„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár sokadik alkalommal! Mert „Róma örök.” Akár az ÉLET…

Hát Mátyás, az az igazság, hogy az örök élet gyümölcsével jobban jártál volna…

Egy szép napon az immár agg Augustus császár (Kre. 27-Kru. 14.) kedvenc gyümölcséből, a fügéből lakmározott, melyet maga szedett le. Csakhogy a füge mérgezett volt! Álnok – titkos-gyilkos – felesége, Livia Drusilla méreggel kente azt be, hogy biztosítsa végre a birodalom feletti uralmat fiának, Tiberiusnak. Legalábbis a történetíró, Cassius Dio szerint. Pedig olyan édesdeden festenek együtt, Livia & Augustus...

Tegyük hozzá máris: Augustus a hivatalos álláspont szerint természetes halállal hunyt el, a róla elnevezett hónap 19. napján, azonban Cassius Dio verziója szervesen illeszkedik abba a képbe, mely szerint Livia sorra mérgezte volna Augustus családtagjait…Igaz volna, Livia?

Ez a kép mára ugyan meghaladott, a huszadik század elején azonban még nem volt az: Robert Graves író még igazi kajánsággal illesztette bele Én, Claudius című művébe, melyből 1976-ban tévésorozat is készült. Úgyszintén a mérgezős Livia jelenik meg, ha burkoltan is a 2003-as Augustus című kétrészes minisorozatban (itt azért Augustus természetes halállal hal meg, de Livia is mérgezgeti a családtagokat). 

Meghaladott, vagy sem a sorozatgyilkos Livia Drusilla képe, fel kell hívnom a figyelmet egy érdekes tényre: kísérteties a hasonlóság a mi derék Mátyás királyunkkal (1458-1490), aki a történetírás tanúsága szerint utoljára valóban fügét próbált fogyasztani, azonban rosszul lett tőle, s megkezdődött végső agóniája…

Füge. Nos, máig tartja magát a hazai köztudatban az a kép, mely szerint Mátyás király mérgezés áldozata lett, méghozzá a felesége, Beatrix királyné okozta volna a halálát – mérgezett fügével… Mint Livia Augustus halálát, Cassius Dio szerint…

Tegyük hozzá gyorsan: Mátyás és Beatrix kapcsolatának ilyetén – mérgezett fügével átitatott – végkifejlete kevéssé valószínű, még, ha biztosnak is tűnik, hogy királyunk fügébe harapott utoljára.

Augustus és Livia esetében pedig egyáltalán nem biztos, hogy a Cassius Dio által leírt eseménysor a valóságban végbement… Mentsük fel a két csajt, na! Mentsük? Nos, ha meg is illeti őket az ártatlanság vélelme, a két nagy uralkodó közt ott a szemet kiszúró párhuzam is! Maga a füge… Ugye-ugye… Cassius Dio századokkal Augustus után élt. Valószínűleg nincs alapja az általa leírtaknak. Aztán, mi van, ha mégis?

Talán pont a füge lenne – ha úgy tetszik – a közvetett bizonyíték arra, hogy mindkét esetben gyilkosság történt? A füge, melyet Mátyás esetében ténylegesen meg is kóstoltak, Augustus esetében pedig megírtak? Hát, erre inni kell!

Szóval... úgy festene tán, hogy az egyik füge erősítené a másik létét? A mérgezésről szóló történetírói utalás megerősítené a mérgezésről szóló legendát és viszont? Fincsi! Akár a Mátyásnak felszolgált romlott füge...

Hogy mi az igazság? Nos, annyi bizonyos, hogy Mátyás meghalt… és ahogy a mondás tartja, oda az igazság… vagy éppen odaát van… Igaz-e Mulder ügynök? De meg ne szólalj! Inkább énekelj valami rómait!

Nos, UFO vadászó Mulder ide vagy oda, bizony-bizony, lehet, hogy a derék Mátyásunk sokkal, de sokkal jobban járt volna, ha füge helyett – az örök élet gyümölcsének is nevezett – gránátalmával oltotta volna éhét… és ha hihetünk Cassius Dionak, akkor Augustus is jobban jár… Azért inkább ne higgyünk Dionak! Valami azt súgja...

Ugyanis a – 2016-ban debütált Római Birodalom (Roman Empire) című sorozatban is feltűnő  –  történetíró ennél hajmeresztőbb dolgokat is állít! Még hajmeresztőbbet!

Ízlés dolga, hogy emiatt a kardvasat érdemelné-e, avagy sem, minden esetre neked tetszene, Mulder! Az biztos... Miről is van szó? Nézz a képre! Vágod már?

Cassius Dio esete az azonosítatlan repülő tárgyakkal – ugye megmondtam?

Azonosítatlan repülő tárgy – avagy UFO (Unidentified Flying Object) – római megjelenésére utal Cassius Dio egyik beszámolója is. Hajmeresztő? Nos, igen. És mégis! De ne rohanjunk úgy előre! Legelébb tisztázzuk, mit is jelent az UFO kifejezés, azon túl, hogy nyilvánvalóan olyan repülő objektumról van szó, amit nem azonosítottak. 

Legtöbb esetben csillagászati, meteorológiai jelenséggel, katonai objektummal magyarázhatóak ezek a repülő tárgyak, azonban nem minden esetben. Vannak, akik ezeket az azonosítatlan repülő tárgyakat – ufókat – a földönkívüli élet bizonyítékainak tekintik, melyeket valamilyen földönkívüli létforma irányít.

Az elmúlt évezredekből számtalan, azonosítatlan repülő tárgyra utaló feljegyzés, írásos és más emlék maradt fenn – így magában a Bibliában is  –, amiket nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen képletesen értelmezni. Ezékiel próféta látomása alapján például komplett, működő repülőeszköz volt tervezhető... na tessék!

Mindebből egyesek arra a megállapításra is jutottak, hogy az egész földi civilizációnk, s benne a mai ember, valójában földönkívüliek génkísérletének az eredménye volna...

Teremtőink, az idegenek pedig azóta is figyelnek bennünket, néha be-beavatkozva a történelmünkbe is, felvéve a kapcsolatot az egyes nagyhatalmak képviselőivel... Néha viszont rejtve maradnak a kiváncsi szempárok elől... felhőbe burkolózva...

Vannak, akik odáig merészkednek, hogy a különféle mitológiák emberektől és istenektől származtatott félisteneit, hőseit – sőt, magát Jézust is! – valamifajta földönkívüli-ember hibrideknek tekintsék… Mindez pedig heves vitákat is kirobbant(hat), vallási körökben… De ennek részletezését most kihagyjuk – mint Cassius Diot a 2000-es Gladiátor mozi –, hiszen mindenkinek a saját szabad meggyőződése, hogy mit gondol a Világ, s benne az ÉLET nagy kérdéseiről. Ahogy a művészet is ezt teszi minduntalan... 

Térjünk rá tüstént a – Commodus császár (Kru. 180-192.) uralkodása alatt már a senatus márványpadlóját taposó – Dio által leírt úgynevezett „angyalhaj incidensre”! Az „incidenst” a földönkívüli élet bizonyítékait hajmeresztő módon kutató UFO hívők előszeretettel, s nyál csorgatva emelik piedesztálra! Köztük Richard Stothers, akinek munkája a klasszikus antikvitás UFO észleléseivel foglalkozik, benne Cassius Dioval… Hát, bizony kemény dió…vagy talán csak fel kellene néznünk az égre?

Nos, Cassius Dio leírja, hogy Kru. 196-ban – pontosan 98 évvel az után, hogy Kru. 98-ban egy római katona lángoló pajzsot látott repülni az égen – ezüstre hasonlító finom eső hullott Róma városára – fényes nappal –, jóllehet egy fia felhő sem lézengett az égen. 

Megpróbálta begyűjteni ezt az anyagot, de csak három napig maradt meg – miként minden csoda –, aztán elillant. Akárcsak a béke és a biztonság a birodalomban, Commodus halála után…

Ne szépítsünk: Róma aranykora véget ért, s nem, hogy az ezüstkor, de a vas és a rozsda kora jött el… De vissza az „angyalhaj incidensre”! Állítólag ez az a krétaszerű, ezüstös anyag volt, amely a beszámolók szerint az UFO észlelések után hullik a földre…

Az igazság persze az, hogy csak Commodus uralkodása alatt több vér hullott a földre, mint amennyi igazságmagva lehet az eddigi összes UFO sztorinak… Főleg, hogy Commodus maga is ontotta a vért az aréna homokjában...

Aztán, ki tudja… na, pont ezért, meg ne kövezzen senki! Mert ki tudja! Van, amikor pontosan maga az igazság a hajmeresztő… Van, amikor az egyszerű ábrázolás mögött akár sokkal több is lakozhat...

Éppen ezért maradjunk még egy kicsit Cassius Dionál, aki tudtán kívül megörökíthetett egy úgynevezett harmadik típusú találkozást is – már, ha éppen így értelmezzük az általa leírt, erőst kritikáért is kiáltó sorokat. Szóval azért még ne hajtsunk fejet a munkássága előtt! Ez amúgy sem az ő szobra...

Nos, az úgynevezett harmadik típusú találkozásokról – az ufókutatók szerint – akkor beszélhetünk, amikor az ember közvetlenül maga észleli az idegen létformát.

Mint például Kru. 150-ben, amikor is I. Pius Pápa testvére – fényes nappal – egy semmiből megjelenő, fazékalakú, tüzes sugarakat kilövő „fenevadra” lett figyelmes, amely nagy porfelhőt verve alászállott, s fehér ruhát viselő nők léptek ki belőle (az ufókutatók rájuk mondanák, hogy a magas szőkék faja).

Maga Cassius Dio a későbbi római császár, Tiberius (Kru. 14-37.) testvérével, Drususszal kapcsolatban ír bizarr találkozásokról. Drusus kiváló hadvezér volt – egyszersmind apja az Én, Claudius címszereplőjének, a da-da-dadogó Claudius császárnak (Kru. 41-54.). Drusus diadalíve Rómában máig megtalálható, enyhén amortizált állapotban leledzve... 

Drusus a Krisztus előtti első század végén a Rajnán túli területeken – Germaniában – harcolt, Augustus császár megbízásából, messze benyomulva az ellenséges területekre.  

Hadjárata során Kre. 9-ben elérte aztán az Elba folyót, ahol állítólag egy természetfeletti nagyságú – emberfeletti erővel bíró – germán nő visszafordulásra kényszerítette őt, megjósolva közeli halálát is.

Metszetek, de a festészet is megörökítette ezt a történetet – mely talán csak azt kívánja szemléltetni az olvasóval, hogy természetfeletti erőkön és nem a rómaiakon múlott a germániai előrenyomulás sikere –, ugyanakkor talán többet is mond a művészet, mintsem gondolnánk!

Emlékezzünk csak: a Kru. 150-es esemény leírásánál fehér ruhát viselő nők lépnek ki a „fenevadból”. És mit látunk Friedrich Gunkel 1865-ös festményén? Egy fehér ruhát viselő nőt... Hát nem hátborzongató?

Nem sokkal később a visszavonuló Drusus a lováról lebukott, s hamarosan elhunyt. Még találkozott Tiberiusszal, aki lóhalálában vágtatott hozzá Rómából, ahol ezt megelőzően Augustus előtt volt kénytelen felolvasni Drusus egy korábbi levelét. Levelében állítólag azt írta a harcias-népbarát testvér, hogy Augustust immáron kényszeríteni kellene arra, hogy lemondjon a hatalmáról és visszavonuljon a közéletből… Hoppácska!

Minderről Suetonius is ír, aki megspékeli azzal a pletykával is a történetét, hogy maga Augustus megmérgeztette Drusust, mert állítólag nem volt hajlandó visszatérni Rómába, miközben nyíltan hangoztatta, hogy amint teheti, helyre kívánja állítani a régi köztársaságot… Pedig az már halott volt. Kiszenvedett Philippinél, Kre. 42-ben. Láthattuk is az HBO Róma sorozatában...

Tény, hogy Drusus Kre. 9-ben elhunyt. A halálát körüllengő misztikus történetek pedig lehetséges, hogy pusztán a képzelet szüleményei. De azért lássuk, mit is írt még Cassius Dio! Na tessék! Már megint egy kemény dió… 

Nos, a történetíró szerint – amit Graves maga is átvett – hullócsillagok garmadája volt látható az égen, az erdőségekből síró, jajveszékelő asszonyok hangja hallatszott, egyik hajnalban pedig két isteni ifjú – görög, s nem germán ruhában – hirtelen végiglovagolt Drusus táborán… Lovagolt? Vagy, ki tudja... talán inkább lebegett?

 

Érdekes, sőt, csoda, hogy az úgynevezett UFO hívők még nem csaptak le erre a beszámolóra… sok mindent bele lehet érteni... bele lehet magyarázni... Akárhogy is volt, Drusus halála után odalett Germania. Varus legióit tizennyolc esztendővel később, Kru. 9-ben megsemmisítették a germánok Teutoburg erdeiben… Bizony-bizony Varus!

Véres munka volt, éppoly véres, mint a te korábbi intézkedésed, Kre. 4-ben, amidőn vagy kétezer zsidó felkelőt feszíttetettél keresztre a messzi Palesztinában. Erről is szól az 1965-ös filmopus, A világ legszebb története.

Augustus verhette a falba a fejét – no nem a korábbi palesztinai történések, de a germán hadszíntér összeomlása miatt. Azt hajtogatta, hogy adják vissza legióit… meg a légió sasait…

Egy szó, mint száz: Germaniában a római uralom nem igazán vert gyökeret… a Rajna és az Elba közti területet sohasem sikerült teljesen pacifikálni és a birodalomhoz csatolni. Az igazsághoz még hozzá tartozik az is, hogy a teljes Germania hódoltatása nagy véráldozatokkal és további, az államkasszát megterhelő kiadásokkal járt volna.

Évekkel később, Kru. 16-ban, Drusus fia, Germanicus azért még jelentős győzelmet arat a germánok felett a Weser menti csatában. Még a Varus felett győzelmet arató Arminius feleségét is sikerül foglyul ejtenie. Az asszonyról, Thusneldáról készült állítólagos szobor máig fellelhető.

A szobor által sugallt jelentéstartalom külön írás témája is lehetne, azonban most csak maradjunk Germanicusnál. Nos, Tiberius hazarendeli őt, jóllehet immár az Elba elérése és új határvonallá tétele volt az ifjú titán célja… 

A vén Tiberius féltékeny lehetett unokaöccsére, egyszersmind bölcsen ismerte a birodalom teljesítőképességét is. Germanicus természetesen később tisztázatlan körülmények között meghal. Fiait szépen elrendezik: kettő meghal, a harmadik pedig az őrült Caligula császárrá (Kru. 37-41.) válik, de csak miután elrendeztette Tiberius bácsikát…

Miközben a császári család tagjai halomra gyilkolásszák egymást, Palesztinában is zajlanak ám az események!

Tiberius uralmának vége felé járunk. Már jó ideje római láb tapossa az ókori Palesztina térségét. Azt a térséget, mely hamarosan a kereszténység legnagyobb eseményének, a Feltámadásnak lesz a tanúja. 

Itt játszódik az  A.D. A Biblia folytatódik című 2015-ös sorozat, mely a Názáreti Jézus kínszenvedésével és kereszthalálával veszi fel a bibliai események fonalát, s Caligula császár uralkodásáig repíti el a nézőt. Meg a római katonák kardjába, ha nem vigyáz... ezek a fickok nem viccelnek...

De ha már repülés: egy máig vita tárgyát képező égi jelenség kalauzolta a napkeleti bölcseket is, méghozzá Betlehembe, a gyermek Jézushoz. A bibliai leírás alapján, ha szó szerint vesszük, akkor egy mozgó, helyváltoztatésra képes, repülő objektumot kellene keresnünk... Egyesek a betlehemi csillaggal kapcsolatban is hinni vélik, hogy a folyton mozgó objektum valójában egy UFO volt... nos, azért az 1959-es Ben-Húrban szép, konszolidált verzióját kapjuk ennek a csodának... 

 

És most vissza a sorozatra! Sok mindent láthatunk benne, amely az Evangéliumok folytatását, Az Apostolok cselekedeteit, s benne az ősegyház szárnypróbálgatásait dolgozza fel, merőben sajátos nézőpontból... Nyugi, Kajafás, ezekre most nem térek ki!

Mivel azonban második évadot nem kapott a sorozat, nem került bemutatásra a Kru. 66-ban kitört zsidó felkelés sem, mely Jeruzsálem városának földig rombolásában tetőzött, Kru. 70-ben. Meg egy kis égi háborúban... Azt mondtam, égi háborúban?

Ez idő tájt a Szentföld visszhangzott a római katonák saruinak csattogásától, akik elszántan meneteltek Jeruzsálem felé, hogy eltiporják a felkelést – miközben Josephus Flavius és Tacitus történetírók szerint az égben páncélt viselő katonák futottak a felhők között, s az égen megjelenő látomásban két hadsereg csillogó fegyverben harcolt egymással… Szó van továbbá – miként a Bibliában – holmi tüzes égi szekerekről is…

Nos, ezt nem látjuk a sorozatban, de nem nehéz elképzelni, mennyire felkelthette mindez az UFO híveinek fantáziáját. Mi azonban maradjunk csak a szilárd talajon! Vissza a Jézus korabeli Galileába, pár évtizeddel korábbra!

Nos, az A.D. A Biblia folytatódik című sorozatban épp Galileában halásznak az apostolok, immár Jézus feltámadása után, de nem fognak semmit. Ismerős történet?

Messzi, a parton megjelenik egy idegen, akiben nem ismerik fel Jézust. A halfogás iránt érdeklődik. Szegényes. Azt kiáltja nekik, hogy vessék ki a hálójukat a hajó jobb oldalán. Kételkednek, de megteszik végül.

A fogás óriási! Felismerik Mesterüket. Péter apostol kiugrik a hajóból és úszva Jézus elé siet. Megölelik egymást. És Péter megbánja, hogy háromszor is megtagadta Jézust...

Ezt követően Jézus tovább tanítja az apostolokat. Elmagyarázza, hogy meg volt jövendölve előre, hogy szenvedni fog, meghal, de harmadnapra feltámad halottaiból. 

Megígéri, hogy ha hisznek, a Szentlélek ereje megsegíti őket. Azt kéri tőlük, menjenek vissza Jeruzsálembe, s ott várjanak, amíg felruháztatnak a mennyei erővel. Megígéri azt is Péternek, hogy egy napon meghal érte…

Minderre a keresztény hagyomány szerint Kru. 64-68 között került sor, a Nero császár (Kru. 54-68.) alatti keresztényüldözéskor. Péter ekkor halhatott vértanúhalált.     

Jézus a sorozatban is rábízza Péter apostolra az egyházat, aki majd a keresztény világ fővárosában, Rómában feszíttetik meg. Elbúcsúzik eztán az apostoloktól, azzal az üzenettel, hogy legyenek tanúi szerte a Világban.

Ezután hatalmas fényesség veszi körül, mely egy felhőből jő, melyben angyalok serege áll. 

Jézus a Mennyekbe emelkedik. E téren vannak eltérések a különböző Evangéliumok között, azonban fontos megjegyezni, hogy van, ahol Jézust egy felhő takarja el az apostolok szemei elől... 

Csak halkan jegyezném meg: létezik a már említett felhőbe burkolózó repülő csészealjak teória is… Azt is halkan jegyzem meg, hogy még most sem tudhattuk meg, ki is lakik ebben a tóparti házban…

De ami késik, az nem múlik! Szóval emiatt ne felhősödjön el senkinek a tekintete! Lucilla, te meg ne sírj! 

Mert hamarosan folytatjuk!

Amikor is eljő a Szentlélek!

Addig is…

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Előre!

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár sokadik alkalommal! Mert „Róma örök.”

„Ave Caesar! Dicsőség és kondi!” – köszönteni, „asterixesen”, ez a módi. De vajon tudta az öreg Julius, hogy március idusán meg fogják ölni? Lássuk, kiderül-e a tuti!  

Legendák keringenek egy középiskolai történelemtanárról, ki amikor beszélt a nagy Caesarról, hódításairól, benne Galliáról, rögvest hozzá is tette csak úgy, izomból: „Kivéve egy falut…” De szívesen hallgatnám élőben a tanár úrt, kiről azóta is zengenek diákjai, padon innen és túl! No, de most már aztán vegyük górcső alá azt a gall falut! Jól látom? Igazat szólt a tanár úr? Van, hol nem Róma az úr, túl a Paduson? 

Vajon táplálnunk kéne a gyanút, hogy beletörék galljainkba Róma bicskája, avagy mindez csupán az Asterixről és barátairól szóló történetek fricskája? Nos, a francia képregény alkotóinak két híres titánja, Uderzo és Goscinny munkája – többek közt – az Asterix tizenkét próbája… de most már csendesülni fog az kínrímeknek kavalkádja-árja. Igérem! De csak mára...

A híres páros, Asterix és barátja, a nagy melák, Obelix kalandjai a Kre. 50. utáni Galliában játszódnak, de elkalandozunk velük Rómába, s Amerikába is… A történet szerint a rómaiaknak egy kicsiny falut nem sikerült – soha (?) – meghódítaniuk, mert lakói egy varázsital segítségével ellenállnak a hódítóknak. Obelix bele is esett kiskorában a varázsszeres fazékba, ezért neki nem is lehet varázsitalt adni, anélkül is erős... mérges is miatta... mármint, hogy nem ihat a gallja...

A szerzőpáros több képregényéből készült rajzfilm, de élőszereplős filmek is. Ki hinné, de az első ilyen film, az 1999-es… nos, immár húszéves! A későbbi folytatásokban mindig más és más szereplő alakította Caesart – és végül már Asterixest is – azonban talán az 1999-es film Caesarja, Gottfried John volt az, aki a leginkább közel áll a képregényekben és rajzfilmekben ábrázolthoz.

Ebben az 1999-es filmben vinnyogja az immár kegyvesztett római, a szintén kitalált karakter, Furunculus, hogy összeállít Caesarnak egy listát arról, hogy kik akarnak az életére törni, s Caesar meg is fog lepődni, mert hozzá nagyon közel álló személyek is benne vannak…

Amúgy a hasonlóság meglepő a Caesart alakító színész és a megrajzolt karakter között... Jól eltalálták! Szóval következzék újra egy róla készült kép! Vajon honnan lehet ismerős? És Furunculus? 

Furunculus valamilyen merényletről-összeesküvésről  habogott. Lássuk, mit is ír a történelemkönyv... legott! Nos, Caesar valóban összeesküvés áldozata lett, s méghozzá olyanok is részt vettek a merényletben, akiket ő maga emelt fel, karrierjüket neki köszönhették. Akadtak olyanok is, akiket meg nem vettek be az összeesküvésbe, mert nem bíztak bennük. Ilyen volt a neves államférfi és szónok, Cicero is, akit azért hagytak ki, mert tartottak tőle, hogy elszólja magát... Az ő karaktere amúgy az HBO Róma sorozatának üde színfoltja volt. 

Valaki így is elszólta magát az összeesküvésről, ezt is látni fogjuk majd, azonban a köztudatban is jól benne van egy mondat, mely állítólag Caesar ajkait hagyta volna el, amikor Kre 44. március idusán valóban leszúrták: „Te is fiam, Brutus?” Ezt a mondatot azonban Caesar valójában nem mondta. Még, ha jól is hangzik... Ajkára fagyott a szó... még, ha nem is ilyen jó értelemben:

Valójában köpni-nyelni sem volt elég ideje-ereje pár szúrás után. Azt feltételezik, hogy e mondat elterjedésének eredete-eredője nem más, mint megint csak Shakespeare. De vajon ki és inkább melyik az a Brutus, akire utalna ez a mondat? Mert bizony ez sem egyértelmű!

Mindenki ismeri Marcus Junius Brutust, aki az HBO Róma sorozatában is ott kotnyeleskedett, s akinek az anyukájával, Serviliával Caesar valóban összeszűrte a levet. Azonban a levek összeszűrése Brutus születése után kezdődhetett. Tegyük persze hozzá máris: Brutus születésekor Caesar már tizenhat, szóval... nem lehetetlen a Brutus előtti összeszűrés sem... de nem is valószínű... 

Később azonban, immár a levek összeszűrése idején, Servilia egyik lánygyermekének valóban Julius lehetett az apja. Nos, ez a későbbi lánygyermek, Tertia Caesar egy másik merénylőjéhez, Cassiushoz ment feleségül. Persze még korábban… Cassius is szerepel a sorozatban. Véres képpel is... volt ugyanis képe leszúrni a derék Juliust... 

De essék szó Caesar magánélete után az egyik hadvezéréről is, egy másik Brutusról, nevezetesen a galliai veterán Decimus Brutusról, aki maga is benne volt a merényletben. Caesarnak köszönhette felemelkedését, de aztán ellene fordult. Az írónő, Colleen Mccullough regényében, Az októberi lóban mindezt azzal magyarázza, hogy rájött, a dictator akaratától, kegyétől függött minden, az előmenetele, karrierje, s mindezt már nem tartotta helyénvalónak… Így hát, inkább ő is neki esett, akár a többiek...

A történelemből tudjuk, hogy ő maga csalta el Caesart a senatus ülésére, a merénylet napján, mert Julius gyengélkedett, állítólag el sem akart menni az ülésre. Ezt látjuk is az 1963-as Kleopátra című filmben. A történelem kegyetlen fintora, hogy a Caesar elleni merényletet is bemutató Kleopátra debütálásának évében valóban sor került egy hírhedt merényletre, mégpedig az Egyesült Államok elnöke ellen…

Máig nem tisztázott, hogy ki és miért öl(et)te meg Kennedyt. A köztudatban persze számos verzió él. De most Caesarról van szó!  Nos, vele kapcsolatban máig nincsen benne a köztudatban, hogy nem abban a senatusi épületben ölték meg (Curiában), amely ma is áll a Forum Romanumon, hanem jóval arrébb, a Mars-mezőn. Itt állt egykori riválisának, Pompeiusnak a színháza, amelyhez a derék hadvezér egy senatusi ülésekre alkalmas épületet is csatoltatott. Itt állt az ő, azaz Pompeius szobra, melynek a lábánál a sztori szerint Caesar összeesett, s kilehelte lelkét.

Nemrégiben el is játszották ujra az eredeti helyszínen a merényletet. De visszatérve a Brutusokra: Caesar tehát két Brutusnak is beszólhatott volna a halálakor, de épp azzal volt elfoglalva, hogy védekezzen... aztán, hogy meghaljon… szóval nem mondott semmi magasztosat, avagy erkölcsi bírálatot Brutusnak… egyiknek se! Tutira! Halála azonban viszonylag gyorsan és éppannyira hirtelen következett be, ahogy akarta... mert ezt akarta...

És most vissza a gallokra! Felbukkan az Asterixben sok valós történelmi szereplő, köztük Julius szerelme, Kleopátra...

...de maga Brutus is (valamelyik a kettő közül), akire Caesar rászól, hogy ne játsszon már (azzal) a késsel, a végén még megsebez valakit… Hogy a derék Juliusnak mennyire, de mennyire igaza volt!

Nos, Asterix tizenkét próbája valójában Herkules tizenkét próbájának „modernizált” változata, melyet Caesar eszel ki a számukra. Magát Herkulest is akkor fogadták be maguk közé az istenek, amikor elvégezte e próbákat, s végül Caesar is kénytelen meghajolni a gallok előtt, akik kiérdemelték, hogy istenként tiszteljék őket… Utána visszavonult szerelmével, a kleopátrafrizurás Kleopátrával.

Távol a politikától és a merényletektől. Persze, mindezt csak a mesében… Valójában eléggé nagy vérengzést vitt végbe a gallok közt… Ezzel indul az HBO Róma... A képek itt is véresek... nem csak képletesen... 

Nos, tény ami tény, Brutusnak volt képe hozzá: tényleg megsebesíti Caesart, méghozzá halálosan, abban az ominózus Kre. 44. esztendőben. A polgárháború elsöpri a köztársaságot, Gallia pedig a birodalomba integrálódik. Oly erősen, hogy még az után is tartják római egységek a térség egy részét, hogy Kru. 476-ban megszűnik a Nyugatrómai Birodalom. Jönnek a barbárok... az antik világ fennmaradása szempontjából ez már nem gyerekjáték! De ez egy másik történet...

Tény: Syagrius – Gallia utolsó római helytartója – 487-es kivégzéséig még fenntartja a római uralmat Északon. Alakját Valerio Massimo Manfredi is megidézi Az utolsó légió című regényében, azonban a belőle készült 2007-es filmben nem kapott játékidőt… Kihagyták… I. Clodvig frank király (481-511)  nem tűrt vetélytársat. Keresztvíz ide vagy oda…megölette a beste...

Szóval sokan versenyeztek a római területekért, miként a mai Franciaország északi részén is sok falu versenyez az Asterix faluja címért, hiszen a sztoriból csak az derül ki, hogy a falu Északon volt, a Szajna és a Loire folyók közötti térségben (Armorica), mely magába foglalja a mai Bretagne félszigetet is. De elkalandoztunk. Vissza Rómába! Épp szúrják le a nagy Caesart! Ja, az már volt... 

Nos, ami a Caesar elleni összeesküvést illeti, van olyan elmélet, mely szerint Caesar tudott az ellene szőtt merényletről, azonban azért nem tett semmi óvintézkedést, mert tisztában volt vele, hogy egészsége rohamosan romlik – dicsőség volt, kondi már kevésbé – és hirtelen, teátrális véget szeretett volna, még ereje teljében. Igaz volna? Lássuk a betegségét! Epilepszia?

Nos, nem tisztázott, hogy valóban epilepsziája volt-e. A történetírás a betegségét a „morbus comitialis” néven illette, ahogyan az HBO Róma alkotói is ezt vették át, illetőleg az 1963-as Kleopátrában is rohamok gyötrik az öregfiút, azonban a tünetei a kutatások szerint arra is utalhatnak, hogy több, kisebb szélütés érhette (az apja is hirtelen halt meg, valószínűleg emiatt, szóval a genetikai örökség adott).  Később az isteni eredetű epilepszia terjedt el róla, talán az augustusi propaganda révén (?) is… lévén Augustus császár (Kre. 27- Kru. 14.) idejekorán istenné avatta Juliust, akinek örökébe lépett…

De ebbe most nem megyünk bele. Ami az elméletet illeti, van bizonyíték arra, hogy Caesar valóban azt szerette volna, ha hirtelen éri a halál. Erről élete utolsó lakomáján tanúságot tett. Mintha csak érezte volna, hogy mit hoz a holnap, március idusa... Aztán másnap meg betegségre (fejfájás) hivatkozva majdnem nem ment el az ülésre. Tudott valamit és vissza akart lépni a végtől? Történelmi tény ugyanakkor az is, hogy Caesar az életművét még meg akarta koronázni a pártusok elleni hadjárattal. Minden elő volt készítve. A senatus ülése után indult volna Keletre. Az Idő azonban nem neki dolgozott... 

De az összeesküvőknek sem volt idejük. Ha Caesar elhagyja Rómát, onnantól, a hadsereg gyűrűjében védve lesz. Nem férhetnek hozzá. Vajon Caesar tényleg tudomást szerzett a tervükről, de mégsem tett semmit, csak, hogy hirtelen érje a halál? Ezzel viszont lemondott volna a pártus hadjáratról. Arról, hogy a legnagyobb dicsőségben fejezze be életét?

Ebben az időben amúgy már dictator perpetuussá választották, ami annyit jelentett, hogy élete végéig korlátlan hatalommal bírt... Lehetséges, hogy kevesebb ideje volt, mint gondolnánk? Nos, Colleen Mccullough regényeiben Caesar valóban tisztában van vele, hogy igencsak romlik az egészségi állapota. Egy galliai druida – ha nem is Csodaturmix – megjósolta neki, hogy még ereje teljében éri a halál… Vajon az igazi Caesar adott volna egy druida szavának? Babonás volt, de azért mégis az ellenségre hallgatott volna?

Nos, Mcculloughnál Caesar nem tud a merényletről, de úgy látja, még pár éve van leigázni a pártusokat, mielőtt leépülne… Az írónő amúgy nem veleszületett epilepsziás rohamokról ír, hanem olyanokról, amik később jöttek elő, jóllehet álláspontja szerint Caesar dokumentált, nyilvános rosszúlléte arra is utalhat, hogy az epilepsziája veleszületett volt. Tegyük hozzá máris: nem készpénz az epilepszia diagnózisa, ahogyan azt már kifejtettük. Nos, Caesar indulni készül, hogy leigázza a pártusokat, mint anno, őelőtte, Nagy Sándor a perzsákat... Hogy miért?

Egy történet szerint a harmincas éveiben járó Caesar meglátta Sándor szobrát, mire elsírta magát, mondván, a makedón ennyi idősen már meghódította a fél világot... De nem ez vezérelhette, hanem az, hogy kiköszörülje azt a csorbát, amit a rómaiak a pártusoktól korábban, Kre. 53-ban elszenvedtek. Amúgy Alexandriában láthatta Nagy Sándor sírját is...

De visszatérve a merényletre: jelen sorok írójának tudomása szerint nem nyert még bizonyítást, hogy Caesar tudott volna a merényletről, minden esetre dokumentált tény, hogy az összeesküvés és annak a konkrét időpontja valóban a levegőben volt! Jobban is, mint Caesar halotti máglyájának füstje...

Valaki tényleg elszólhatta magát. Tény, hogy a béljós, Spurinna még a merénylet napján is figyelmeztette Caesart, hogy óvakodjon március idusától. Caesar látszólag nyeglén mondta, hogy eljött az idus és minden rendben, mire Spurinna kontrázott: eljött, de még nem ért véget... Gondoljunk csak bele! A béljós, Spurinna sem az ujjából szophatta az időpontot, jóval korábban! Alakját láthatjuk is az 1953-as Julius Caesarban.

Nos, Caesar ekkor már testőrség (lictotok) nélkül jár, nem hajlandó visszahívni őket, az egészsége látványosan romlik, egyúttal kijelenti egy nappal a merénylet előtt, hogy az lenne a legjobb, ha hirtelen érné a vég... Amúgy Steven Saylor is írt a merényletről regényt, Gordianus nyomozgat kicsit, de már nem olyan intenzitással, nem derít ki semmit… hagyjuk is... minden esetre nem emelném a poharam a teljesítményére...

Ha viszont Caesar tudott a merényletről, s nem akart tenni semmit ellene, akkor nem lett volna Caesar, ha ne lett volna terve a halála utánra is. Vagyis, ha tisztában volt mindennel, időt keríthetett arra is, hogy meglelje politikai örökösét. Mert ne szépítsük: Caesar a halála előtt valóban uralkodóként kezdett viselkedni. Még, ha a koronát látványosan vissza is utasította Antonius közreműködésével... és egy uralkodó gondol az utódlásra is...

Nos, Caesar tényleg mindent elrendezett! Tudta mit tesz! Nagyon is jól tudta! Végrendeletében (távoli) rokonát Octaviust tette meg örökösévé, akiről senki nem gondolta akkor még, hogy tizennyolc évesen mire képes. De ő volt az egyetlen, aki alkalmas volt Caesar politikai örökségét tovább építeni. Nem Antonius, akit meg sem említ a végrendelet! 

Antonius amúgy az HBO Róma sorozatával ellentétben nem állt mindig Caesar mellett, sőt! Az is elképzelhető, hogy hallgatólagosan támogatta a készülő merényletet, vagyis tudott arról, hogy az öregfiút ki fogják lyuggatni... Züllött alak volt, az szentigaz... és a végén mindent elveszített... 

De térjünk vissza Caesarra! A gyilkosság számos művészt megihletett. Camuccini 1798-as festményén jól látni, amint Brutus először visszariad a tettől, rá sem mer nézni Caesarra... Aztán mégis megteszi... A tett végbemegy...

Octavius a megörökölt vagyont és a clienturát felhasználva hamarosan Julius örökébe lép a hatalomhoz vezető úton, hogy Augustusként uralja az akkor ismert világot… Róma pedig bemasíroz a történelembe...

Ami Caesart illeti, miatta sem kell aggódni, hiszen az HBO Róma sorozatában bekövetkezett halála után a Trónok harcában támadt fel. Alakítóját, Ciarán Hindst, azonban a falon túli népek vezetőjeként, Mance Rayderként is utólérte a vég… kiírták a sorozatból… tüzes módon...

Akárhogy is, a Caesar halálát követő száz éven belül Róma uralja az akkor ismert világot. Benne az ókori Palesztinát. Az itt megszervezett római provinciában (tartományban) Judaeában  a helytartó, a később Galliába száműzött Pontius Pilatus kereszthalálra ítélte Jézust…

Itt vesszük fel a fonalat újra és itt veszi kezdetét megint csak egy 2015-ös sorozat bemutatása, avagy jöjjön ismételten az  A.D. A Biblia folytatódik! Folytassuk hát! Gyerünk!

Jézus teste a sírban

Miután Jézust levették a keresztről, Pilatus engedélyezte, hogy Arimateai József a saját sírjában temesse el a testét. Ez a József maga is a zsidó főtanács (Szanhedrin) tagjai is volt, amely testület, ha nem is teljes tagsággal, de Kajafás, a főpap vezetésével elítélte Jézust. József tettét Kajafás fenyegetésnek véli. Pattan és intézkedik…

Újra elmegy Pilatushoz, nem először, s nem utoljára. Elmondja neki, hogy a Názáreti Jézus követői ellophatják a holttestét, azt a látszatot keltve, hogy a mesterük feltámadt. Mindez felforgatná a Húsvét ünnepét. Nekem, személy szerint a jelenettel csak az a bajom, hogy a zsidó főpap ebben az időszakban érintkezhetett-e személy szerint a pogány helytartóval? Nem volt ez vallási tilalom alatt? Nos, emelkedjünk fel ezen most! Csak most... 

Térjünk rá, mit is mond Kajafás a sorozatban! Nos, a főpap szerint Jeruzsálemben egy dolog látszata gyakran olyan hatásokat vált ki, mint maga a dolog. Ezért kéri, hogy a helytartó állíttasson római katonákat a sírhoz, s pecsételtesse azt le. Pilatus enged kérésének. Ezt láthatjuk egyébiránt a 2016-os filmben, a Risenben (Feltámadás), ahol szintén lepecsételik a sírt.

Kajafásnak eztán megint csak van egy furcsa jelenete. Összetöreti a keresztfát. Megint tisztátalan helyre ment volna? Valóban kiment volna a kivégzés helyszínére, miután Jézus már a sírban volt? 

Tegyük hozzá, hogy a rómaiak a kereszteket újrahasznosították! Egy másik delikvens függött a keresztrúdon hamarost. Éppen ezért, ha volt is, akit az idők során levettek a keresztről – mert ilyen is volt – az illető akkor is fertőzést kapott és annyi volt. Szóval a zsidó főpap nem adhatott parancsot egy római kivégzőeszköz megsemmisítésére! De vajon beérik a rómaiak Jézus megsemmisítésével? Vagy Kajafás a kereszt elpusztításával?

Megismerkedünk a sorozatban a római uralom ellen fegyverrel is küzdő politikai csoport, a zelóták egyik képviselőjével, Boázzal, aki figyelmezteti Péter apostolt, hogy nem fogja a hatalom beérni a Názáretivel, ha rájönnek, hogy a tanítása fenyegetés. A karakter mintegy megjósolja a későbbi keresztényüldözés borzalmát is… Aminek Péter is áldozatául esik, a hagyomány szerint Rómában... 

Péter a sorozatban elzárkózik a fegyveres fellépéstől, mondván, ők halászok, nem katonák… érdekes… az a Péter, aki az Evangélium szerint kardot ragadott Jézus elfogatásakor? Bár, mondjuk Jézus nem kardozni tanította három esztendőn át... Az apostolok minden esetre kételkednek Jézus azon szavaiban, amely a feltámadására utal. Anyja, Mária természetesen nem.

Nos, míg a Risenben nem sokat látunk, ebben a sorozatban a teljes bibliai valójában láthatjuk a feltámadást. Fény kíséretében megjelenik egy angyal, karddal a kezében és elmozdítja a sírt elzáró követ.

A római katonák is elmenekülnek. Furcsa mód és logikátlanul, de Pilatus később tudja meg, mi történt, mint Kajafás, miközben Kajafásnak az emberei azonnal jelentik, hogy mi történt. A főpap nem akarja, hogy szárnyra kapjon a szóbeszéd. embereinek azt a parancsot adja, mondják azt, hogy elaludtak az őrségben és közben ellopták a testet. A Risenben valóban elalszanak a római katonák, s elmenekülnek, mert félnek a felelősségre vonástól. Nem is tudom, miért...

Római katona ugyanis nem alhatott el őrségben. Itt, ebben a sorozatban azonban ténylegesen nem aludtak el. Ez csak Kajafás kitalációja. A saját embereit, akik szintén ott voltak, le is fizeti, hogy ezt mondják.  De nem is akarja többet látni ezeket az embereit! Később megtudja, hogy többüket megölték… akkor még nem sejti, ki áll emögött…Na, vajon ki?

Kajafás mindig is bölcs felesége szerint mégis szárnyra fog kapni a szóbeszéd, hogy Jézus feltámadt, a követői ugyanis híresztelni fogják. Kajafás egyik emberét utasítja, hogy találják meg a Názáreti holttestét, mielőtt a követők elterjesztik, hogy életben van. 

Kajafásnak aztán egy olyan testet hoz az embere, amely hasonlít Jézuséra, de nem az. Ő nem megy bele a csalásba, s szerinte a nép sem olyan ostoba. Igaz, miután a sírt lezárták újra, ennek már semmi értelme… ahogy a sír lezárásának sincs… az új hit lángja már fellobbant…

Eközben Mária Magdolna – róla már sokat hallhattunk, nem igaz? – elmegy a sírhoz, hogy bekenje a holttestet, ami elmaradt a temetéskor, azonban a sírt üresen találja. Találkozik a feltámadt Jézussal és megviszi a hírt… Később Jézus megjelenik az apostoloknak…

Eközben a sírnál őrt álló római katonák egyike Pilatusnak is megviszi a hírt… Jaj, de furán van ez kidolgozva a sorozatban! Nos, minden esetre a katona jelentése után Pilatus alaposan számon kéri Kajafáson a dolgot, s tart tőle, hogy a Názáreti szektája erősödni fog. Így is lesz!

Kajafás ugyanakkor biztos benne, hogy Jézus galileai követői lopták el a testet. Pilatus intézkedik… Ennek részeként az összeterelt, sírt őrző – szemtanú – római katonákat kivégezteti, Kajafás szeme előtt. Ahogy Kajafás megtudja azt is, hogy az ő embereit is kivégeztette Pilatus, akik szintén a sírnál voltak, szemtanúként. Pilatus termében moshatták is fel a vért. 

Nos, a tanuk elintézve, egyúttal jó leckét is adott Pilatus Kajafásnak. Kifejtette, hogy Róma nem azért virágzik, mert kevesebb civilizációt hódítana meg, hanem azért mert befogadja és a partnereként kezeli őket. A legmagasabb szinten ez kizárólag a kölcsönös tisztelet szellemében lehetséges. Pilatus szerint az lecke Kajafásnak. Ez történik, ha a főpap nem tudja kontrollálni a helyzetet a városban. Pilatus álláspontja, ha úgy tetszik, valós történelmi alapokon nyugszik.

Jeruzsálem egy puskaporos hordó volt a korban. Főleg Húsvét ünnepe tájékán, amikor számtalan zarándok is érkezik a városba. A a zsidó főpapnak és a papságnak valóban az volt a feladata, hogy szavatolja a rendet Jeruzsálemben, ugyanakkor egyfajta hintapolitikát is kellett folytatnia, mivel a népet is a saját maga oldalán kellett tartania.

A Szentírásból tudjuk, hogy nem sokkal korábabn volt is egyfajta fegyveres balhé, amelynek révén letartóztatták Barabást. Ez a fegyveres konfliktus meg is jelenik az 1961-es monumentális filmben, a Királyok királyában. De erről korábban már volt szó. Vissza a sorozathoz! Futás!

Nos, a sírt újra lezárják a rómaiak, melyről az apostolok is tudomást szereznek. Az apostolok szerint a rómaiak azt a látszatot akarják kelteni, hogy semmi sem történt… Pilatus lecsap az apostolokra is. Menekülniük kell, de a rómaiak lezárják a várost.

A zelóták találmánya lenne a Molotov-koktél?

A sorozatban azt látjuk, hogy a zelóta Boáz segítséget nyújt Péternek és a többieknek, hogy kijussanak Jeruzsálemből, miután lezárták a rómaiak a várost.

Méghozzá nem is akárhogy! Úgy, hogy agyagkorsóba gyúlékony anyagot tesznek, a nyakára pedig gyúlékony anyaggal átitatott rongydarabot erősítenek, amit meggyújtanak.

Így, lángoló állapotban ráhajítják a célpontra, a rómaiakra. A korsóféleség összetörik, szétfröccsenő tartalma pedig az égő rongydarabtól lángra lobban. 

Ez nem más, mint a szovjet külügyminiszterről elnevezett Molotov-koktél, mely elnevezést valójában először a finnországi téli háború háborúban használták, amikor a finnek bevetették a harckocsik ellen, de bevetették már a spanyol polgárháborúban is... és aztán 1956-ban is... 

Molotov-koktél. A név huszadik századi (a fenti kép pedig jelenkori), de már az ókorban is voltak hozzá hasonló módszerek, így például Kre. 305-ben, Rodosz ostromakor is alkalmaztak hozzá hasonlatos fegyvert… De vissza a sorozatra! Az apostolok a tüzes akció után kimenekülhetnek a kapun...

Kijutva Galileába veszik az irányt. Ezzel az alkotók feloldottak egy evangéliumi ellentmondást is: míg ugyanis az egyik evangelistánál az van írva, hogy Jézus arra kérte a tanítvámnyokat, maradjanak a városban, a másiknál pedig azt olvashatjuk, Jézus kérésének megfelelően Galileába mennek. Nos, a sorozat szerint nem volt más választásuk, csak Galilea. Menekülniük kellett a római területről. Galilea pedig nem állt közvetlen római uralom alatt. Itt szabadon halászhattak újra...

 ...és újra találkozhattak Jézussal, de ez már egy másik történet lesz... legközelebb. Amiről azonban még szólni kell ehelyütt, az az, hogy a sorozatban bemutatták egy később kialakult mendemonda eredetét – legalábbis, ahogyan az alkotók elképzelték… Nevezetesen, hogy Jézus követői lophatták el a testét, hogy a feltámadást elhíreszteljék…

Miközben a feltámadás szemtanúinak hiányát úgy magyarázták meg a sorozatban, hogy mind halottak lettek… De mindenki úgy gondolja, hogy nem jutott volna ki semmi információ tőlük, senkinek, a haláluk előtt??? Nos, ez nem életszerű…Ugyanígy érdekes dolog, hogy belevették a filmbe a sír visszazárását is… A sorozatban ezt konkrétan nem mutatják, utalnak rá, de láthatjuk a sírt az első lezáráskor.

A sír Arimateai Józsefé, s használhatták is a későbbi időszakban, legfeljebb persze Kru. 70-ig, amikor is Jeruzsálemből kő kövön nem maradt a római pusztítás után. A sír lezárása (burkoltan) arra a másik elméletre is utalhat, amely tagadja a feltámadást, s hol tudományos, hol kevésbé tudományos módon, de Jézus sírjának hollétét keresi. Erre voltak és vannak is kísérletek, ez tény. Erről legutóbb is szó volt, érintőlegesen.

De ebbe most nem megyünk bele, mindenkinek a meggyőződése, hogy hogyan áll a kérdéshez, pusztán érdekességként említjük. Továbbá, a sorozat Pilatusának logikájával élve, ha lezárják a sírt, nem történt semmi. A Názáreti követői tehát arra sem tudnak hivatkozni, hogy feltámadott. Érdekes és összetett e sorozat, számos komoly utalással. De ezért is értékes!

Szóval hamarosan folytatjuk a sorozat következő részeivel! És sok más érdekességgel! És talán újra jönnek Asterix és barátai is...

Mit szólsz ehhez, Kajafás?

Addig is…

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Előre!

Bocs, még mindig nem tudtuk meg, ki is lakik ebben a házban.

De egyszer biztosan kiderül!