kis Tabulariumot... nyomokban...

Decebal

De vissza a széttagoltságra: ezen alighanem az a tény sem változtatott, sőt, inkább erősítette a széttagoltságot, hogy a nyolcadik században a frankok Nagy Károly uralkodása alatt elfoglalták Észak-Itáliát és Károlyt 800 Karácsonyán a pápa császárrá is koronázta. Dél-Itáliát ő sem csatolta birodalmához, az a bizánci császár érdekszférája volt akkoriban. Dél-Itália azt mondhatnánk, máig nem zárkózott fel Olaszország északi vidékeihez. A Nagy Károlyról 1993-ban készült tévésorozatban a csizma alja, azaz Dél-Itália nem is szerepel a térképen... már akkor leírták volna?

Decebal

Ami a Keletrómai Birodalmat illeti, nos Bizánc jelentősen kimerítette tartalékait az Itália visszahódításáért vívott háborúban. Kevesebb, mint száz esztendő, s területeinek jelentős részét elhódítják az arabok... A háború méregpoharát így tehát maguk a rómaiak itták ki... Meg Rosamund gepida hercegnő?

Decebal

Térjünk most vissza a longobárdokra: Alboin alakját idézi meg erősen torzított formájában az 1961-es film, A hódító kardja is. A film azon jelenete azonban, amikor Alboin a feleségét (a legyőzött és kivégzett gepida király lányát) arra kényszeríti, hogy a saját megölt apja koponyájából készült ivókupából igyon, nagyon is valós eseményeken nyugszik. Maga Fehér Tibor kiváló leírást ad erről. Azonban ebből is látszik, hogy az antik világ fénye a logobárd térhódítással végleg kihúnyt Itáliában... 

Decebal

Alboin felesége, Rosamund sem hagyta annyiban az ivászatot. Alboin erőszakkal magához kényszerítette és megalázta az ivókupával; bosszúja beteljesedik, mely beteljesülés Alboin vesztét okozza... 

Decebal

...a longobárdok királyságát pedig Nagy Károly frank király hódítja meg 774-ben, fejére téve a híres longobárd vaskoronát. De ez a történet már túlmutat a caesarok Rómáján...  De amiként Károly két koronát tarthat a kezében, úgy játszhat egy díszlet is két várost a filmművészetben...

Decebal

   

Amikor egy díszlet két várost is alakít 

Miért is lehet ismerős avatott szemeknek a Róma városát játszó díszlet a Harc Rómáért című filmben? Nos, a válasz egyszerű, ámde nagyszerű! Korábban már érintettük is sorozatunk keretében azt a filmet, melyben a díszlet először debütált. Nézzük csak, vajon ráismer-e valaki a kép alapján erre a másik filmre!

Decebal

Nem, ez nem az Egri csillagok, s a díszlet nem is a pilisborosjenői, mely a filmhez épült; az ostromlétrák ellenére sem…

Decebal

Lássunk egy másik párost! A következő kép a Harc Rómáért című filmből való. Teljességgel hihetetlen módon emberek lógnak a kereszten! Hihetetlen, hiszen ezt a kivégzési módot Nagy Konstantin császár Kru. 337-ben megszüntette. Erre utal is a film: az egyik fiktív karakter Cethegus elismeri ugyan Konstantin eme (nemes tettét), de aztán közli, hogy ő majd felújítja ezt a fajta kivégzést... A filmbéli kivégzés viszont történelmileg alaptalan. Mindezeken túl a kép hihetetlenül szerencsés szögből készült. Lássuk csak!

Decebal

Ha kissé elmosódottan is, de láthatóak a városfal elemei, a híd és a két boltív is. És most lássuk ugyanezt a díszletet egy másik filmben!

Decebal

A falak tetejét ugyan átalakították a Harc Rómáért forgatására, azonban a többi rész ugyanaz! A Harc Rómáért című film német-olasz-román koprodukciós alkotás, melynek forgatása során felhasználták az 1966-os, francia-román koprodukciós film, a Dákok (Dacii) díszleteit is

Decebal

Legközelebb mi is elkalandozunk hát a hatvanas évek derekának Romániájába, hogy bemutassuk, miként szolgálta a filmművészet, s benne a '66-os Dákok, valamint az 1968-ban forgatott Traianus oszlopa (Columna) a történelem meghajlítását, s különösen a híres dákó-román (vagy dák-római) kontunuitás elmélet propagálását. És szót ejtünk majd arról is, hol hallható ókorinak cseppet sem nevezhető, és nem is texasi láncfűrész berregése a filmben... a dák erdők mélyén... 

Decebal

A késhegyig menő vitákat persze ki-ki folytassa majd le maga! Te pedig, Decebal, idenézz! 

Decebal

 Figyelsz? Jó! Így már jó!

Decebal

Mert hamarosan folytatjuk!

Decebal

Addig is…

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Decebal

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Előre!

Decebal

 

Tovább

TANÁR VERSUS/CONTRA DIÁK (II. FEJEZET)            A JÁTSZMA

A Tanár versus/contra diák I. fejezetében azt a nemrégiben aktuálissá vált témát feszegettük, hogy MINDENKInek lehetett, avagy történetesen volt is egy Erika nénije. Aki még nem látta volna Deák Kristóf Oscar-díjat nyert alkotását, annak a Mindenki –mondhatni – kötelező darab! Hogy miért? Azért, mert MINDENKI volt diák, netán pont most diák. És mert vannak közöttünk olyanok is, akik a tanári hivatást választották… MINDENKIhez szól, szívből!

Azonban itt és most történetesen véget is ér az a lelkület, amely a Mindenkit áthatja; a film a múltkori fejezet témája volt, ez most nagyon másról fog szólni (http://fuszeresjakvaj.reblog.hu/mindenkinek-volt-egy-erika-nenije).    A mostani… nos, keményebb menet lesz! Az biztos! Időben szólok! Főleg azoknak, akik történetesen a tanári hivatást választották, mert komoly etikai, morális kérdést fogunk érinteni a tanár-diák viszony kapcsán. Az ítélet persze – miként az igazság – MINDENKIé! Az olvasóé… Az értékítéletet tehát MINDENKI maga hozza meg! 

Tanár-diák

I. ELŐJÁTÉK

Nemrégiben egy rendezvény miatt egykori középiskolámban jártam. Az iskola felé tartva összefutottam egy volt osztálytársnőmmel – kicsi a világ –, aki épp gyönyörű kisgyermekét tolta a babakocsiban; a jövő nebulóját. Szóba elegyedtünk. Kifejtette, mennyire rossz emlékei vannak egykori középiskolánkról, hiszen – ahogy ő emlékezett – minden tanár szívatta az osztályunkat, pedig nem érdemeltük meg. Szóba került egy másik osztálytársunk neve is, akiről egyik tanárunk kijelentette, hogy amíg ő él, nem lesz belőle építész. A tantárgy érettségi tárgy volt, felvételihez is kellett, szóval… Minden esetre az osztálytársunk lediplomázott, s legendák keltek szájra arról, hogy végül bevitte megmutatni a diplomáját a volt tanárának…

Tanár-diák

Vajon mindig tisztelettel kell lenni az iránt is, ami rossz volt az életünkben? Nos, emberek vagyunk, érzésekkel, ez természetünből fakadóan nem megy, s most, jelen sorok írása közben sem ezen van a  hangsúly, hanem azon, ami ténylegesen megtörtént.

Tanár-diák

Évtizedek teltek el az érettségi óta, de még felnőtt fejjel is gyakran eltűnődök azon, vajon egyes régi tanárainkat csak a leterheltség, avagy más is megakadályozta abban, hogy a tananyag leadásán túl valódi hivatást is belevigyenek az órába? Hivatást!  És legfőképpen lelket! Szenvedélyt! Volt rá példa, igenis volt, termett érték, s került is átadásra iskolás éveink során! De volt, igenis volt, amikor szenvedélyes óra helyett szenvedésben volt részünk. Akár célzottan is, ok nélkül is, csak, mert… ha nem is a régi pálcás módszer révén...

Tanár-diák

Nem titok, minden diák megtapasztalja azt az életérzést, hogy a tanára kedvence, avagy pontosan az ellenkezője. A nebuló se szeret minden tanárt… netán már a tantárgyat is utálja, s mindez egymásra is hathat… Ténykérdés azonban, hogy a jó/rossz tanár igenis befolyásolni képes a tanuló jövőjét. Jómagam is több száz könyvet elolvastam, de a középiskolai kötelező olvasmányok jó része kimaradt, s a versolvasást se szerettem meg, azután, hogy tizenkét esztendeig igyekeztek belém sulykolni, hogy nem lehet saját gondolatom a költeményről, mert a költő ezt meg azt gondolta… Még az írásbeli érettségim javításában is ezt olvashattam, bizony-bizony nem tűrték az önálló gondolatot… Gondúta a… Pedig végső soron a poéma sem más, mint a szabad gondolat szárnyalása... De az iskolában ezt  *@sz*@*od...

Tanár-diák

De emelkedjünk felül ezen, hiszen csak örülhetek, hogy egy tanár, aki még a szóbeli érettségin is igyekezett lehúzni, nem vette el a kedvemet az olvasástól, amit önmagamért mívelhetek, azt olvasva, amit szeretek, szenvedélyesen, vidáman! Ez legyen példa mindenki előtt, akinek az önálló gondolatát bünteti a tanára!

Tanár-diák

II. ÉLETED JÁTSZMÁJA MÁR A KÖZÉPISKOLÁBAN ELDŐL?

A gond csak ott van, bizony, ott van, kedves mai fiatalok, hogy a tanárok, főleg a középiskolai tanárok egy életre befolyásolhatják a Jövőtöket, mivel az általuk adott jegyek befolyásolhatják a felvételiteket! Aztán mi van, ha a tanárral nem vagytok valamilyen okból jó viszonyban? Esetleg semmit nem tettetek a rossz viszony kialakulása érdekében… Régen bizony a felvételi más volt. Volt olyan egyetem, amely önálló felvételit csinált, de alapesetben volt központi felvételi, amelyhez hozzáadódott a középiskolából hozott jegyek adta érték, meg a nyelvvizsga és már meg is volt a jövő útja. Ha valaki extra pontot ért el a központi felvételin (azaz majdnem 60 pontot), akkor ez a pont megduplázódott, s akár nyelvvizsga nélkül is utat jelentett egy jó egyetemre, főiskolára.

Tanár-diák

Mi volt ez a duplázás? Nos, a duplázás lényege abban állt, hogy ez esetben nem vették figyelembe a középiskolai jegyeket, de nem is volt rá szükség, hiszen a duplázódó pont elég volt a sikeres felvételihez. Vagyis, ha egy középiskolai tanár a diákot még az érettségin is elkapálta, ez a kapálás nem életre szólt, csak az írásbeli felvételiig. Vagyis lehetőség volt rá, hogy ne egy középiskolai tanár, hanem a diák maga döntsön a saját sorsáról, kizárólag a tudása alapján, a felvételin. Manapság azonban – akár emelt szintű, akár nem az érettségi – a felvételi eljárásból legjobb tudomásom szerint már nem hagyható ki az egyenletből a középiskolai tanár. Így sokkal inkább hatással van a diákok jövőjére az a közeg, amelyben nagykorúságuk előtt telik az életük.

Tanár-diák

III. A JÁTSZMA ELKEZDŐDIK

„A játszma elkezdődött!” – hallhattuk igen sokszor Sherlocktól. Egy életen át kell játszanunk! Azonban egy diák számára talán ott kezdődik el istenigazából, amikor körvonalazódik számára, hogy mihez szeretne fogni érettségi után, mi szeretne lenni a jövőben, az ÉLETBEN… És aztán felméri, hogy ennek eléréséhez milyen képességei vannak, miket kell fejlesztenie, de azt is, hogy milyen nehézségekkel, objektív és szubjektív akadályokkal kell megbirkóznia. Kedves mai fiatalok, ti már elvégeztétek a feladatot?

Tanár-diák

Ha igen, láthatjátok, hogy az egyenletből nem hagyható ki a középiskolai tanárotok kedves, avagy utált grémiuma sem. És akkor jön a csattanó: mi van, ha győzelmetek gátja egy olyan tanárotok, aki mondjuk, ok nélkül nem kedvel titeket, s ez át is jön (megjegyzem, ismertem olyan általános iskolai tanárt, aki engem bár nem tanított, őrjöngve ordította az első osztályos kisgyereknek, hogy nem érdekli, ha bele is tapos a gyerek lelkivilágába)...

Tanár-diák

Jóllehet nem voltam még nagykorú, de amikor magam is megtapasztalhattam az életérzést, hogy ok nélkül nem kedvelnek, s ez az osztályzataimon is látszik, már éreztem, mit éreztem, reálisan láttam, hogy valami gyógyszer elgurult azon tanáraimnál, akik kimutatták, mennyire le akarnak húzni szubjektív okok miatt. Nem vette be a gyomrom, ahogy a kivételezést sem. Az egyik érettségi tantárgy esetében azonban különösen meglepett, hogy mennyire le akarnak húzni, jegy tekintetében. Ez egy másik érettségi tantárgy volt. Itt nem kellett verset elemezni…

Tanár-diák

Nos… meglepett, hogy úgy éreztem, hogy le akarnak húzni, mivel addig kedveltem a tanáromat, nem volt köztünk probléma, s ha nehezen is ment a tantárgy, érteni akartam, megoldani a feladatot, s ezt látta is, nem is buktatott meg soha, pedig egyszer korábban év végén… már nagyon rosszul állt a szénám… miként több osztálytársamnak is… Ez az a tanár volt az, aki kijelentette osztálytársunkról, hogy amíg ő él, nem diplomázik le. Nos, a történetet már ismerjük. De vissza az iskolapadba! Év vége volt. Akkor figyeltem fel valamire. Tudvalevő volt, hogy a jegyei alapján bukásra áll az osztály egyik legjobb anyagi hátterű tanulója is. A tanár mégsem buktatta meg, de az osztály plénuma előtt megbeszélte vele, csakis vele, egyedül az osztályból, hogy következő év elején a teljes, akkor már elmúlt éves anyagból ír egy dolgozatot, amire nyáron készülnie kell, s ha nem sikerül, akkor vége! Így is lett… mármint, hogy nem bukott meg a tanuló. Csakhogy nekem valami sántított.

Tanár-diák

Feltettem magamnak a kérdést: ha az osztálytársam nem bukik meg, s nem pótvizsgázik, ugyan miféle kihatása lehet egy olyan dolgozatnak, amit csak ő ír meg, nem az osztály, vagyis szigorúan véve nem is osztályozható? Miféle kihatása lehet, miféle következménye, amikor már a következő osztályba lépett? Mert hát visszamenőlegesen nem alkalmas arra, hogy megbuktassa! Osztályzat meg hogy lenne rá adható? Olyan nincs, hogy valakivel olyan – mégis osztályozásra kerülő – speciális dolgozatot iratunk, amit mással az osztályból nem! Vagy mégis? De hol van az egyenlőség? A kérdésemre, amit valójában csak gondolatban tettem fel, saját magam, magamnak, nem kaptam választ, az osztálytársammal szeptemberben a következő osztályba léptünk. Hogy megírta-e azt a dolgozatot, nem tudni, minden esetre az osztály plénuma előtt erre nem került sor, még említés sem volt róla.

Tanár-diák

Ekkor következett az, hogy érzékelni kezdtem a már említett ellenszenvet azon tanárom részéről, aki az osztálytársunkkal külön dolgozatban állapodott meg előző év végén… Hiába szerettem és akartam érteni a tananyagot, félévkor megbuktam belőle – még szerencse, hogy nem érettségi év volt még, igaz ez az év elvileg már számított. Szüleim nem fogadták el érvelésemet, a dolgozatokat pedig nem tarthattuk meg emlékeim szerint, de az a megérzésem támadt, hogy jó volna független tanárral átnézetni a feladatokat, mivel valami azt súgta, hogy lehúzzák a jegyeimet. Sajnos ebben nem kaptam támogatást vagy megértést szüleimtől, bizonyítani nem tudtam egy megérzést.

Tanár-diák

Csak korrepetálásra adtak pénzt. A korrepetálás során megcsináltuk ugyan a feladatokat, amire emlékeztem, de addigra már év vége jött, én már nem bíztam magamban, s nem is mentek a feladatok, mintha saját magamnak kezdtem volna bizonyítani, hogy nem megy… Egyértelműen bukásra álltam… A szüleim beszéltek a középiskolai tanárommal, aki kegyesen egy kollégáját javasolta korrepetálásra, akivel tudvalevően jó barátságot ápolt. Tanárom kollégája fogadott, az ő anyukája az asztal mellett elhaladván máris arcon is fingott…

Tanár-diák

Szó szerint. Mégis érteni akartam, tudni! A középiskolai tanárom kollégájánál, korrepetálás közben meggondolatlanul sóhajtozni kezdtem. Meggondolatlanul, hiszen a korrepetitor minden volt csak nem empatikus lélek, mégis kifejeztem két feladat között – az amúgy szinte nem is létező – reményemet, hogy de jó volna, ha a tanárom nem buktatna meg, hisz volt rá példa, hogy valakit nem buktatott meg, hanem megbeszélték, hogy következő tanév elején ír majd a tanuló egy dolgozatot, az előző éves anyagból… Következő óránk után a középiskolai tanárom félrehívott s közölte, hogy átenged év végén, de év elején írok egy dolgozatot a mostani, egész éves anyagból, amire a kollégája felkészít. Minderre nem számítottam, nem is voltam rá felkészülve, s nem is tartottam igazságosnak, azonban nemet nem mondtam. Viszont már akkor is eltűnődtem azon, hogy azok a mondatok vajon mennyire tudatosan hagyták el a számat, a tanárom kollégájánál...

Tanár-diák

Nem voltam még nagykorú, de vajon ettől függetlenül mégis felismertem az egyetlen, reálisan járható utat a bukás elkerülésére? És aztán nem hittem el, s történetesen meg is ijedtem attól, hogy működik? Az utolsó év, érettségi előtt szeptemberben kezdődött. Miként mindig szeptemberben kezdődik a tanév, amikor a falevelek lehullanak… Talán, mert magam sem hittem el, hogy annak a dolgozatnak a megírására valaha is sor kerül (nem is került), talán, mert mégis annyira naiv voltam, mint amilyennek tartottak, csak augusztus második felében vettem fel a kapcsolatot a tanárom kollégájával. A korrepetitor őrjöngve ordította a telefonba, hogy velem befejezte a munkát, nekem egész nyáron korrepetálásra kellett volna járnom, meg egyébként is, micsoda dolog az, hogy ez úgy történt meg, hogy tudjuk, hol dolgozik az apám… Otthon átbeszéltük a dolgokat, szüleimnek kezdett összeállni egy kép, apám hozzátette ehhez azt is, hogy szerinte nem egyszerűen a munkahelyén, hanem a munkájáért kapott feltételezett béren lehetett a hangsúly a telefonban…

Tanár-diák

Szüleim felvették a kapcsolatot a középiskolai tanárommal is, de ő privát nem fogadta őket, csak azt mondta a kaputelefonba, hogy évtizedes tanári pályafutása alatt őt még így nem vágták át. Apám úgy döntött, hogy még tanévkezdés előtt megbeszéli a dolgokat az iskolaigazgatóval. Pontosan már nem emlékszem, miről volt szó kettejük között, de a végzős osztályba léptem, hiszen nem buktattak meg év végén, utólag pedig erre nem lett volna mód. Egyébként is, mire fel, ha a saját tanárom év végén átengedett?Az iskolám egy másik tanára korrepetált (immár a harmadik, egy év leforgása alatt), hiszen muszáj volt érettségizni a tantárgyból; e tanárt roppantul meglepte, mennyire érteni, tudni akarom az anyagot, s mennyire jövök fel a tantárgyból az érettségire. A saját tanárom semmi érzelmet nem mutatott, nem is emlékszem már rá, miként zajlottak a tanórák vele, de az valószínű, hogy két szót nem váltottunk. Egy dolgozatom sem lett elégtelen azután. Átmentem az érettségin. Ez volt a fő. Én győztem. A saját Jövőm szempontjából csak ez számított.

Tanár-diák

Aztán léptem tovább. Tovább, az életutamon. Az érettségin ebből a tárgyból is volt vizsga. Ezt meg kellett csinálnom, hogy tovább léphessek. Az életben aztán többet nem befolyásolta a jövőmet ez a tárgy. Miként az érettségimet se befolyásolhatta a tanárom. Se a felvételimet…

De vajon MINDENKI ilyen szerencsés az ÉLETben?

Ti hogy látjátok?

Mit tapasztaltatok?

Milyen a Ti JÁTSZMÁTOK?

És etikai, morális szempontból Ti meddig mennétek/mentetek el el hasonló szituációban? Merre billen(t) a mérleg serpenyője?

Tanár-diák

    

Tovább

fuszeresjakvaj

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek

Utoljára kommentelt bejegyzések