Traianus

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár huszonnegyedik alkalommal! Mert „Róma örök.”

Traianus

„Láttál már ilyet életedben? Nem tudtam, hogy ember építhet ilyet!”

Az ezredfordulón debütáló Gladiátor egyik főhősének, Jubának szájából hangzik el a mondat, amikor felnézve megpillantja az Amphiteatrum Flaviumot, közismertebb nevén a Colosseumot.

Traianus

A monumentális építmény mai napig is áll, romjaiban is lélegzetelállító, s meghatározza Róma városának arculatát, jóllehet a középkorban kőbányának is használták, a korabeli építkezésekhez.

Traianus

Az épület maga tiszteletét teszi nem csak ókori témájú filmalkotásokban, de a középkor végén játszódó Borgiák sorozatban is, melynek több jelenetét is nálunk forgatták Etyeken, s amely VI. Sándor pápa (eredeti nevén Rodrigo Borgia) 1492-től 1503-ig tartó pontifikátusára fókuszál.

Traianus

A tizenötödik században már rommező volt az ókori Forum Romanum és környezete, ám amikor a Colosseum építése Kru. 72-ben – a Flavius-dinasztia megalapítójának – Titus Flavius Vespasianusnak (Kru. 69-79.) az uralkodása alatt kezdetét vette, a térség maga volt a Római Birodalom szíve. Ezt a tényt a Gladiátorban frappánsan ki is aknázták. Az eredmény magáért beszél... 

Traianus

Az amphiteatrum felavatására már Vespasianus utóda, Titus császár (Kru. 79-81.) alatt került sor, mi azonban időzzünk el egy kicsit a dinasztiaalapító Vespasianus császárnál! Nos, alakja feltűnik a 2017-ben indult Britannia sorozatban is, hiszen a későbbi császár legioparancsnokként Kru. 43-44-ben részt vett a britanniai partraszállásban és a sziget meghódításában. Ennek során kiérdemelte a győzelmi jelvényeket is.  

Traianus

Mivel akkor (még) nem a császári család tagja, triumphust (diadalmenetet) nem tarthatott, így a győzelmi jelvények kiérdemlése akkoriban alighanem komoly császári kegynek minősült. A későbbi császár, Nero (Kru. 54-68.) alatt azonban kegyvesztett lett, mivel elszunyókált a császár éneke alatt…

Traianus

Túlélte. Nero, aki kevesebbért is halálra rugdalta terhes feleségét, megkegyelmezett neki, s rá bízta a zsidó felkelés leverését. Ez volt az úgynevezett első zsidó háború, amely Kru. 66-70. között zajlott, s amelyről Josephus Flavius zsidó történetíró, egyszersmind Vespasianus későbbi pártfogoltja is írt munkájában, A zsidó háborúban. Nero rémuralma időközben, a Kru. 68. év kora nyarán véget ért, ö maga öngyilkosságra kényszerült, s megkezdődött a mintegy egy évig tartó polgárháború időszaka, a négy császár éve. Róma seregei fegyverben álltak és egymás ellen meneteltek az évszázados kövezett utakon... 

Traianus

A négy császár éve

Nero halála után, azaz a Kru. 68. év júniusától a Kru. 69. év decemberéig összesen négy császár követte egymást a trónon, de végül utolsóként Vespasianus maradt talpon, hogy az Örök Város és vele a birodalom ura lehessen. Vespasianus Nero haláláról Júdeában értesült, amikor csapatai már Jeruzsálemet ostromolták. A trónra elsőként lépő Galbát még elismerte császárnak. Galba alakja megjelenik az 1951-es Quo vadis végén, amidőn Nero halála után a seregeivel bevonul Rómába...

...hogy felépítse a várost, s helyreállítsa a jogrendet – ahogy a főszereplő Vinicius összegzi az új császár előtt tornyosuló feladatokat. Nos, a város még húsz év múltán is magán viselte a Kru. 64-es tűzvész okozta sebeket...  Így nézve, Galbára valóban nagy munka várt. Ráadásul már benne volt a korban is, hiszen Kru. 68-ban már hetvenegy esztendős volt.  Augustus császár uralma alatt született, még Kre. 3-ban. Jelen sorok írója amúgy nemrégiben – pont Karácsony tájékán – találkozott egy írással, amely tudatosította benne, hogy maga Galba is december 24-én született... De vissza a polgárháborúra és a legiokra!

Traianus

Mielőtt Galba felöltötte volna a bíbort, melyet őelőtte Nero viselt, még leverték a galliai Vindex felkelését, amihez a hispániai helytartóként működő Galba nem csatlakozott, azonban valószínűleg értesült róla, hogy Nero őt is halálra szánta, így lépett… Nem számolt azonban Othoval

Traianus

Otho, aki Galbát követte a trónon, kezdetben Nero barátja volt, csakhogy Nero beleszeretett a feleségébe – az 1951-es Quo vadisban is kulcsszerepet játszó –, Poppaea Sabinába, s válásra kényszerítette Othot. Poppaeáról epésen jegyzi meg Vinicius a Quo vadisban, hogy „szajhából császárné”, de mi most ne kalandozzunk el az őt alakító gyönyörű színésznő alakjánál! Nero egyébként ezt a feleségét rugdosta terhesen halálra.

Traianus

Sokkal fontosabb, hogy a másik hispániai provinciába (tartományba) helytartóként elküldött – gyakorlatilag száműzött – Otho kezdetben Galbát támogatta, amikor az fellázadt Nero ellen. Az idős Galba azonban nem őt nevezte meg utódául, amikor Kru. 69. év januárjában a távoli provincia Germania Superior (Felső-Germania) legiói megtagadták az engedelmességet Galbától és helyette Vitelliust kiáltották ki császárnak. A távoli legiok akciója mögött az a tény állt, hogy Galba megszüntette Nero pazarlásait, s szigorú, takarékoskodó intézkedései miatt sem a légiók, sem a császár testőrsége (a praetorianusok) nem kaptak pénzjutalmat. Hogy Nero miként vélekedett volna minderről?

Traianus

Nos, amikor a germaniai legiok megtagadták az engedelmességet, Galba egy bizonyos Lucius Calpurnius Piso Frugi Licinianust adoptált és ez által őt tette meg örököséül a trónon. Amilyen hosszú nevű, olyan rövid életű volt azonban Lucius, mivel a mellőzött Otho a praetorianusokkal puccsot szervezett, melynek mind Galba, mind Lucius áldozatul esett. Mindezt Péter apostol már nem érhette meg, a keresztény hagyomány szerint ugyanis ekkorra már keresztre feszítették Rómában... fejjel lefelé... ahogy kérte... de ez egy másik történet.

Traianus

Az eddigiekből is látható, hogy Kru. 68-69-ben bizony életre-halálra ment a játszma a nagykutyák közt... a hatalomért, mely sokszor... oly sokszor... önmagát falja fel... Ami e játszmában Vespasianust illeti, nos, ő és szövetségesei Galba halála után felkelést szerveztek, de aztán először elismerték Vitelliust császárnak. Ami pedig Othot illeti, az ő uralma sem volt hosszú életű, alakja azonban megihlette a lengyel filmművészetet. A lengyel Konrad Łęcki a rendezője ugyanis annak a latin nyelvű (és angol felirattal ellátott) filmnek, amely Otho császár uralmára fókuszál.

 A lengyel film, az Imperator különlegessége (azon túl, hogy a rendező a totál szláv fejjel bíró szenátorok csoportja mellett Galbát is felvonultatja benne), hogy az első olyan filmnek tekinthető, amelyet teljesen latinul készítettek! Minderre a brazil André Bastos Gurgel mutatott rá egy tavalyi írásában; Gurgel egyébként a latin nyelvű legmagasabb szintű oktatást zászlajára tűző Carmenta Online Latin munkatársa. Gurgel írásában részletezi, hogy a filmnek természetesen voltak már előzményei is. 1964-ben készült ugyanis a kicsivel több, mint tízperces Claudius: Boy of Ancient Rome című alkotás (Claudius: Egy fiú az ókori Rómából), amelyben bár angol volt a narráció, latinul beszéltek.

Meg kell jegyezni, hogy a film díszletéül A Római Birodalom bukása című filmhez készült Róma szolgált, amely díszletben még más filmet is forgattak. Nézzük csak meg újra a kezdő képsorokat és most vessük pillantásunkat az alábbi képre, mely A Római Birodalom bukásából van! Még újra is hasznosították a film néhány képkockáját a Claudiusnál!

Traianus

De hallottunk latin párbeszédeket Mel Gibson filmjében, A Passióban is, mely abban a városban, történetesen Jeruzsálemben játszódik, melyet a római csapatok, a későbbi Titus császár vezetésével Kru. 70-ben földig romboltak, a zsidó háború egyik záróakkordjaként. Az 1981-es sorozat, a Masada pont Jeruzsálem elfoglalásával veszi kezdetét…

Traianus

De ez majd egy másik történet lesz… most térjünk vissza Othora és Vespasianusra! Otho hiába öltötte fel a bíbort, csapatai nem bírtak az Itáliába vonuló Vitellius csapataival. Otho végül öngyilkosságba menekült, azonban Vitellius sem élvezhette az uralmat. Keleten Vespasianust kiáltották ki császárnak (jóllehet Vespasianus kezdetben elismerte Vitelliust). Kiváló játszma volt! Kiváló játékosokkal, Rómáért!

Traianus

Nyugaton Vespasianus támogatói Vitelliusnak feszültek, aki Rómában lelte halálát a harcok során, Kru. 69 decemberében. Rongyokba öltözve próbált megbújni, de rátaláltak… A harcok során égett le egyébiként a Capitoliumon Juppiter temploma is. A capitoliumi pokolból maga Domitianus – Vespasianus kisebbik fia – is alig tudott élve elmenekülni… Vespasianus Kru. 70-ben ért Rómába, Jeruzsálem ostroma pedig Titusra maradt. A feladatot sikeresen végrehajtotta… A háború révén beáramló arany és a temérdek rabszolga ideális alapot teremtett aztán a Colosseum felépítéséhez… 

Traianus

Domitianus és az Antoninus-dinasztia nyitánya

Vespasianust Titus császár rövid életű uralma követi. Testvérének, Domitianusnak az áldozata lesz, aki – vélhetően – megmérgezteti a császárt. Domitianus ezután Kru. 96-ig uralkodik, amikor is összeesküvés áldozata lesz. Az összeesküvésben a felesége is részt vesz... azok a fránya fehérnépek...

Traianus

A Flavius-dinasztia tagjai közül egyébként Domitianus az, aki már megkövetelte, hogy dominus et deusnak (úrnak és istennek) szólítsák, mely a szenátorokra nézve megalázó volt. De ő az is, aki alatt komoly harcok kezdődnek Róma és a dákok között. Ez az ókori népcsoport, mely a mai Erdély területén lévő központtal bírt, már a nagy Julius Caesar alatt is borsot tört a borsot – mint fűszert – igencsak szerető rómaiak orra alá. Épp a minap hívta fel rá a figyelmemet Gyermekei aranyköpéseit szorgosan gyűjtő barátom, hogy még az HBO Róma sorozatában is hivatkoznak rájuk: dák banditák hemzsegnek a sztori szerint a pannoniai vidékeken, a Caesar halála előtti időkben... 

Traianus

Akkori királyuk, Burebista fővárosa már a híres Sarmisegethusa volt. Maga Burebista amúgy a huszadik századi diktátorNicolae Ceauşescu egyik eszköze lett: az általa vezett Románia felhasználta Burebista alakját, hogy megemlékezhessen az „egységes és központosított” ország létrehozásának 2050 éves évfordulójáról...

Traianus

Persze az évforduló csak feltételezés volt, hiszen Burebista Kre. 70. után lépett trónra, a róla szóló román filmet, a Burebistát pedig 1980-ban mutatták be, szóval nem jön ki a matek. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a dák-római-román kontunuitás elméletet a kutatások szerint szinte semmi sem támasztja alá...

Traianus

De ezt most hagyjuk is!  Ami tény, az az, hogy Burebista a kirobbanó polgárháborúban Pompeiust támogatta Caesar ellenében, ezért Caesar Kre. 44-ben nem csak Parthia, de a dákok ellen is hadjáratot tervezett. A hadjárat azonban (Caesar erőszakos halála miatt is, de) meghiúsult.

Traianus

Aztán Burebista is meghalt Kre. 44-ben. Más verzió szerint már Kre. 45-ben eltávolították és ezt a belső káoszt akarta kihasználi Caesar, azért tervezett volna hadjáratot a dákok ellen. Tény, hogy Burebista halálával a dákok fénykora is lezárult, királyságuk nem volt már olyan nagy és egységes, mindazonáltal a dákok a következő polgárháborúba is beleavatkoztak, ám megint csak rossz lóra tettek: Octavianus ellenében Antoniust támogatták. A Krisztus előtti első évszázad végére dák területek alatt gyakorlatilag a magterületet, a mai Erdély területét érthetjük. Aztán következett a Krisztus utáni első század, s Domitianus uralma.

Traianus

A császár szintén feltűnik a Dákok című 1966-os filmben, Kovács György, magyar nemzetiségű színész alakítja. A Dákok egy trilógia második része, míg a Burebista időben korábban játszódik, ámbár későbbi film. A Dákok még koprodukciós alkotás (a Burebista már nem), a franciák is részt vettek benne (volt is vitájuk a forgatás alatt román kollégáikkal), s feltűnik a vásznon maga Winnetou is, azaz Pierre Brice. Egy római tisztet alakít (Severust), aki a film során rájön, hogy apja révén valójában dák, s ez aztán sok bonyodalmat indít el... perszre mindenre van megoldás...

Traianus

A filmben Domitianus dörzsölt, ravasz uralkodó, s korántsem olyan kegyetlen és ellentmondásos, mint amilyenre például a kortárs történetíró, Tacitus festette. Tacitus is szenátor volt, s valószínűleg nem rokonszenvezett az uralkodóval, amiatt sem, hogy dominusnak és deusnak kellett szólítania őt...  Furcsamód tehát egy olyan film szolgáltat Domitianus császárnak igazságot, amelyben azért, valljuk be, a dák-római-román folytonossággal összefüggő csúsztatásokat is találunk. De hát semmi és senki sem lehet tökéletes! Ahogy a császár sem volt tökéletes, de az újabb kutatások szerint Domitianusnak a legjelentősebb császárok közt van a helye!

Traianus

Nos, Domitianus császár uralma alatt, Kru. 85-86 telén kezdődtek a bajok, amikoris a dákok zsákmányszerző hadjáratot indítottak a Balkánra, kihasználva a pannoniai határon támadt bonyodalmakat. Domitianust ezért sereget küldött a dákok ellen, Cornelius Fuscus vezetésével.

Traianus

Itt veszi fel a fonalat a Dákok, azonban a filmben már Decebal a király, jóllehet a valóságban ekkor még nem ő volt a dákok uralkodója, hanem Duras, a rómaiak pedig nem tárgyalgattak olyan kedélyesen, küldöttség révén az udvarában... Kedélyesen? Azt írtam volna?

Traianus

Azt is elhallgatja a mozgókép, hogy a rómaiak először kisöpörték a birodalom területére betörő dákokat, s csak azután kezdődött meg a dák területek elleni invázió, amely azonban az erdélyi Vaskapunál lévő Tapae mellett a rómaiak vereségével végződött. Maga Fuscus is elesett. A filmben Severus intézi el őt, még az ütközet előtt, s maga hal meg Tapaenál. Hozzá kell még tenni azt is, hogy a valóságban az ütközet után mondott le a dák király, s csak ez után lett az utóda Diurpaneus, de már mint Decebal (Nagy). 

Traianus

A válaszlépés sem késett sokáig, de ez már nem szerepel a filmben: Kru. 87-ben, szintén Tapae mellett római győzelem született. Decebal békét kért. Ezt először nem fogadta el Domitianus, csak miután a markomannok megverték a római sereget. Domitianus mellesleg azért indult a markomannok ellen, hogy megbüntesse őket, amiért nem vettek részt a dákok elleni hadjáratban. Okosabbak voltak tán? 

Traianus

A mai Csehország területén élt markomannokra utalás történik a filmben is, elhangzik, hogy lázadnak… Nos, összegezve a filmben látottakat, elmondható, hogy a Dákok történetének jelentős része fikció. Az emberáldozatra utaló rész is.

Traianus

Jóllehet a dákok között már Burebista utóda (aki pap volt) megkezdte a Zamolxis-hit terjesztését, Decebal fiának rituális kivégzése fikció. A történetíró, Hérodotosz inspirálhatta ugyan az alkotókat, azonban a történészek előtt nem ismert, hogy ezt a rituális kivégzési módot Decebal idején is alkalmazták volna, főleg a híres kő-formációnál, a Bucsecsi-szfinxnél, mely a jelen tudásunk szerint természetes képződmény, nem faragott alkotás.

Traianus

Hérodotosz leírása szerint tudniillik Zamolxis tiszteletéhez eleinte emberáldozatok kapcsolódtak. Csakhogy ő Krisztus előtt ötszáz évvel írt, azaz majdnem hatszáz évvel a film eseményei előtt, amikor még nem is terjedt ezen kultusz a dákok között. Erre csak Burebista halála után került sor. Azt is hozzá kell tennünk azonban, hogy Hérodotosz a géták vonatkozásában említi Zamolxist, akiket pedig a dákokkal azonosítanak, Sztrabon szerint pedig géta és dák azonos nyelvet beszélt, vagyis a géták lennének a dákok ősei. Szóval akkor most miként is állunk? Mert én Fuscushoz hasonlóan már nem látok tisztán.

Traianus

A Krisztus előtti ötödik században ismert volt Zamolxis kultusza a gétáknál, akik elvileg a dákok ősei, de aztán eltűnik (?) a kultusz és csak Burebista utóda kezdi újra a terjesztését?! Nos, aki még nem vesztette volna el a fonalat, az most szóljon! Vannak itt gikszerek, a dákok eredetét illetően is. És még egy érdekesség: a Decebal által viselt sisak! Hasonló sisakot szintén hatszáz évvel Decebal előtt hordtak! Szóval, nem vagy korhű,  (filmes) Decebal! 

Traianus

De vissza még egy kicsit az emberáldozatra, az izgalmasabb téma! Szóval Hérodotosz szerint a Zamolxis-hit követői ötödévenként sorsot vetettek egymást közt, hogy ki menjen követül Zamolxishoz, elvíve az istennek a kéréseiket. A filmben versenyeznek az ifjak és a legjobb „nyer”. Decebal lánya okosabb volt, le akarta beszélni testvérét arról, hogy jól szerepeljen ezen a versenyen. Később összejött Severusszal, ami már nem biztos, hogy olyan jó húzás volt...

Traianus

De vissza megint csak az emberáldozatra, pardon: a követküldés szertartására! Hérodotosz szerint néhányan, kezükben hajítódárdával, körbe álltak (három hajítóda kellett), mások pedig kezeinél és lábainál fogva megragadták a követet. Átadták neki az üzeneteiket, meglóbálták s feldobták a dárdák hegyére. Ha meghalt, azt tartották, hogy az isten irgalmas, ha viszont nem, azzal vádolták a derék szenvedőt, hogy bizony bűnös ember, s így másik követ küldése következett... Fincsi! De lássuk mármost, hogy mi történt Domitianussal! Nos, miközben a dákok a békekötéssel nyertek egy évtizedet, ezalatt Domitianussszal összeesküvés végzett. Halálával kihalt a Flavius-dinasztia. Utóda Nerva lett, majd őt követte Marcus Ulpius Traianus. 

Traianus

Traianus az, aki az úgynevezett első (Kru. 101-102.) és a második dák háborúban (Kru. 105.) legyőzi a dákokat, lerombolja a fővárosukat, Sarmisegethusát, Decebalt pedig menekülésre és öngyilkosságra kényszeríti. Fejét elküldték Traianusnak, aki azt közszemlére tetette Rómában. 

Traianus

Decebal halála előtt nem sokkal kezdődik a szintén koprodukcióban készült 1968-as alkotás, a Traianus oszlopa (Columna). A film a trilógia harmadik része, időben másodikként készült (na jó, tegyük hozzá, hogy a Burebista kicsit kilóg) A Traianus oszlopa film eredeti címe, a Columna arra a Rómában található oszlopra utal, melyen Traianus megörökíttette győzedelmes (és természetesen aranyzsákmányban igen bővelkedő) hadjáratának eseményeit.

Traianus

A dákok területe ezután római provincia lett. Rövid időre, a Krisztus utáni harmadik évszázad második feléig, amikor ki kellett üríteniük a területet. A romanizált lakosságot természetesen áttelepítették, így a dákó-román-római kontinuitás elméletében valóban vannak gikszerek... 

Traianus

A maradék dák lakosság amúgy a dák-római-román kontinuitás elmélet szerint összeolvadt volna a rómaiakkal, s a mai román népet alkotná... de hát a romanizált lakosságot, még egyszer mondom, ki-te-le-pí-tet-ték! A filmben kellőképpen utalnak rá amúgy, hogy a dák hölgyek igen vonzóak voltak, csak hát a sztori szerint a nő azzal a római tiszttel, Tiberiusszal kavar, aki a film szerint Decebal fejét elválasztotta a testétől, annak halála után... Nos, a fickónak gyereke is született, az új dák-román közös vérű gyermek, de ettől függetlenül a maradék dákok nem felejtettek... Tiberiusnak annyi! 

Traianus

De vissza Traianusra! A Domitianust nem kedvelő szenátus Kru. 96-ban az idős Nervát választotta ugyan császárnak, azonban a hadsereg felháborodással fogadta Domitianus meggyilkolását. Nerva, hogy elkerülje a polgárháborút, még életében megteszi a Felső-Germaniában helytartóként működő és a hadsereg körében igen jó kapcsolatokkal bíró Traianust utódául, aki aztán Kru. 117-ig uralkodik (Kru. 98-ban meghal Nerva). A büszke sas, mely a birodalmat jelképezi, jó kezekbe kerül! Amúgy ismerős volt Felső-Germania? Vitellius is itt volt helytartó. Nerva jó lóra... akarom mondani sasra tett... 

Traianus

Létrejön egy jó gyakorlat, aminek lényege, hogy az éppen regnáló uralkodó még életében megnevezi utódát, az objektív mércével nézve legrátermettebb, legképzettebb személyt, aki alkalmas a Római Birodalom feletti uralom terhét a válán cipelni. Ez a birodalom fénykora! Traianust Kru. 117-től Hadrianus követte. 

Traianus

Hadrianus pedig még életében kiválasztotta Antoninus Piust (Kru. 138-161.). Hozzá kell tenni azonban, hogy az ezen jó gyakorlat révén trónra került uralkodóknak, azaz az Antoninus-dinasztia tagjainak sokáig nem volt vérszerinti fiúutóduk, így a hatalom továbbörökítését nem befolyásolta a vérségi kötelék. Egészen Marcus Aureliusig (Kru. 161-180.), aki fiát, Commodust tette meg utódául, s az örület, a káosz és a rémuralom újra visszatért a birodalomba! Köszönjük, Marcus Aurelius! Dehogy akartad te megtenni örökösödnek Maximust! Köszönjük!

Traianus

 

A Flavius-dinasztia továbbélése a regények lapjain

A négy császár évét és Vespasianus trónra kerülését számos regény feldolgozta. Többek között a Kru. 69-es római harcok is szerepet kapnak a Roger Bourgeon által jegyzett Ben-Húr fiában, de a zsidó háború kiváló krónikása – legalábbis regény szintjén – az a Lion Feuchtwanger, akinek a Harmadik Birodalom poklából zsidó származása miatt menekülnie kellett, s aki A zsidó háború című regénytrilógiájának harmadik részét immár külföldön fejezte be.

Traianus

Egyébként 1933-ban az ő könyveit is elégtek a hírhedt könyvégetés során, mindezek fényében szinte félelmetes, amilyen plasztikusan ábrázolja Jeruzsálem pusztulását, melynek során leégett a zsidók Második Temploma. De a Második Templom filmes ábrázolásának bemutatása már egy másik történet lesz!

Traianus

Szóval hamarosan folytatjuk!

Addig is…

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Traianus

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Előre!

Traianus

Ja, majd elfelejtettem! Egy érdekesség:

Traianus már életében kiérdemelte az Optimus Princeps címet, ami annyit tesz, hogy „a legjobb császár”.

Optimus Princeps!

Annyira ismerős ez a cím valahonnan.

Lehetséges, hogy amikor a Hasbro 1984-ben elkezdte forgalmazni új játákait, az autókká, repülőgépekké és sok-sok más kütyüvé alakuló robotokat, Traianus császár (címe) után kapta a nevét a jók, azaz az autobotok vezére... Optimus Prime

Traianus

Ki tudja...

Talán tényleg minden út Rómába vezet...