Dákok

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár huszonkettedik alkalommal! Meg vagy lepve, Caligula?

Dákok

Akkor mit szólsz ahhoz, ha azt mondom, most következik „a vas és a rozsda kora”?

A kortárs angol író Harry Sidebottom Vas és rozsda című regényében idézi a történetíró, Cassius Dio sorait: „Történelmünk most alászáll az aranykorból a vas és a rozsda korába.”

Dákok

Sidebottom regénye a Római Birodalom zűrzavarral és válságok sorozatával terhes sötét időszakában, a Krisztus utáni harmadik században játszódik, mely korszakról a kortársak maguk is úgy vélekedtek, hogy az aranykor véget ért… Akárcsak a filmművészetben, 1964-ben... 

Dákok

Szinte kísérteties, ámde mégis igaz! A vas és a rozsda kora Marcus Aurelius Antoninus császár Kru. 180-ban bekövetkezett halálával és Commodus császár trónra lépésével kezdődött, miként a filmművészetben is A Római Birodalom bukása című film jelentette az aranykor végét 1964-ben!

Dákok

A Római Birodalom bukása nagy bukás volt, véget vetett majd negyven évre a nagyszabású, római témájú filmek korszakának, mely filmek (és tévésorozatok) csak most, az ezredforduló után élik reneszánszukat. Miért is kísérteties mindez? Hiszen megcsodálhattuk benne a gyönyörű Sophia Lorent is...

Dákok

Nos, azért, mert A Római Birodalom bukása filmcím valójában nem a Nyugatrómai Birodalom Kru. 476-os bukására utal, hanem annak a hanyatlásnak a kezdetére, mely végül valóban elvezetett a birodalom bukásához: a film ugyanis pontosan Marcus Aurelius Antoninus császár halálával és Commodus uralmával, meggyilkolásával foglalkozik, azzal a korszakkal, mely a történetírók szerinti aranykor után következett… A Kru. 180-ik esztendő tehát nem csak a történelemben vált cezúrává, de a korszak eseményeinek bemutatása a filmtörténetben is hamuvá porlasztotta az aranykort... Legalábbis, ami Rómát illeti...  

Dákok

A 2000-ben bemutatott Gladiátor, mely maga is Marcus Aurelius halálával és Commodus uralmával foglalkozik (és gyakorlatilag, ha nem is jogilag, de egy film remake, az 1964-es filmé), véget vetett ugyan a vas és a rozsda korszakának, ámde egy új, eleddig ismeretlen korszak felé is kaput nyitott.

Dákok

Marcus Aurelius a Gladiátorban „föltámadott” hamvaiból... akárcsak a színész által egy másik univerzumban alakított varázsló főnixmadara... Az ezredforduló utáni római témájú filmek és sorozatok pedig már ötvözik az aranykorban készült filmek vívmányait az azt követő időszak római témájú, nem ritkán botrányokkal kísért filmjeinek brutalitásával, véres jeleneteivel, de a szexualitás (és valljuk be: néha a homoszexualitás) nyílt ábrázolásával is. Lássuk csak, miről is van szó! Íme, ízelítőül egy kép az 1979-es botrányfilmből, a Caligula című olasz-amerikai erotikus filmdrámából:

Dákok

És most pedig lássuk az HBO 2005-ben debütáló sorozatát, a Rómát! Miként is mutatja be Augustus császár feleségét, a gyönyörű (ámde a való életben kissé férfiasabb arcvonásokkal rendelkező) császárnét, Livia Drusillát? Nos, a Caligula óta tudjuk, hogy a római történelem és a szex bizony üdítő ötvözet...

Dákok

A „rothadó kapitalizmus” botrányfilmjei 

Mialatt a hidegháborúban egymásnak feszült Nyugat és Kelet...

Dákok

...elég érdekes filmeknek nyújtott a korszak teret... Nyugaton a helyet: az 1964. esztendőt követően nem a Krisztus utáni harmadik századra fókuszált a filmművészet – így tehát a római témájú filmek aranykora után nem a Cassius Dio által meghatározott vas és rozsda korszakának bemutatása következett.  Igaz, ami igaz: sem 1964 előtt, sem azt követően nem készült sok film, amely a Krisztus utáni harmadik század Rómáját mutatná be, jóllehet nagy benne a potenciál. Akár Sidebottom könyvei is megfilmesíthetőek lennének….

Dákok

Itt kell azonban mégis szót ejtenünk arról, hogy még a római témájú filmek aranykorában, 1958-ban forgattak egy filmet, mely a Krisztus utáni harmadik században valóban élt palmürai királynőről, Zenobiáról szól, aki Sidebottom regényeiben is feltűnik, s aki a családjával a Palmürai Birodalmat irányította. A Róma csillaga című – olasz-francia-német koprodukcióban készült – filmben Anita Ekberg személyesítette meg Zenobiát, s más egzotikus szépségek is feltűntek a filmvásznon…   

Dákok

Maga a Palmüra városáról elnevezett rövid életű birodalom Kru. 271-ben vált ki a Római Birodalomból, Zenobia pedig magát a híres Kleopátra leszármazottjának tartva dacolt az imperiummal.

Dákok

Mielőtt Aurelianus császár (aki Kru. 270-275. között uralkodott) legyőzte volna Palmürát, a város már uralta a gabonaszállítmányok szempontjából Róma városának oly nélkülözhetetlen Egyiptomot, de Szíriát és Kis-Ázsia római területeinek egy részét is. A császár Zenobiát láncra verve vitte Rómába (ámbár állítólag megkímélte az életét), Palmüra városát pedig lerombolták a rómaiak. De vissza mármost a „rothadó kapitalizmus” azaz a Nyugat aranykor utáni filmművészetére! 

Dákok

Nos, az egyetlen, harmadik században játszódó angol film az 1976-ban készült Sebastiane, amely az egyik legnépszerűbb keresztény szent, Szent Sebestyén életén alapul, jóllehet csak alapul! Tudniillik a speciálisan homoszexuális célközönség számára készült film nem csak a katonák közötti homoerotikum ábrázolása miatt lett ellentmondásos. 

Dákok

Amit tudunk a szent életéről, az az, hogy a testőrparancsnokként szolgáló és Kru. 288 körül vértanúságot szenvedett Sebestyén Diocletianus császár kegyeltje volt, de a császár elrendelte a kivégzését, amikor tudomására jutott, hogy keresztény. A katonák lenyilazták, de túlélte: egy mártír özvegye ápolta. Ekkor újra a császár színe elé került, de másodszorra már halálra botozták.

Dákok

A filmben a császár száműzi, amikor megtudja, hogy keresztény, nem nyilaztatja le. Száműzetésének helyén tovább szolgál a hadseregben, azonban a parancsnokát nem hagyja hidegen a szépsége; Sebestyén keresztény, ellenáll, mire a sértett parancsnok halálra nyilaztatja. Ennyi. Aki szeretné megismerni Szent Sebestyén történetét (legendáját), az ne ebből a filmből tegye! Tény azonban, hogy ma már (rendre) ábrázolják az azonos neműek közötti szerelmet, szexuális kapcsolatot is az ókori római témájú filmekben, sorozatokban is... Ismerős a jelenet a Spartacus sorozatból?

Dákok

Ami pedig egykor botrányfilm volt, mint az 1979-es Caligula, mára már szinte belesimul a filmművészetbe... Belesimul... mint női test a férfikarokba... Nos, következzék a császár, Caligula!

Dákok

A Kru. 37-41. között uralkodott – őrült – Caligula császár az egyik legtöbbet „foglalkoztatott” uralkodó a filmművészet római történelmet bemutató alkotásaiban. Az egyik főszereplő A palástban (1953) és annak folytatásában, a Demetrius és a gladiátorokban (1954). Szúrós szerszámmal a kezében...

Dákok

De feltűnik a Robert Graves író regényeiből készült sorozatban, az Én, Claudiusban (1976) is, amely azonban már nagybátyja, a későbbi Claudius császár életére és (Kru. 41-54-ig tartó) uralmára fókuszál.  A Caligula film időrendben tehát a negyedik alkalom, hogy az őrült császár munkát kaphatott... roppant csinos hölgyek társaságában...

Dákok

A sajtóvitákat és pereket is generáló Caligulában épp annyi a történelmi tévedés, mint elődeiben. Botrányfilm jellegét azonban leginkább az adja, hogy a rendező tudtán kívül a producer pornográf képsorokat is forgattatott, melyet elhelyeztek a forgalmazásra kerülő változatban. Így történt, hogy a film műfaját tekintve – gyakorlatilag – egy pornófilm (is) lett...

Dákok

Természetesen a kortárs római filmek és tévésorozatok ma már szinte elképzelhetetlenek a vérgőzős- és szexjelenetek nélkül... Mondhatnánk akár azt is, hogy a korszellem a Caligulára hajaz, a filmnek ad igazat, s létjogosultságot... de természetesen ez legyen izlés dolga, döntse el mindeki maga! Amúgy Caligulát végül megölte a testőrsége, vagyis a praetorianus gárda...

Dákok

Szóval, mindenki döntse el maga, s ízlésének megfelelő témájú filmet nézzen. Így döntse el azt is, hogy kíváncsi-e a Krisztus utolsó megkísértéséreAz 1988-as Krisztus utolsó megkísértése olyan vitákat és botrányt váltott ki bemutatása idején, hogy egy fundamentalista keresztény szervezet tagjai még Molotov-koktélokat is dobtak egy moziba, amíg a film ment...

Dákok

Maga a film Nikos Kazantzakis regényén alapul. A történet lényege, hogy a keresztények által egyszerre valóságos istennek és valóságos embernek tartott Krisztus maga is küzdött emberi vágyaival, – így mutatja be a regény és a film –, s a kereszten függve elképzeli, milyen normális emberi életet élhetne, s családot alapíthatna Mária Magdolnával, akiről egyébként idén is készült egy film…

Dákok

Nos, a Krisztus utolsó megkísértése Krisztusának szexjelenete bizony aztán nem maradt visszhang, mi több: botrány nélkül… Hozzá kell tenni azonban máris, hogy a filmben végül aztán Krisztus vállalja a kereszthalált; újra a kereszten van… Beteljesedik az, amiért az emberek közt lakozék; utoljára megkísértetett, de vállalta mégis az emberekért, az emberek üdvösségéért a kereszthalált is… mielőtt tehát kereszthalált szenvedett, a történet szerint megtörtént Krisztus utolsó megkísértése...

Dákok

Izlés dolga, hogy ki mit gondol róla, vagy megnézi-e. Tény azonban, hogy a mai filmektől, könyvektől sem idegen az evangéliumokban leírtak újraértelmezése, még ha nem is feltétlenül ilyen radikális formában. Ide sorolható például a 2016-ban bemutatott Feltámadás (Risen) is. 

Dákok

Az alkotás úgy ábrázolja Krisztus elítélését, hogy abból kihagyja az egyes történészek által erősen vitatott húsvéti amnesztia intézményét, vagyis kimarad a filmből a zelóta Barabás szabadon engedése. Barabást a film elején harcban megölik.... A film alaptémája ugyanakkor nem egyedi.

Dákok

Az 1986-ban készült alkotásban, a Nyomozás Krisztus holtteste után című filmben és annak 2006-os újrafeldolgozásában is Krisztus eltűnt holtteste ügyében nyomoz a főhős, a különbség csupán annyi, hogy az 1986-os verzióban és a 2006-os filmben – mely egyébként A nyomozás címen ismert – a megbízó maga Tiberius, a Caligula előtt uralkodott császár. A Feltámadásban aztán már a Jézust elítélő Pilatus adja a megbízást. 

Dákok

Külön érdekesség, hogy a történet alapmotívuma megjelenik a Nils Holgersson írójának, Selma Lagerlöfnek egy másik művében, a Krisztus-legendákban is, de merőben más történet kerekedik ki belőle: Veronika kendőjének eredettörténete... A Passió című 2004-es alkotásban egyébként maga Veronika is feltűnik, amint segít Jézusnak.   

Dákok

A kommunista Kelet történelemhamisításai 

Mialatt a hidegháborúban egymásnak feszült Nyugat és Kelet, a Vasfüggöny mögötti Romániában elég érdekes alkotások születtek. Hozzáteszem: a franciákkal koprodukcióban is! ilyen film az 1966-os Dákok. 

Dákok

Aztán 1968-ban a keletnémetekkel együtt forgatták le a Traianus oszlopát (Columna). E két film a Krisztus utáni első század végén játszódik.

Dákok

A sort az 1980-ban forgatott film, a Burebista zárja, mely a Krisztus előtti első század közepére kalauzolja a nézőt; e film már echte román alkotás. 

Dákok

A három film politikai üzenete az, hogy a román nép már az ókorban is ott volt, ahol ma Románia létezik, csak akkor dákok voltak... Ezért is készült e három nemzeti filmeposz, mely által a románok filmművészeti szintre emelték a történelem meghajlítását, s a dákó-román (vagy dák-római) kontunuitás elmélet propagálását. Gyakorlatilag huszadik század eleji-közepi ruházatba bújt románokat láthatunk dákok helyett, ami megint csak tudatos alkotói lépés lehet, a dákó-román kontinuitás elmélet tükrében... Mi is ez az elmélet? Veselkedjünk csak neki!

Dákok

Az elmélet szerint azután, hogy a rómaiak Kru. 106-ban meghódították a dákok királyságát, még maradtak a területen a háborút túlélt dákok, akik romanizálódtak, elterjedt a latin nyelv és kultúra, egyúttal a birodalom más területeiről bevándorlók is érkeztek a térségbe. És aztán?

Dákok

Nos, az elmélet szerint tehát a megmaradt dákok romanizálódtak és/vagy összeolvadtak volna a betelepülő lakossággal, de a lényeg az, hogy folytonosan a helyükön maradtak volna és máig egy népet alkotnának: a románságot (jóllehet a rómaiak a Krisztus utáni harmadik században feladták a területet, kevesebb, mint kétszáz év alatt kellett volna romanizálódnia a lakosságnak, s a romanizált lakosság pedig általában távozott is egy kiürített provinciából, így például Pannoniából is).

Dákok

Az elmélet romantikusnak is mondható, de (szinte) semmi bizonyítékkal nem védhető, nem alátámasztható! A filmek mégis azt a célt szolgálják, hogy még inkább terjesszék és beültessék az elméletet, akár a nemzetközi köztudatba is, a forgalmazásuk révén; ruházatig románnak beállítva a dákokat avagy úgy ábrázolva a dákokat, hogy a nézők felismerhessék bennük a románokat... mire is nem jó a mozgókép...

Legközelebb e három filmmel folytatjuk!

Addig is…

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Dákok 

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Most pedig, hallgassuk csak, mint berreg fel filmes bakiként a láncfűrész a dák erdők mélyén!

Lássuk hát a Dákokat, körülbelül 1. óra 10. perc 09. másodperctől!