„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár tizenharmadik alkalommal…
„Tizenhármas!”
Az HBO Róma sorozatának egyik főhőse, Titus Pullo üvölti egy római aréna homokjában, amikor – bűnei miatt – ki akarták őt végezni...
Stílusos hát, hogy ez alkalommal mi is a tizenhármasoknál vegyük fel a történet fonalát! Krisztus előtt 52-őt írunk. A tizenharmadik légió – vagyis a Legio XIII Gemina – katonái hősiesen küzdenek az alesiai pokolban, a gall Vercingetorix hadai ellen. Köztük harcol a Róma sorozat másik főhöse, Lucius Vorenus centurio is.
Vercingetorix maga Alesiába szorult vissza, miután Julius Caesar és seregei megkezdték az általa kirobbantott felkelés felőrlését.
A római hadvezér által frissen meghódított Gallia, dacára Vercingetorix kezdeti sikereinek és máig ápolt emlékének, nem állhatott ellen sokáig, azonban Caesar győzelmét sem adták véráldozat nélkül.
Alesiát – és benne Vercingetorixet – a rómaiak kettős falgyűrűvel zárták körbe. Ez volt a híres circumvallatio. A kettős falgyűrűben Caesar seregei foglaltak helyet.
Miközben kiéheztették Alesiát, legyőzték a Vercingetorix felmentésére érkező – külső falgyűrűt támadó – gall seregeket is.
Erről a küzdelemről szól a 2001-ben készült Druidák, melynek végén Vercingetorix belovagol Caesar táborába...
...és megadja magát.
Aztán 2002-ben ismét úgy dönt, hogy megadja magát, az alesiai csatát szintén feldolgozó kétrészes filmben, a Julius Caesarban...
Itt veszi kezdetét 2005-ben az HBO Róma sorozata, közvetlenül Vercingetorix megadása előtt – aki immár harmadszorra kapitulált négy éven belül.
Lionel Royel 1899-ben készült festményének hangulatát...
...talán a Róma sorozat adja vissza a leghűebben.
Ellenben, az Asterix világában történtek kétségkívül feloldják ennek az eseménynek a gyászos hangulatát… és kevésbé patetikusak…
De vissza a tizenhármasokra: a Róma sorozatban Pullo légionárius az alesiai csata kellős közepén összeszólalkozik csapategysége vezetőjével, Lucius Vorenus centurióval, így aztán míg a többiek kifosztják Alesiát, ő a kivégzésére várhat. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően mégis kiszabadul: Vorenust küldi ki Caesar jobbkeze, Antonius, hogy találja meg a tizenhármasok ellopott jelvényét, a sast, s ő a lehetetlen küldetésre Pullot viszi magával.
Vorenus a küldetéshez azért Pullot választotta, mert neki már mindegy, ha dicstelenül ér vissza, úgyis kivégzik – mert valljuk be: a hadijelvény bárhol lehet széles e Galliában.
Pullo ettől függetlenül mégis belelkesül, oly mértékben, hogy a ropogó tűz melegében elalszik az őrségben. Reggel már a lovaiknak is hűlt helye. A szerencse azonban rájuk mosolyog. Megmentik a Caesarhoz igyekvő Caius Octaviust (a későbbi Augustus császárt) az elrablóitól és közben a tizenhármasok sasa is megkerül.
A történet folytatásában pedig együtt lépik át Caesarral a Rubicont, Itália határfolyóját, hogy kivegyék részüket a polgárháborúból.
Így kezdődik Vorenus és Pullo története, életre szóló, mégoly viharos barátsága a Róma sorozatban. De vajon kik voltak, kik lehettek ők a valóságban?
Az HBO „reklámarcai”
Amikor elkezdődött a sorozat promotálása, többek között úgy hirdették, hogy a főszereplő Vorenus és Pullo éppolyan valós történelmi személyek, mint maga Caesar – aki pedig meg is emlékezik név szerint a két katonáról Feljegyzések a gall háborúról szóló művében.
E művet követi Feljegyzések a polgárháborúról című írása, melyből kiderül, valóban egy légióval támadt Itáliára Krisztus előtt 49-ben, a Legio XIII Geminaval – a többi légió ekkor még nem érkezett meg. De vajon az igazi Vorenus és Pullo is vele tartott? A megoldásért vegyük kölcsön magának a nagy Caesarnak a sorait!
„44. Volt a legióban két rendkívül bátor centurio, T. Pullo és L. Vorenus, akik már nem álltak messze attól, hogy a rangidős centuriók közé kerüljenek. Örökké vetélkedtek, melyikük tesz túl a másikon, versengve törtek évről évre mind magasabb rang felé. Mialatt a védőműveknél elkeseredett küzdelem folyt, Pullo egyszer csak felkiáltott: Mire vársz még, Vorenus? Hát találhatsz vitézséged bizonyítására jobb alkalmat? Ma dőljön el a verseny kettőnk között!"
"E szavakkal kiugrott a védőművek elé, s odarontott, ahol az ellenség sorai a legsűrűbbnek látszottak. Most már Vorenus sem maradt a sánc mögött, hanem követte Pullót, nehogy a sereg gyávának tartsa."
"Közben Pullo közepes távolságba ért, az ellenségre hajította dárdáját, s a tömött sorokból előrefutó egyik harcost el is találta vele."
"A többiek siettek pajzsukkal fedezni halálra sebzett bajtársukat, lándzsájukkal pedig mind Pullót vették célba; nem engedték, hogy tovább nyomulhasson. Az egyik lándzsa, Pullo pajzsán átfúródva, a kardja markolatában akadt meg. A lökés ereje a hüvelyt hátrataszította, időbe telt, míg Pullo kitapogatta a helyét jobb kezével, hogy kardot ránthasson; ezalatt harcképtelenné vált és körülfogta az ellenség."
"Vetélytársa, Vorenus rohant oda, hogy segítsen neki. Pullo támadói abban a hitben, hogy előbbi ellenfelük testét amúgy is átjárta már a lándzsa, tüstént ellene fordultak. Közelharc fejlődött ki, melyben Vorenus a kardját használta. Egy harcost már leterített, a többieket némileg hátraszorította, de a küzdelem hevében gödörbe lépett, és elterült a földön. Most őt vették körül, neki meg Pullo sietett a segítségére."
"Még számos ellenséges harcost terítettek le, s a dicső haditett után mindketten sértetlenül tértek vissza a védőművek mögé. Fortuna szeszélyes játékot űzött a két versengő harcossal: vetélytársak voltak, mégis egymást támogatták, egymás életét mentették meg, igazán nem lehetett eldönteni, melyikük bátrabb a másiknál.”
Ennyit írnak róluk. A dolog szépséghibája – azon túl, hogy a valóságban Pullo is centurióként szolgált a gall háborúban –, hogy a Caesar által leírt esemény nem Alesiánál esett meg, jóllehet a tizenegyedik légió (Legio XI Claudia), melynek Vorenus és Pullo a valóságban tagja volt, a feltételezések szerint ott harcolt Alesiánál, a tizenhármasokkal együtt.
Így Vorenus és Pullo részvétele az alesiai csatában igaz is lehet, Rubiconon való átkelésük azonban nem a sorozatban történtek szerint ment végbe. Így Pullo sem oldozhatta el a bájos Eirenét a szekér mellől...
Természetesen a Róma egy sorozat, nem tudományos disszertáció, következésképp – bármily igényes is benne a tyúkok rohangálása a Forum Romanumon – elsődleges célja nem más, mint a szórakoztatás. A filmművészet maga egyébiránt mindig egy jó adag fikció is és ez igaz a történelmi témájú filmekre, sorozatokra is.
A Rómában Eirene alakja például teljesen fikció, azonban a római kincstár aranyának megszerzése, amiről a sorozat harmadik epizódja is szól, a lány kiszabadításának ürügyén, valóságban is mondhatni kalandos volt; de erről legközelebb!
Mi lett az igazi Vorenusszal és Pulloval?
Nos, annyi bizonyos, hogy Galliában nem találkozhattak Caius Octaviusszal, mivel Caesar rokona Alesiába nem ment látogatóba, Krisztus előtt 52-ben, alig tizenegy évesen. Ellenben Krisztus előtt 45-ben szolgálatra jelentkezett a derék Juliusnál a hispániai Mundában, ahová betegen utazott.
Itt a mundai csatában a tizenhármasok valóban harcoltak, a tizenegyesek viszont nem – így csak a sorozatban harcolhatott volna Pullo és Vorenus a mundai csatában, ezt azonban az HBO Róma sorozata nem mutatta be. A mundai eseményeket a 2003-ban készült film, az Augustus örökítette meg, azonban a filmmel ellentétben Octavius nem vett rész a csatában. Beteg volt. Lekéste...
A mundai csata évében, Krisztus előtt 45-ben a tizenegyeseket, azaz az igazi Vorenus és Pullo legióját feloszlatták, tagjai földet kaptak Itáliában. Amiként a tizenhármasok is, Munda után. Így az igazi Vorenus és Pullo – már amennyiben megérték – földet kaphattak Bovianumban (a mai Bojanoban). Mindez azt is jelentette, hogy későbbi életük nem biztos, hogy Rómában zajlott, a híres-hírhedt Aventinus dombon.
Mindazonáltal, akár a tizenegyesekről, akár a tizenhármasokról lett légyen szó, elmondható, hogy mindkét légiót újjászervezték Krisztus előtt 42-41-ben, a Caesar halála utáni polgárháborús időkben, így akár Vorenus és Pullo is újfent kardot ragadhatott, mint a sorozatban. De ez már egy másik történet…
Folytatjuk!
Addig is kövess minket a Facebookon is!
Utolsó kommentek