„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A FILMMŰVÉSZETBE (XVII. FEJEZET)

Barabás

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. És néha, mint katona a kardot, sok-sok kérdést is nekünk szegeznek... 

Barabás

Barabás tényleg túlélte a Húsvétot?

A filmművészet hajnala óta számtalan szebbnél-szebb abszurditással találkozhattunk a vásznon, mely alól nem kivétel a történelmi tények, események bemutatása, illetőleg ezek értelmezése sem. Mielőtt azonban pálcát törnénk az ilyen – filmes bakikon jócskán túlmutató – ínyencfalatok felett, érdemes feltenni a kérdést, hogy vajon nem hordozzák-e véletlenül, avagy szándékosan, de mégis az igazság csíráit? Az igazságét, mely vagy mindenkié, vagy senkié…

Barabás

Senki lett volna Barabás, a Róma elleni lázadásban vétkes zelóta is? Barabás, akit az evangéliumok tanúsága szerint a római helytartó, Pontius Pilatus a nép követelésére Jézus helyett szabadon bocsájtott? Egyáltalán megtörtént ez az esemény? Avagy csupán arról van szó, hogy egy film alkotói törték meg az évszázados bevett gyakorlatot? Mert tény, ami tény: 2016-ban a filmesek szakítottak  azzal a bevett gyakorlattal, hogy a Názáreti Jézus Krisztus kínszenvedésének és kereszthalálának Barabással kapcsolatos mozzanatát az evangéliumokhoz hűen ábrázolják. Miről is van szó?

A 2016-ban bemutatott film, a Feltámadás (Risen) elején a tízedik római legio – vagyis a LEGIO X FRETENSIS – egyik egysége lázadó zelóta fészket ostromol a júdeai kősivatagban. A zsidók Róma-ellenes – az idegen uralom ellen fegyverrel is küzdő politikai és vallási – csoportját nevezték abban az időben zelótáknak. Hozzájuk tartozott az elfogadott álláspont szerint Barabás is. A film szerint a Kru. 33. esztendőt írjuk, közeleg a Húsvét, a zsidók szent ünnepe. A díszlet kicsit szegényes... ez ugyanis inkább egyszerű kőfal, mint zelóta lázadók fészke... 

Barabás

A sziklafal tetején harcoló zelóták első blikkre mégis lépéselőnyben vannak a Clavius katonai tribunus vezette csapattal szemben – az egyik zelóta még római sisakot is szerez a küzdelem hevében. 

Barabás

Clavius ezt már nem hagyhatja következmények nélkül: parancsára a legio katonái felveszik a híres, ostromkor használt harci alakzatot, a teknősbékát (testudo)A szorosan egymás mellé álló legionariusok körbeveszik magukat scutumnak nevezett pajzsaikkal, minek hatására gyakorlatilag minden oldalról védve vannak az ellenségtől.

Barabás

Megközelítik a falat… aztán… de mindenki nézze csak meg a filmet! Remek történelmi-lélektani dráma, melyben a főhős Clavius minden szívbaj nélkül végez a lázadó Barabással is… tíz percig sem él a karakter… Igen, ez az a Barabás… a filmben nem jut el Pilatus ítélőszéke elé, így szabadon sem bocsájthatja őt a helytartó…     

Barabás

      

Alkotói szabadság, vagy történelmi hűség?

A filmművészet sohasem volt a megélt történelem hiteles krónikása. Nem is ez a dolga… Így esett meg például, hogy az 1953-ban készült filmben, A palástban Tiberius császár felesége, Julia is ott intrikál Capri szigetén, húsz évvel Kru. 14-ben bekövetkezett halála után.

Barabás

Azonban e példa arra is rávilágít, hogy néhanapján a filmművészet csak gépiesen, kontroll nélkül átvesz olyan – egyébként érdemi funkció nélkül lebegő – karaktereket, akik egy regényíró hibájából maradtak életben. A palást című film alapjául szolgáló regényben, Lloyd C. Douglas művében Julia ugyanis él és virul… pardon: zsörtölődik! A filmben egyébként Tiberius említi is, hogy negyven éve házasok… ez legalább stimmel: Kre. 12. óta… vagyis, pont az író nem kutatott eleget!

Barabás

Történelmileg hiteltelen regénybeli karaktert ültetettek tehát át a forgatókönyvbe. A forgatókönyvírónak viszont nem az az alapvető feladata, s munkája, hogy történelmi szempontból korrigáljon egy írót... bár, talán ilyenre is volt példa... Miként írói bakira is van példa, a legjobbaknál is: Colleen Mccullough írónő is életben felejtette Augustus császár anyját…

Barabás

De mi a helyzet Barabással, a zelótával? Tényleg nem úszhatta meg? A válaszért utazzunk vissza kétezer évet az időben! Jézus korába, amikor a Római Birodalom az úr az egész ismert világ felett, Afrika sivatagjától az Atlanti-óceán partjáig. A Krisztus utáni 26-36. közötti időszakban Júdeában Pilatus volt a római helytartó.

Barabás

A Földközi-tenger partján fekvő egykori római kori kikötőváros, Caesarea Maritima romjainál a múlt században végzett ásatások során felszínre került egy kőtömb is, amelyet ma az egyetlen olyan régészeti leletként tartanak számon, melyen világosan kivehető Pilatus neve. Pilatusé, aki az evangéliumok tanúsága szerint a zsidó vallási vezetők és az általuk felheccelt nép nyomására volt kénytelen halálra ítélni Jézust, míg Barabást, a zelótát szabadon engedni.

Barabás

Több film, köztük az 1961-ben készült Barabás is bemutatja e jelenetet, melyhez hozzátartozik a híres „kézmosás”: Pilátus Jézus elítélése miatt szó szerint mossa kezeit, kijelentve, hogy elítélésében ő ártatlan, a zsidók kényszerítették, hogy a zelóta Barabást engedje szabadon Jézus helyett. Milyen jogalapon engedhette szabadon egyáltalán bármelyiküket is Pilatus?

Barabás

Nos, Barabást az evangéliumok tanúsága szerint a Húsvét ünnepének kezdete előtt fogták el, egy közelebbről nem tisztázott lázadásban, fegyveres cselekményben való részvétel miatt és Jézussal egyidőben ítélkeztek felette. Feltéve, hogy Clavius tribunus addig meg nem ölte...


Barabás

Mert pontosan ezen ugrik át a Feltámadás című film: törli, vagy inkább kihagyja azon – evangéliumokból jól ismert – húsvéti ünnepi szokásra visszavezethető eseménysort, melynek keretében Barabást és Jézust állította Pilatus a nép elé, s a nép döntött, hogy melyik foglyot is engedje a helytartó szabadon… a filmben szimplán átdöfik Barabást... a parancs szerint Claviusnak sietnie kellett, nem volt idő keresztekkel, meg ítélettel bajlódni... az elfogott Barabás meghal...

Barabás

De térjünk vissza a fősodorba! Az úgynevezett húsvéti amnesztia mármost olyan – szokásjogi alapokon nyugvó – intézmény volt az evangéliumok szerint, melyre hivatkozással a helytartó egy foglyot szabadon bocsájtott az ünnepek közeledtével. A fogoly személyét elvileg a nép határozta meg. Pilatus az evangéliumok szerint így akarta megmenteni Jézust a kereszthaláltól. Nem jött be, mivel más volt az üdvtörténet szerint Jézus küldetése...

Barabás

A feltámadás film azonban a Jézus és Barabás közti választás, vagyis a húsvéti amnesztia nélkül is működőképes. Clavius épp csak visszatér a filmben az Antonius erődbe...

Barabás

...mely a filmmel ellentétben a templom körzetének északnyugati sarkán állt, s a keresztény hagyomány szerint itt ment volna végbe Jézus megostorozása is...

Barabás

...amikor Pilatus hívatja. A helytartó egy palotában ítélkezett Jézus felett a filmben (vélhetően Heródes király korábbi palotájára utaltak az alkotók). Clavius érkezésekor már el is vitték Jézust, azonban látszik, hogy valakik törtek-zúztak a helytartói palotában. Pilatus el is mondja Claviusnak, hogy a zsidó vallási vezetőket tömörítő testület, a Szanhedrin úgy döntött, hogy az egyik szent bolondnak, aki követőiből már kisebb sereget gyűjtött, mennie kell, s ennek érdekében – a filmbéli Pilátus szavaival élve – vandálok törtek rá, hogy Jézus vérét követeljék, mert azt állítja, ő a Messiás

Barabás

Kutatások mutatnak rá, hogy ha valaki Messiásnak kiáltotta ki magát, az azt is jelentette, hogy a zsidók királya címre is pályázik. Ezt az evangéliumok szerint Jézus cáfolja, elmondva Pilatusnak, hogy királysága nem e földről való. Pilatus nem is találná bűnösnek, s gyakorlatilag a nép küldi keresztre… de visszatérve a filmre, Pilatus elmondja Claviusnak, hogy keresztre küldte Jézust, annak ellenére, hogy nem örül neki. Mossa a kezeit, itt is…

Barabás

Olyan helyzetbe került elmondása szerint, hogy nem volt választása. Rendnek kell lenni Jeruzsálemben, s tart tőle, hogy a császár odalátogat a közeljövőben. Erre a valóságban soha nem került sor, Tiberius nem hagyta el Capri szigetét. Onnan irányította kegyencein keresztül a birodalmat... A palást című filmben a félőrült Gallio tribunust küldi vissza Jeruzsálembe, hogy nyomozzon. 

Barabás

Azonban a Feltámadás ettől még akár hiteles is lehet abban a sarkalatos dologban, hogy merészen kihagyta a húsvéti amnesztiát és Barabás elengedését. Mert a történet így is tökéletesen működik.

Barabás

Nem fogták ki a szelet a vitorlákból... 

Barabás

Így is tökéletesen bemutatja Jézus keresztény üdvtörténet szerinti jelentőségét, küldetését, feltámadását – egyúttal a Jézus testének eltűnése miatt Pilatus parancsára nyomozó Clavius megtérését.

Barabás

Magát a történetet már harmadik alkalommal dolgozzák fel. Legutóbb A nyomozás alkotói, 2006-ban... 

Barabás

...és könnyen lehet, hogy A palást is egyfajta előképe ezen filmeknek. A húsvéti amnesztia kihagyása azonbanlehetséges, hogy egyedi megoldás, mert minden olyan filmben szerepel, ahol feltűnik a színen a Jézus, Barabás és Pilatus trió. Az alkotók ötlete azonban se nem légből kapott, se nem saját, tekintve, hogy vannak olyan hangok és kutatások, amelyek megkérdőjelezik a húsvéti amnesztia valódiságát, fiktív evangéliumi kreátumot sejtve mögötte.   

Barabás

Ezen hangok és kutatások az állításukat arra alapozzák, hogy nincs még Josephus Flavius történetírónál, de máshol sem efféle hagyományról, szokásról feljegyzés, jóllehet Josephus kellő alapossággal leírt minden olyan jogi engedményt, amit a rómaiak a zsidóknak adtak. Mindemellett egy bűnözőnek kikiáltott zelóta szabadon engedése nem is illik álláspontjuk szerint az engesztelhetetlen autoritású Rómáról alkotott képbe… 

Barabás

Így a szokás és Barabás kifundálása inkább abba az irányba hat, hogy kimossák Rómát és Pilatust Jézus elítélésének vádja alól, a zsidókra hárítva a felelősséget… így Pilatus és az üdvtörténetről mit sem sejtő Róma immár ki lettek mosva, a kereszténység meg terjedhetett a rómaiak közöttt... a hagyomány szerint Pilatus is keresztényként halt meg, jóllehet száműzetésben... Barabás meg vagy létezett, vagy nem… az igazságot nem e sorok írójának tiszte megállapítani… az vagy senkié… vagy mindenkié…

Barabás

Mindazonáltal fontos rámutatni, hogy a húsvéti amnesztia intézményét kétségbe vonó álláspont szerint Jézust pontosan a rómaiak ítélték halálra, tudatosan, s pontosan tudták, hogy miért, mert ha Pilatus ártatlannak tartotta volna, s úgy ítéli el, nem került volna a keresztfájára az INRI felirat (IESVS·NASARENVS·REX·IVDÆORVM”), mely szerint ő mégiscsak a „zsidók királya”.

Barabás

Mindez ugyanis a felségsértés és a császár elleni lázítás vádjára (perduellio et crimen laese maiestatis) utalhat, jóllehet az evangéliumok azt emelik ki, hogy a zsidók istenkáromlás vádjával akarták őt megöletni (mivel Isten fiának vallotta magát). Azt, hogy valóban nem gúnytábla, hanem a halálra ítélés tényleges okát tartalmazó tábla függhetett-e Jézus keresztfáján – ergo: ténylegesen mégis Pilatus és Róma ítélte volna halálra Jézust – szintén nem e sorok írójának tiszte eldönteni.

Barabás

Érdekes adalék azonban, hogy a Palást című filmben utalás történik arra, hogy Pilatus akarja elfogatni a Jézusnak nevezett fanatikust, s az ehhez szükséges ezüstpénzt (az áruló kifizetéséhez?) szintén a rómaiak biztosítják. Bár utána Pilatus itt is mossa kezeit… Az alapjául szolgáló regényben konkrétan azért nevezik Jézust fanatikusnak, mert pár nappal Húsvét ünnepe előtt a jeruzsálemi templomban felfordulást csinált: erőszakos módon elűzte az árusokat, pénzváltókat.

Barabás

Az evangéliumok szerint a főpapok és írástudók már ekkor a vesztét akarták… nehogy eszkalálódjon a helyzet... Jézusnak ezen tette ugyanakkor – egyes álláspontok szerint – már aktiválhatott egy római halálos ítéletet is, mivel megvalósította a lázadást… innentől az elvileg keménykezű Pilatusnak már nem volt kérdés, hogy bűnös-e… keresztre küldte... de döntse el megint csak az olvasó, az igazság vagy mindenkié, vagy senkié… További érdekes adalék egyébiránt, hogy a kortárs író, Spiró György Jézusa a pénzváltók csalásai miatt borogat fel asztalokat a Fogság című regényben, majd börtönbe kerül…  

Barabás      

Akkor most túlélte Barabás a Húsvétot vagy sem?

Nem tudhatjuk biztosan. Elsőként ugyanis azt kellene tisztázni, hogy biztosan élő személy volt-e? A ma elfogadott keresztény álláspont szerint túlélhette. Miként a Barabás című filmben és az annak alapjául szolgáló regényben is – Pär Fabian Lagerkvist 1950-ben írt azonos című művében.

Barabás

A film és a regény története szerint azonban már nem tudott visszatérni régi életéhez. Volt szerelme kereszténnyé lesz, s megkövezik.  Ő maga találkozik ugyan az apostolokkal, de nem válik kereszténnyé.

Barabás

Újabb bűncselekménye miatt megint csak Pilatus elé kerül, aki nem ítélheti halálra, ha már egyszer megkímélte életét. Ilyen jogi kiskaput? Föld alá kerül, bányába, majd harminc évre. Már Nero a császár, amikor kijut a föld alól egy társával. Egy gazdag római pár gladiátort farag belőlük. Barabás sikeres az arénában, de kereszténnyé lett társa nem harcol, így kivégzik.   

Barabás

Barabás a császártól elnyeri a szabadságot, de nem tud élni vele. Időközben újra találkozik Péter apostollal, ezúttal a római katakombákban. Féleértelmezi Jézus országának eljövetelét és a Kru. 64-ben kitört római tűzvészben gyújtogatni kezd. Elfogják. Keresztre feszítik, mint egykor Jézust. Elfogadva sorsát, feje lehanyatlik az utolsó képkockákon…

Barabás

Ennyit Barabásról. Egyelőre kivégezve... Viszont Pilatusról, no meg feltámadásról, más összefüggésben, de legközelebb megint szó lesz!

Barabás

Folytatjuk

Ha tetszett, ajánld másoknak is!

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A FILMMŰVÉSZETBE (XVI. FEJEZET)

keresztényüldözés

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Akkor hát… szóljon is a dal! 

Nero, a véres költő énekel, s kitör a keresztényüldözés?

Harminc esztendővel az után, hogy Kosztolányi Dezső történelmi-lélektani regénye, a jogosan méltatott Nero, a véres költő megszületett, ének csendült a filmvásznon, melyet zenekar helyett ezúttal líra és tűzropogás kísért. Ezúttal – az alakításáért Oscart nyert – Peter Ustinov bújt a rettegett Nero császár bőrébe, hogy sikerre vigye az 1951-ben forgatott Quo vadist.  A filmet, mely számos hasonló filmet megelőzve menetelt be a filmtörténetbe...

keresztényüldözés

A filmet, amely megnyitotta az utat az olyan kosztümös-római filmek készítése előtt, mint a Ben-Hur, vagy a Kleopátra. A filmet, mely az első keresztényüldözés korában játszódik. De vajon valóban Nero császár (Kru. 54-68-ig tartó) uralma alatt zajlott az első keresztényüldözés? A válasz oly bonyolult, amennyire fogas maga a kérdés is...

keresztényüldözés

A christianusok, vagyis a Názáreti Jézus Krisztus követőinek intézményes – vagyis birodalmi szintű – üldözésére valójában még Nero császár idején sem került sor, azonban üldözésük ténylegesen már akkor megkezdődött, amikor a jeruzsálemi közösség megalakult, Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát követően. Erről is szól többek között a 2000-ben bemutatott Szent Pál című film, bemutatva az első vértanú, István megkövezését is.

keresztényüldözés

A kezdetek

A kereszténység kezdetben még – úgymond – egy szekta volt, mely nem különült el a zsidó vallástól. Követőik jártak a zsinagógába is, s megtartották őseik törvényeit. Emiatt a nem zsidó vallású új követők (vagyis a megkeresztelkedett pogányok) számára komoly megpróbáltatást jelentett, hogy elvárták tőlük a körülmetélést is.

keresztényüldözés

Az 1953-ban bemutatott film, A palást főhőse, Marcellus Gallio éppen ezért komoly megpróbáltatáson mehetett volna keresztül. Nem elég, hogy a történet szerint majd beleőrül a bűntudatba, hogy részt vett Krisztus keresztre feszítésében, s ezt követően a Kru. 37-től Kru. 41-ig uralkodó őrült császár, Caligula parancsára halálra is nyilazzák szerelmével, még át kellett volna esnie a körülmetélésen is… ezt sokan nem vállalták, jóllehet pogányként szimpatizáltak a kereszténységgel… és talán meg is haltak a hitükért… később…

keresztényüldözés

Hanem aztán hiába keressük a körülmetélést a filmben, még az annak alapjául szolgáló regényben, Lloyd C. Douglas művében sem találunk erre utalást. Pedig csak majd tíz évvel Gallio és szerelme kilyuggatása után, Kru. 49-ben került sor az első jeruzsálemi zsinatra, mely a főleg pogányok között térítő Pál apostol (a későbbi Szent Pál) álláspontját elfogadva amellett tört lándzsát, hogy a nem zsidó megkeresztelkedőktől nem várják el ezután a körülmetélést…

keresztényüldözés

Sokkal fontosabb ugyanakkor az a tény, hogy Caligula alatt még nem kerülhetett sor olyan – a filmben szereplő –, császár előtt zajló nyilvános tárgyalásra, ahol egy prominens római polgárt ítélnek el keresztény hitéért. Persze, a prominens római polgárok amúgy is reszkethettek az őrült Caligulától...

keresztényüldözés

Még kevésbé valószínű az, hogy Caligula – még, ha nagybátyja, a későbbi Claudius császár által is, de – ennyire képbe került volna a keresztényekkel kapcsolatban, mint a filmekben. Még Claudius se volt ennyire képben...

keresztényüldözés

Claudius és a keresztények

A palást című filmnek 1954-ben készült egy folytatása, ugyanazokkal a színészekel leforgatva, nevezetesen a Demetrius és a gladiátorok

keresztényüldözés

Elődjével szemben nincs konkrét regényváltozata (Douglas írt ugyan egy művet The Big Fisherman címmel, de ezt csak később filmesítették meg, mások). A film elején Claudius az, aki tájékoztatja Caligulát a kereszténység mibenlétéről, tanairól, vezetőiről... Merő anakronizmus: csak alig pár évvel járunk Krisztus keresztre feszítése után!  

keresztényüldözés

Ebben a korábbi film eseményeit túlélt egyik főszereplő, Demetrius Claudius gladiátoriskolájába kerül… 

keresztényüldözés

Demetrius keresztény, nem akar harcolni, azonban szerelmét tragédia éri, ő pedig elveszti hitét és a harag feltüzeli erejét az arénában.  Pár vadállat is tiszteletét teszi a filmben...

keresztényüldözés

A császári testőrség, a praetorianus gárda tagjai – látva vitézségét – maguk közé emelik.

keresztényüldözés

Ezután tüzes viszonyba kezd Claudius nimfomániás feleségével, Messalinaval is, azonban a színen feltűnő Péter apostol visszatéríti a keresztény útra, melynek során még a bort is vízzé változtatja…Mivel Demetrius újra megvallja hitét, Caligula kivégeztetné.

keresztényüldözés

 Azonban már Kru. 41-et írunk, s a praetorianusok lázadása elsöpri a császár uralmát, akit a filmben látottakkal ellentétben, kevésbé magasztos módon miszlikbe aprítanak… a nagybácsit, Claudiust meg császárrá választották…

keresztényüldözés

Claudius császárként nem tart többet igényt Demetrius szolgálatára a testőrségben (túl közel került ez a fickó is a feleségéhez, túl sokszor, mint túl sokan), azonban békésen elbocsájtja, egy üzenetet rábízva: Demetriusnak közölnie kell a keresztény vezetőkkel, hogy „addig, amíg nem viselkednek hűtlenül az állammal szemben, semmitől nem kell tartaniuk.”  Az előző filmben vértanúhalált halt Marcellus és szerelme Diana ezt már nem érhették meg...

keresztényüldözés

...csakhogy, ilyen, a keresztény vezetőket megszólító üzenet átadására nem került sor Claudius Kru. 54-ig tartó uralma alatt – hűtlen feleségének, Messalinának kivégeztetésére ugyanakkor igen… ezután vette el Claudius a későbbi Nero császár anyját… Tény azonban, hogy bizonyos fokú üldözésre már Claudius alatt is sor került, de valószínű, csak Rómában, vagyis nem birodalomszerte.

keresztényüldözés

A történetíró Suetonius szerint Claudius halálbüntetést szabott a keresztényekre, „erre a káros, új babonának hódoló népségre”. Azonban azt is olvashatjuk nála, hogy Claudius a „zsidókat, akik Chrestus bujtogatására szüntelenül zavarogtak, kiűzte Rómából.”

keresztényüldözés

A kutatások szerint, ha nem is a „Christus” név, hanem egy gyakoribb név szerepel a történetírónál, ez lehet elírás is, akár már az eredeti dokumentumban is, amit Suetonius felhasznált – tehát: mégis a keresztényekre vonatkozhat ez is.

keresztényüldözés

A kutatások szerint minderre Kru. 49-50. körül kerülhetett sor, sőt, maga Pál apostol az Apostolok Cselekedeteiben pontosan olyan zsidó keresztényekkel találkozhatott, akiket Claudius parancsára kiűztek Rómából. A legvalószínűbb verzió, a kutatások szerint az, hogy a római hivatalnokok nem tettek különbséget a zsidók és a zsidókon belüli új szektához tartozók között, s így biztos, ami biztos, minden zsidót elzavartak a Városból...

keresztényüldözés

Marad ugyanakkor a kérdés, hogy lehettek-e pogányból lett keresztények már ekkor is az Örök Városban?  És ha igen, rájuk vonatkozott-e a halálbüntetés, vagy azokra a zsidókra is, akik ekkor maradtak? A kérdést egyébiránt a kortárs író, Spiró György is érintette Fogság című történelmi regényében, lassan egy évtizede. Alig tellett el azonban másfél évtized Rómában, Kru. 64-ben – a római tűzvész évében –, Nero uralma alatt már újra ott találjuk a városban mind a zsidókat, mind pedig a pogányból és zsidóból lett keresztény közösségeket.

keresztényüldözés

A pogányból lett keresztények között találjuk a Quo vadisban – mind a filmben, mind pedig Henryk Sienkiewicz regényében – azt az immár idős, római hadvezért és feleségét, Pomponiát, aki az idén debütáló sorozat, a Britannia egyik főszereplője is.

keresztényüldözés

A hadvezér nem más, mint Aulus Plautius, aki Claudius alatt vett részt Britannia hódoltatásában.

keresztényüldözés

Újabb kutatások szerint tévesen tartották róla és feleségéről, hogy keresztény. Esetleg Pomponia lehetett keresztény, akit Kru. 57-ben – ahogy Tacitus írja –idegen babonaság” miatt bíróság elé akarták vinni vádlói, de Plautius, mint pater familias (azaz a családtagok felett élet-halál uraként főhatalmat gyakorló családfő) ősi szokás szerint a rokonok jelenlétében döntött felesége ügyében, s ártatlannak nyilvánította.

keresztényüldözés

Aulus és Pomponia a Quo vadis alapjául szolgáló regényben megmenekülnek, túlélik Nero rémuralmát. Az 1951-es filmben mindkettőt kivégzik, mint keresztényt (Aulus lángoszlopként végzi, Pomponia oroszlánok karmai közt). Az 1985-ben forgatott hatrészes mini sorozatban pedig maga Aulus végez Pomponiával az idegen babonaság” miatt, vagyis mégsem menti fel… utóbbi verzió már nem is a regény, de Tacitus átírása… a történetíró vajon forogna a sírjában?  

keresztényüldözés

Nero és a keresztények

A Nero császár korában játszódó 1951-es Quo vadisban – és az alapjául szolgáló regényben –teljes az összhang Pál, a pogányok apostola, s az ebben a filmben is feltűnő Péter apostol között, aki főleg a zsidóból lett keresztények vezetője volt.

keresztényüldözés

Mika Waltari regényében, Az emberiség ellenségeiben ugyanakkor Péter és Pál római közösségei már egymással is rivalizálnak, egymást is jelentgetik, Manda C. Scott regényében, A róma kémben pedig Péter és Pál küzd egymással, szó szerint vérre menően… de ez a történet már más lapra tartozik.

keresztényüldözés

Viszont ami a keresztény hagyomány és a jelenlegi kutatások alapján elfogadott, az az, hogy mind Péter, mind Pál a Kru. 64-ben kitört keresztényüldözés során vesztette életét, még Kru. 68, azaz Nero halála előtt, s Rómában is temették el őket.  Manapság is megvannak az ereklyéik – legalábbis azon porhüvelyek, melyeket a szentté avatott apostoloknak tulajdonítanak… Ahhoz azonban, hogy mártírokká váljanak, még le kellett égnie a Római Birodalom fővárosának…

keresztényüldözés

Róma égésére a Kru. 64. esztendő július 18-ról 19-re virradó éjszaka került sor, amikor is tűz ütött ki a Circus Maximustól délkeletre fekvő, a Palatinus és Caelius-domb között levő zsúpfedeles viskókban, bódékban, műhelyekben. Hat nap, s hat éjszaka tombolt a tűzvész. A Quo vadisban a tüzet Nero praetorianusai gyújtották meg, hogy a császár a tűz után új várost, Neropolist emelhessen Róma helyén.

keresztényüldözés

A valóságban nem Nero lehetett a gyújtogató, s nem is énekelt a lángokat szemlélve, a pletyka azonban hamar terjedt – melyet akár a császárral ellenséges körök is terjeszthettek – így Neronak lépnie kellett valamit.

keresztényüldözés

Az 1951-es filmváltozatban jól mondja, hogy mi kell a népnek a pusztítás után: bűnbak… mellyel eltereli magáról a gyanút…

keresztényüldözés

A keresztényeket már jó ideje gyanakodva figyelték. Erre utalás is van a filmben, miként arra is, hogy titkos helyeken, az éj leple alatt találkoznak, s a keresztények hite szerint közel a végítélet… mely tűz képében jön el… a nép körében az is járta róluk, hogy az emberi nem… „az emberiség ellenségei”

keresztényüldözés

A letartóztatottakat megkínozzák, minek hatására borzalmas dolgokat vallanak… A nép megkapja a válogatott kivégzéseket… keresztre feszítés... elevenen megégettetés… vadállattal széttépetés… állatbőrbe varrás, aztán vadállatok…

keresztényüldözés

Vagy, mint a Quo vadis főhőse, Lygia esetében: vadállatra kötözés, s az állat emberre uszítása… utóbbi, lehetséges, hogy csak az író fantáziájából pattant elő… az oroszlánok azonban biztosan kivették a részüket a véres mutatványokból...

keresztényüldözés

De térjünk vissza egy kicsit a két apostolra, Péterre és Pálra. Pált – mivel római polgár volt – vélhetően lefejezték. Ezt tartja a keresztény hagyomány is, miként Péterről azt, hogy keresztre feszítették a Vaticanus dombon, méghozzá fejjel lefelé, ahogy kérte, mert nem érezte magát méltónak arra, hogy olyan halált haljon, mint Krisztus.

Mika Waltari író e kérdésben sajátos állásponttal árnyalja az apostol haláláról kialakított képet. Az emberiség ellenségei című regényében a következőket olvashatjuk: „…az utolsó pillanatokban sem tagadta meg magát, aki mindig egyszerű halászeszére hagyatkozott birodalma felépítése során.  Megértettem, miért szerette őt a názáreti Jézus. Abban a pillanatban én is szerettem. Hiszen a józanész szerint összehasonlíthatatlanul könnyebb úgy meghalni, ha egy öreg embert fejjel lefelé feszítenek keresztre, úgyhogy a vér a fejébe tódul, és megpattannak az erei. Akkor a könyörületes eszméletlenség megkíméli az elítéltet a teljes napig tartó szenvedéstől. A katonák nevetésben törtek ki, és örömest eleget tettek a kérésének, mivel jól megértették, hogy a keresztre feszítés ilyen módja megkíméli őket néhány forró őrségváltásnyi időtől.”

keresztényüldözés

A keresztre feszítést bemutatja nem csak az 1951-es Quo vadis, de a 2005-ben készült Péter, a kőszikla című filmalkotás is. A keresztény hagyománnyal és a jelenleg elfogadott állásponttal szemben van olyan nézet is, mely szerint Péter nem is járt Rómában, azonban Róma későbbi püspökei a saját hatalmukat akarták megerősíteni, s a többi város fölé helyezni azzal, hogy mindkét apostol végső nyughelyeként a várost jelölték meg. Ebből kiindulva akár érdekes filmtörténeti adaléknak is tekinthető, hogy a Quo vadis 1951-ben készült verziójában Pál apostol menekül el Rómából, s a mártírhalál elől…

...a 2001. évi lengyel verzióban pedig nem más, mint Péter ússza meg a kereszthalált, a film utolsó képkockáin az első (időutazó) pápaként megérkezve korunk Rómájába (állítólag az alkotók nyakára hágtak a büdzsének)…

keresztényüldözés

Ami megállapítható tehát, az az, hogy lényegében nem keresztényüldözés zajlott Nero parancsára, mivel nem a hitük miatt végezték ki a keresztényeket, pusztán bűnbakként áldozták be őket, olyan bűnnel – a gyújtogatással – vádolva a keresztény közösséget, amely bűn elkövetésével Róma lakosságát akarták volna elpusztítani… vallásuk csak kiindulópontul szolgált… Az eljárás tehát gyakorlatilag nem volt vallási színezetű...

keresztényüldözés

A keresztények tulajdonképpeni üldözése Traianus császár (Kru. 98-117-ig tartó) uralkodása idején kezdődött. Traianus császár ugyanis 112-ben-ben kiadott egy rendeletet, amelynek értelmében a keresztények vallásuk gyakorlása miatt egyenként bevádolandók. De ez már egy másik történet… vadállatok persze abban is lehetnek...

keresztényüldözés

Miként Lygiáról és szerelméről is szó lesz még!

keresztényüldözés

Vagyis: 

Róma katonái hamarosan újra masíroznak!

keresztényüldözés

Ha tetszett, ajánld másoknak is!

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A FILMMŰVÉSZETBE (XV. FEJEZET)

Spartacus

SpartacusAve Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség.

Spartacus

Császárkor előtti tájkép: kereszterdő, amíg csak a szem ellát

A Krisztus születése előtti 71. esztendő nyarán kegyetlen látvány fogadta a Via Appiára tévedt utazót. Ha szabad római polgár volt, büszkeség töltötte el, Róma nagyságát és hatalmát látta benne. Ha pedig arra tévedt rabszolga volt, örökre belé égett a félelmetes látvány. A Rómát Capuával összekötő útszakaszon több, mint hatezer egykori rabszolga és gladiátor haldokolt, avagy már a teteme rothadt.

Spartacus

A római hadvezér, politikus és államférfi, Marcus Licinius Crassus így akarta emlékezetessé tenni győzelmét Spartacus seregei felett, egyszersmind azt akarta, hogy a kereszterdő példájából minden rabszolga okuljon – hogy soha többé ne törhessen ki olyan mérvű rabszolgaháború, melyet az egykori gladiátor, Spartacus neve fémjelzett.

Spartacus

A Spartacus-felkelés Kre. 73-ban (egyes források szerint Kre. 74-ben) tört ki Batiatus capuai gladiátoriskolájában, s mint futótűz, egész Itáliát végigperzselte – jóllehet a felkelők Rómát nem próbálták meg ostrom alá venni.

Spartacus

A Howard Fast azonos című műve alapján készült Spartacus (1960) záró képsorain Kirk Douglas (vagyis Spartacus) épp haldokolni készül az egyik kereszten, amikor szerelme rátalál...

 A Stanley Kubrick rendező által instruált filmben a kereszterdő a Via Appia mindkét oldalát szegélyezi. E képi megoldást vette át a Starz 2010-2013 között futó sorozata is: a Spartacus 2013-as záró epizódjában szintén az út mindkét oldalát szegélyezik a keresztek. A rendelkezésre álló irodalom szerint a keresztre feszítésre a Via Appia mentén került sor, erről ír Steven Saylor is, A végzet fegyverében.

Spartacus

Természetesen Colleen Mccullough írónő e kérdésben hű a hírnevéhez: Fortuna kegyeltjei című regényében kizárólag az út bal kéz felöli oldalát szegélyezik a keresztek, melyet maga Crassus is megcsodál, Capuából Rómába tartva. A keresztek ily módon felállításához az írónő a számtant hívta segítségül.

Spartacus

Regényében pontosan hatezer-hatszáz foglyot feszítenek keresztre a felkelés záróakkordjaként. Crassus valóban Fortuna istennő kegyeltje lehetett, ha pontosan hatezer-hatszáz foglya volt…

Spartacus

Róma és Capua között százharminckét római mérföld az út. Egy mérföldet az írónő ötezer lábban ad meg, vagyis a teljes út szerinte hatszázhatvanezer lábat tett ki. Ezt osztotta a foglyok számával, s kijött, hogy a Via Appia teljes százharminckét mérföldes szakaszára jut egy kereszt, százlábanként, melyeket aztán tolla az út egyik oldalára helyezett. Hogy miért? A választ az írónő az ifjú Julius Caesar szájába adja: „úgy a szem sokkal jobban átfogja a látványt”.

Spartacus

Régen volt, s akárhogy is volt, az biztos, hogy Kirk Douglas jelenete, búcsúja feleségétől és gyermekétől – akiről tudja, hogy már szabad lesz – filmtörténeti kincs, melyet megkoronáz a tovatűnő szekér és Spartacus lehanyatló feje.

Spartacus

Csakhogy a történelemből tudjuk, hogy Spartacus nem egy kereszten halt meg, Capua és Róma között. Lássuk, ki is volt ő és mi történt vele, mielőtt belábatlankodott a filmtörténetbe...

Spartacus

„Thrák volt, és mégsem volt az…”

 Ismét csak Colleen Mccullough írónőtől kellett kölcsönöznünk, felütése azonban – mellyel Spartacust történetének színpadára helyezi – találóbb, mint gondolnánk. Jelenleg is tartja magát ugyanis az az álláspont, hogy Spartacus valójában nem volt thrák származású, hanem a gladiátorok egyik küzdőstílusáról kapta a „thrák” nevet.

Spartacus

Spartacus korában a két küzdőstílus a gall és a thrák volt – utóbbi küzdőstílus esetében a gladiátor kerek pajzzsal harcolt, hozzá rövid karddal vagy tőrrel. Mindezek alapján lehetett így is „thrák” Spartacusból, azonban a neve (görögösen: Szparadokosz) mégis thrák eredetre vall.

Spartacus

Maguk a thrákok egyébiránt az ókorban a görög vidékektől északra éltek. A 2004-ben készült filmadaptációban aztán, ha nem is egy thrák (lévén, hogy ilyen nép már nincs), de mégis egy balkáni színész, a Vészhelyzetből is ismert Goran Višnjić alakította a címszereplő Spartacust, sürgős egészségügyi ellátásra küldve kardjával az ellent…

Spartacus

De vissza a „thrák” thrák eredetéhez: több római történetíró is foglalkozik származásával. Appianosz szerint tráknak született, a római seregben szolgált katonaként, de aztán fogságba esett és eladták rabszolgának.

Spartacus

Florus szerint pedig római katona lett, majd dezertőr és rabló, utána ereje miatt gladiátor. Ebből gyúrta össze Mccullough a maga ismét csak sajátos verzióját.

Spartacus

Az írónőnél Spartacus szülei római polgárjogot nyert itáliaiak voltak a Vezúv mellől, ahol az apa szőlőtermesztésből élt, ő maga pedig a római légióban szolgált, azonban kezelhetetlen természete miatt zendülésbe keveredett és emiatt megfosztották polgárjogától, s választhatott: vagy száműzik Itáliából, vagy gladiátor lesz...

SpartacusÍgy került aztán Batiatus gladiátoriskolájába, akit az a Peter Ustinov alakított 1960-ban, aki 1951-ben Oscart kiérdemlő alakítást nyújtott Nero császár szerepében (1960-ban újrázott Oscarból).

Spartacus

Azonban a regényben főként Spartacus saját természete idézi elő a capuai lázadást, nem pedig az, hogy eladták a szerelmét – bizony, Kirk Douglas nagyon begőzölt erre 1960-ban… talán jobban, mint amikor Charlton Heston elcsaklizta előle a Ben-Húr címszerepét, s emiatt „vigaszdíjat” kellett keresnie…

Spartacus

Mccullough elmélete minden esetre magyarázza, hogy a helyismerete birtokában lévő Spartacus miként tudott a közeli Vezúvra menekült embereivel és a hozzájuk csatlakozott szökött rabszolgákkal olyan könnyedén rajta ütni a Claudius Glaber vezette praetori seregen.

Spartacus

 Az éj leple alatt szőlőindákból font kötélhágcsón leereszkedtek, s győzelmükkel az elkergetett praetori sereg fegyverzetét is megszerezték. Elkezdődött…

Spartacus

Ezért sem kapunk Caesar spin-offot?

Előre kell bocsájtani: a show-bizniszben mindig van az a pénz, s ha a Starz mégis fantáziát lát benne, egy napon bizony újra fel fog tűnni a televízió képernyőjén Caesar, aki a Spartacus sorozatban való debütálása után önálló sorozatot kaphat (spin-off). A karaktert minden esetre megkedvelték a nézők. Az igazi Caesarnak ugyanakkor nem volt olyan hosszú haja, mint a sorozatban. Kopaszodott…

Spartacus

Caesar szerepe és tevékenysége a Spartacus-felkelésben egyébiránt máig vitatott, azonban már az 1960-as filmváltozatban is azt látjuk, hogy Glaber bukása után Crassus Caesarhoz közelít.

Spartacus

A valóság is hasonló: Caesar, Crassus és Pompeius tizenegy évvel később valóban félelmetes erejű szövetséget kötöttek a Róma feletti hatalom befolyásolására és megszerzésére. Ez az úgynevezett első triumvirátusellentétben a másodikkal – még magánjellegű csoport volt, s nem közjogi értelemben vett grémium.

Spartacus

De mielőtt Crassus Kre. 71-ben legyőzte volna Spartacust, a gladiátor és serege még számos győzelmet aratott. A káosz tetőfokán a frissen hadba lépő Crassusnak meg kellett tizedelnie a saját seregét is… a korabeli Róma leggazdagabb embere nem éppen így képzelhette a ténykedésének kezdetét…

Spartacus

Spartacus serege nőttön-nőtt, fosztogatások, gyilkosságok követték egymást, szerte Itáliában, egyúttal több ezer foglyot is ejtettek. A rabszolgatartó társadalom felszámolása nem szerepelt a programpontok között…

Spartacus

Alpokon való átkelésük azonban nem sikerült, miként a kilikiai kalózokkal való ügylet is, hogy Szicíliába hajózzák át a sereget. A kalózokat lehet, mindkét oldal megkente…

Spartacus

Crassus és csapatai végül Kre. 71-ben a Silarus folyó melletti csatában győzték le Spartacust, aki maga is elesett a csatában, azonban holtteste sosem került elő, így sem élve, sem holtan nem feszíthették keresztre, miként az 1960-as filmben. Felmerült olyan elmélet is – megint csak Mcculloughnál –, hogy túlélte az ütközetet, s elmenekült… na persze, jelmondata az volt, hogy „Győzelem, vagy halál!”… és hát az ütközet előtt a lovát is levágta…

Spartacus

Az ütközet túlélőit a Hispániából hazarendelt Pompeius erői vágták le. Mindezek miatt a Kre. 106-ban született 35 éves hadvezér nem mást követelt, mint a consuli hivatalt, mely a legfőbb közjogi méltóság volt a köztársaságkori Rómában.

Spartacus

Évente választottak két consult. Mindezzel nem is lett volna gond – azon túl, hogy Pompeius még nem érte el a consullá választás alsó korhatárát – hanem az már igencsak nem tetszett a mi Crassusunknak, hogy Pompeius az utolsó pillanatban megjelenve a Spartacus feletti győzelmét is el kívánta orozni, magának vindikálva e dicsőséget is.

Éppen ezért az a jelenet a Spartacus sorozat végén, amikor Crassus szinte látnoki képességgel megáldottan inti nyugalomra a Pompeius miatt felzúdulni kész Caesart, csak a sorozat készítőinek szüleménye. Ő maga volt felzúdulva…

Spartacus

A valóságban Crassus attitűdje talán a leginkább ott szűrődik ki, hogy consuli éve végéig – melyen Pompeiussal osztozhatott – nem engedte levenni a rothadó tetemeket a keresztekről… így valószínűsíthető, hogy nem filozofálgatott arról sem, milyen hatalmas triumvirátust alkotnának Pompeiusssal…Pompeiussal, akit a sorozat 2013-as záró epizódjában negyvenkét éves színész alakított... És itt a gond.

Spartacus

A Pompeiust megszemélyesítő színész idősebb a szerepéhez képest, s mielőtt az alkotók Caesar spin-offon törnék a fejüket – ha egyáltalán törik – lehet, nem ártana megfontolni az újracastingolását, mert hát később Caesar hozzáadta a lányát, Juliát, aki szerelmes volt Pompeiusba. Pompeiusba, de azért mégsem egy vénemberbe…

Spartacus

Júlia feltűnik apja oldalán a 2002-ben készült filmben, a Julius Caesarban. A kép alapján érzékelhető a korkülönbség... persze, ha mégis Caesar spin-offot akarnak, az alkotók majd megoldják… nem ez fog számítani… miként a szerelem sem számított a politikai házasságoknál Rómában…Júliát láthatjuk amúgy az HBO Róma sorozatának elején is – épp meghal, de a sok keresztrefeszítés után ezt most hagyjuk. Tény: halála után Pompeius Caesar ellen fordul, szinte azonnal, s kitör a polgárháború… De ez már egy másik történet… kevesebb lázadó gladiátorral...

Spartacus

Folytatjuk!

Ha tetszett, ajánld másoknak is!

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A FILMMŰVÉSZETBE (XIV. FEJEZET)

Kleopátra

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. És néha tömény szex is…

Mégis hány férfival bújhatott ágyba az isteni Kleo?

A kérdés megválaszolása – valljuk be – lehetetlen, felvetése azonban jogos! Különösen, ha azt nézzük, milyen vad szexjelenet szemtanúi lehettünk az HBO Róma sorozatának első évadában, a magának isteni származást és tiszteletet vindikáló egyiptomi fáraó, Kleopátra és a római legionarius, Titus Pullo között.

Kleopátra

A sorozat azonban ennél is vadabb vizekre merészkedik: itt ugyanis nem a római hadvezér és államférfi, Julius Caesar az apja Kleopátra gyermekének, Caesarionnak (habár Kleopátrán és Pullon kívül mindenki ebben ringatja magát), hanem a Kleopátrával alkalmi szexben egyesülő marcona katona, Pullo!

Kleopátra

Más kérdés, hogy Kleopátra tudatosan azért vállalta az aktust a sorozat szerint, hogy teherbe essen. Talán nem bízott Caesar klasszikus szerencséjében, már ami a gyermeknemzést illeti?

Kleopátra

A történelemből tudjuk, hogy Caesariont Caesar a saját vérszerinti fiaként ismerte el, így Egyiptom ügyeit is Kleopátra javára intézte el. Octavianus – a későbbi Augustus Caesar –, akit a római jog értelmében Caesar végrendeletileg az örökösévé tett, azért sem hagyhatta Caesariont életben Antonius és Kleopátra legyőzése után, mert hitelt adott juliusi származásának (jóllehet propagandája révén az ellenkezőjét kommunikálta). De ne siessünk úgy előre! Időzzünk el egy kicsit Kleopátra lepedő akrobatikájánál! Meg a filmek világánál...

Kleopátra

Az elmúlt évszázadban több film is megidézte már Kleopátra alakját. Közülük az 1963-as alkotás, a Kleopátra viszi a prímet, melyben a gyönyörű Elizabeth Taylor alakította a címszereplőt – újabb kutatások szerint az igazi Kleopátra korántsem volt olyan gyönyörű, így talán olyan dekoltázzsal sem bírt, mint az isteni Liz

Kleopátra

Már ebben az 1963-as filmben olyan jelentést olvasnak fel Caesarnak, hogy Kleopátra „szeretőinek, mint mondják, se szeri, se száma”. Azonban a filmbéli Caesar úgy tűnik, nem foglalkozik ezzel az információval; nem is figyel...

Kleopátra

Az igazi Caesar vélhetően nem kapott ilyen jelentést, különösen azért, mert figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az egyiptomi királynő promiszkuitásának vádja (vagyis: szeretőinek se szeri, se száma) Octavianus Kleopátra-ellenes propaganda hadjáratának egyik eleme volt, másfél évtizeddel később. Octavianus propagandája annak sulykolására is hangsúlyt fektetett, hogy Caesarion apja a királynő egyik alkalmi szeretője volt, nem pedig a halála után istenné avatott Julius. E propaganda tökéletes újjászületésének lehettünk tanúi az HBO Róma sorozatában.

Kleopátra

Nyugatról jött isten találkozása a szűz királynővel?

Ahhoz képest, hogy a Róma sorozatban Kleopátra – még ha tudatosan is, de – Pulloval hempereg, nem akármilyen álláspont képvisel a szexualitásával kapcsolatban Colleen Mccullough írónő Az októberi ló című regényében. Eszerint Kleopátra még szűz lett volna, amikor Juliust ágyába fogadta. Álláspontja szerint Kleopátrának a királyi méltóságánál fogva szűznek kellett lennie, s nem is alacsonyodott volna odáig, hogy egy közönséges halandóval – így Titus Pulloval – nemi kapcsolatra lépjen. Ez némileg más történet…

Kleopátra

Annyi bizonyos, hogy Kleopátra a Ptolemaida-dinasztia tagja volt, amely Kre. 305-30 között uralta Egyiptomot. Alapítója, I. Ptolemaiosz egyike volt a makedón Nagy Sándor hadvezéreinek. Nagy Sándor holttestét is Egyiptomba szállíttatta, uralma legitimizálása érdekében.

Kleopátra

A ptolemaida királynőket – akik közül jó néhány férjeik nővére volt – Kleopátrának, Arszinoénak vagy Berenikének nevezték, s történetünk főszereplőjének, VII. Kleopátrának a korában már igencsak ráfért volna a vérfrissítés a család génállományára...

Kleopátra

A Kre. 69-ben született VII. Kleopátra is testvérének, XIII. Ptolemaiosznak volt a felesége, így – amikor fivére férfivá érik – vele kellett volna gyermeket is nemzenie. Csakhogy más volt a leányzó fekvése: közbeszólt Róma, Julius Caesar személyében.

Kleopátra

Caesar Kre. 49-ben robbantotta ki a polgárháborút, amikor átlépte Itália határát (későbbi történetírói munkák szerint ez a határ a Rubicon folyó volt), mert politikai ellenfelei – élükön korábbi vejével és szövetségesével, Pompeius Magnusszal – ellehetetlenítették, hogy távollétében újra pályázhasson a legfőbb tisztséget jelentő consuli hivatalra. Így okkal tartott tőle, hogy hazatérése után Rómában hivatali visszaélésért perbe fogják és száműzik.

Kleopátra

Mint a szélvész, végigszáguldott Itálián, melynek népe örömmel fogadta a hazaérkező hadvezért. Pompeius és szövetségesei elhagyták Itáliát, melynek során – a dilettantizmus csúcsaként – a kincstárat is hátrahagyták Caesarnak, aki így az HBO Róma sorozatában történtekkel ellentétben, nem kellett, hogy kalandos úton, Pullo révén szerezze vissza a kincstár ellopott aranyát. Stabilizálva a hátországát, Pompeius után sietett, akit Kre. 48-ban legyőzött a görögországi Pharsalosnál.

Kleopátra

Az ütközet után hírét vette, hogy a legyőzött Pompeius Egyiptom felé menekül, így követte őt. Egyiptomba való érkezése előtt azonban XIII. Ptolemaiosz és udvari köre kivégeztette Pompeiust, abban a hitben, hogy ez által a kedvében járhatnak az Egyiptom felé igyekvő Caesarnak, Vénusz istennő egyik leszármazottjának.

Kleopátra

Ez nem volt okos húzás, azonban mentségükre szolgáljon, hogy Keleten csak Pompeiust és tetteit ismerték, az eleddig Nyugaton hódító Caesart nem. Amikor a Nyugatról jött isten megjelent Alexandriában, bizony megsiratta Pompeius halálát, s intézkedett illő módon megadni neki a végtisztességet.

Kleopátra

Azonban ennél is fontosabb tény, hogy az akkori világ metropolisába érkező Caesar maga is istentől való származását hangsúlyozta, akárcsak az egyiptomi fáraók. Egyes római császárok később a fáraókhoz hasonlóan, istennek kijáró tiszteletet is követeltek maguknak, amikor elborult az elméjük... A Nyugatról jött isten – Mccullough szerint – minden esetre alkalmas partnerként kínálkozott a testvérével (és férjével) polgárháborúba keveredő Kleopátra számára a vérfrissítéshez…

Kleopátra

Steven Saylor Mcculloughnál is érdekesebb – sőt, talán vadabb – teóriával áll elő Caesar ítélete című regényében, melyben előhúzza a Caesar biszexualitásáról szóló kártyát, s arra mutat rá, hogy a derék Julius Alexandriába érkezését követően először vacillálhatott, hogy az Egyiptom feletti hatalmat melyik szeretője kezében összpontosítsa. E kettő szerető álláspontja szerint Kleopátra és XIII. Ptolemaiosz lettek volna… de aztán csak Kleo maradt versenyben...

Kleopátra

Caesar és Kleopátra csapatai aztán legyőzik XIII. Ptolemaiosz és a másik testvér, Arszinoé hadait, XIII. Ptolemaiosz meghal, Kleopátra pedig Caesar jóvoltából stabilizálja trónját, melyen akkor még egy másik öccsével, XIV. Ptolemaiosszal osztozik (a fiút Caesar halála után megöleti, s Caesarral közös fiát, Caesariont teszi meg társuralkodónak). Mindezt árgus szemekkel figyelte Caesar örököse...

Kleopátra

Octavianus célkeresztjében

Caesar Egyiptom ügyeit elsősorban nem szerelemből (ha ugyan beszélhetünk szerelemről), sokkal inkább azért helyezte Kleopátra kezébe, mert szüksége volt a stabil országra (és természetesen a gabonájára) a polgárháború poklában. Egyszersmind megvolt rá a jogalapja is, hogy intézkedjen, hiszen egy korábbi ptolemaida uralkodó az országot Rómára hagyta végrendeletileg, csak éppen a rómaiak ezt nem érvényesítették. Kleopátra még Caesar meggyilkolása előtt Rómába látogatott, valószínűleg Caesarionnal, azonban a Forum Romanumon nem tarthatott olyan – las vegasi showba illő – felvonulást, mint az 1963-as filmben.

Kleopátra

Ennek oka, hogy a Város szent határát (ami akkoriban már nem egyezett a tényleges kiterjedésével) külhoni uralkodó nem léphette át. Egy villában lakott sokáig és – ismét csak Mccullough szerint – az volt a célja, hogy újabb gyereket, lehetőleg feleséget nemzzen Caesarionnak, a fiú saját apjával…

Kleopátra

Azonban Caesart Kre. 44. március idusán Pompeius színházában meggyilkolták. Kleopátra elhagyta az újabb polgárháború poklába zuhanó Itáliát. E polgárháború során a triumvirátust (közjogi szempontból háromfős, Róma feletti uralmat) alkotó Octavianus, Antonius és Lepidus legyőzte Caesar gyilkosait. Caesar örököse, Octavianus Nyugaton és Itáliában tett rendet (később száműzve Lepidust is), Antonius pedig Róma keleti provinciáiban (tartományaiban) rendezkedett be.

Kleopátra

Itt került Kleopátra célkeresztjébe, hiszen Antoniusban is juliusi, azaz isteni vér csörgedezett, így Mccullough szerint kézenfekvő volt, hogy Kleopátra vele nemzzen feleséget Caesarionnak (születtek is gyerekeik). Azonban Kleopátra is célkeresztbe került, méghozzá Caesar örököse, Octavianus vetett szemet – ha nem is a nőre, de – Egyiptom gazdagságára, aranyára, mellyel a római gazdaságot kívánta újra fellendíteni. A folyvást betegeskedő ifjú lassanként nemcsak saját szervezete gyengeségein lett urrá, de Itáliát is stabilizálta. Már csak Egyiptom aranyára volt szüksége...

Kleopátra

Mivel Octavianusnak el kellett kerülnie az újabb polgárháborút (és annak látszatát is) – ezúttal Antoniusszal – látszólag Kleopátra ellen robbantott ki háborút. E háború kirobbanását előzte meg az a propaganda, amely Kleopátra lejáratásán keresztül Antonius ellehetetlenítését szolgálta. A cél az volt, hogy elhitesse Róma népével, Antonius nem római többé, hanem egyiptomi; Kleopátra elvette az eszét, akaratát… testi vonzerejével és sötét varázslataival…

Kleopátra

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Kleopátra – fáraói jogán – valóban bele kívánt szólni még a római hadvezetésbe is. A római tisztek mindezt nem nézték jó szemmel.

Kleopátra

Emiatt sok értékes rómait vesztett Antonius tábora. Flottája  vereséget szenvedett a görögországi Actiumnál, Kre. 31-ben. 

Kleopátra

A későbbi augustusi propaganda szerint Antonius fejvesztve menekült a szeretője után, el az ütközet poklából...

Kleopátra

Az egykori triumvir Egyiptomban öngyilkos lett, Kre. 30-ban, amikor Octavianus elfoglalta a Nílus-menti országot. Octavianus Caesariont megölette, de Kleopátra halála és annak módja kérdéses.

Kleopátra

Egy évszázaddal később a történetíró Plutarkhosz arról ír, hogy Kleopátra kígyóval marathatta magát halálra, s erről mesél Commodus is a kis Luciusnak, a 2000-es Gladiátor híres jelenetében, halálra rémítve mind a fiút, mind az anyját...

Kleopátra

Újabb kutatások ugyanakkor kétségbe vonják nem csak a kígyómarás általi halált, de akár magát az öngyilkosságot is, rámutatva, hogy – az eleddig hangoztatott állásponttal ellentétben – Octavianusnak nem feltétlenül állt érdekében, hogy Kleopátrát élőben mutogassa a római diadalmenetében. A királynő alkatilag, a kis termetével egyszerűen nem volt olyan démonian félelmetes és bolondító szépség, mint ahogy azt propagandájában Octavianus lefestette, tehát nem léphetett az Octavianus által kreált "színház" porondjára.

Kleopátra

Egyébként is, Octavianus Egyiptommal kapcsolatos terveiben nem szerepelt egy élő királynő, így valamiképpen megoldotta a feladatot, az ország pedig az ő magánbirtoka lett, aranyával, római szájakat betömő gabonájával… Mi pedig gazdagabbak lettünk Antonius és Kleopátra szerelem álarcát felöltő legendájával… És, hogy valójában hány emberrel bújt ágyba az isteni Kleo? Ki tudja?

Kleopátra

Egy biztos: Octavianusszal nem – pedig állítólag felajánlkozott neki halála előtt, hiszen benne is juliusi vér csorgott… Talán ez a juliusi vér tette, hogy Octavianus megkegyelmezett Kleopátra Antoniustól született gyermekeinek… talán nem… hisz Antonius korábbi házasságából született fiát kivégeztette... De mindez már egy másik történet…

 Hamarosan újra római vizeken hajózunk!

Kleopátra

Addig is kövess minket a Facebookon is!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A FILMMŰVÉSZETBE (XIII. FEJEZET)

hbo rome

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár tizenharmadik alkalommal…

hbo rome

„Tizenhármas!”

 Az HBO Róma sorozatának egyik főhőse, Titus Pullo üvölti egy római aréna homokjában, amikor – bűnei miatt – ki akarták őt végezni... 

hbo rome

Stílusos hát, hogy ez alkalommal mi is a tizenhármasoknál vegyük fel a történet fonalát! Krisztus előtt 52-őt írunk. A tizenharmadik légió – vagyis a Legio XIII Gemina – katonái hősiesen küzdenek az alesiai pokolban, a gall Vercingetorix hadai ellen. Köztük harcol a  Róma sorozat másik főhöse, Lucius Vorenus centurio is.

hbo rome

Vercingetorix maga Alesiába szorult vissza, miután Julius Caesar és seregei megkezdték az általa kirobbantott felkelés felőrlését. 

hbo rome

A római hadvezér által frissen meghódított Gallia, dacára Vercingetorix kezdeti sikereinek és máig ápolt emlékének, nem állhatott ellen sokáig, azonban Caesar győzelmét sem adták véráldozat nélkül.

hbo rome

Alesiát – és benne Vercingetorixet – a rómaiak kettős falgyűrűvel zárták körbe. Ez volt a híres circumvallatio. A kettős falgyűrűben Caesar seregei foglaltak helyet.

hbo rome

Miközben kiéheztették Alesiát, legyőzték a Vercingetorix felmentésére érkező – külső falgyűrűt támadó – gall seregeket is.

Erről a küzdelemről szól a 2001-ben készült Druidák, melynek végén Vercingetorix belovagol Caesar táborába...

hbo rome

...és megadja magát.  

hbo rome

Aztán 2002-ben ismét úgy dönt, hogy megadja magát, az alesiai csatát szintén feldolgozó kétrészes filmben, a Julius Caesarban...

hbo rome

Itt veszi kezdetét 2005-ben az HBO Róma sorozata, közvetlenül Vercingetorix megadása előtt – aki immár harmadszorra kapitulált négy éven belül. 

hbo rome

Lionel Royel 1899-ben készült festményének hangulatát...

hbo rome

...talán a Róma sorozat adja vissza a leghűebben.

hbo rome

Ellenben, az Asterix világában történtek kétségkívül feloldják ennek az eseménynek a gyászos hangulatát… és kevésbé patetikusak…

hbo rome

De vissza a tizenhármasokra: a Róma sorozatban Pullo légionárius az alesiai csata kellős közepén összeszólalkozik csapategysége vezetőjével, Lucius Vorenus centurióval, így aztán míg a többiek kifosztják Alesiát, ő a kivégzésére várhat. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően mégis kiszabadul: Vorenust küldi ki Caesar jobbkeze, Antonius, hogy találja meg a tizenhármasok ellopott jelvényét, a sast, s ő a lehetetlen küldetésre Pullot viszi magával.

hbo rome

Vorenus a küldetéshez azért Pullot választotta, mert neki már mindegy, ha dicstelenül ér vissza, úgyis kivégzik – mert valljuk be: a hadijelvény bárhol lehet széles e Galliában.

hbo romePullo ettől függetlenül mégis belelkesül, oly mértékben, hogy a ropogó tűz melegében elalszik az őrségben. Reggel már a lovaiknak is hűlt helye. A szerencse azonban rájuk mosolyog. Megmentik a Caesarhoz igyekvő Caius Octaviust (a későbbi Augustus császárt) az elrablóitól és közben a tizenhármasok sasa is megkerül.

hbo rome

A történet folytatásában pedig együtt lépik át Caesarral a Rubicont, Itália határfolyóját, hogy kivegyék részüket a polgárháborúból.

hbo rome

Így kezdődik Vorenus és Pullo története, életre szóló, mégoly viharos barátsága a Róma sorozatban. De vajon kik voltak, kik lehettek ők a valóságban?

hbo rome

Az HBO „reklámarcai”

Amikor elkezdődött a sorozat promotálása, többek között úgy hirdették, hogy a főszereplő Vorenus és Pullo éppolyan valós történelmi személyek, mint maga Caesar – aki pedig meg is emlékezik név szerint a két katonáról Feljegyzések a gall háborúról szóló művében.   

hbo rome

E művet követi Feljegyzések a polgárháborúról című írása, melyből kiderül, valóban egy légióval támadt Itáliára Krisztus előtt 49-ben, a Legio XIII Geminaval – a többi légió ekkor még nem érkezett meg. De vajon az igazi Vorenus és Pullo is vele tartott? A megoldásért vegyük kölcsön magának a nagy Caesarnak a sorait!

hbo rome

 „44. Volt a legióban két rendkívül bátor centurio, T. Pullo és L. Vorenus, akik már nem álltak messze attól, hogy a rangidős centuriók közé kerüljenek. Örökké vetélkedtek, melyikük tesz túl a másikon, versengve törtek évről évre mind magasabb rang felé. Mialatt a védőműveknél elkeseredett küzdelem folyt, Pullo egyszer csak felkiáltott: Mire vársz még, Vorenus? Hát találhatsz vitézséged bizonyítására jobb alkalmat? Ma dőljön el a verseny kettőnk között!"

hbo rome

"E szavakkal kiugrott a védőművek elé, s odarontott, ahol az ellenség sorai a legsűrűbbnek látszottak. Most már Vorenus sem maradt a sánc mögött, hanem követte Pullót, nehogy a sereg gyávának tartsa."

hbo rome

"Közben Pullo közepes távolságba ért, az ellenségre hajította dárdáját, s a tömött sorokból előrefutó egyik harcost el is találta vele."

hbo rome

"A többiek siettek pajzsukkal fedez­ni halálra sebzett bajtársukat, lándzsájukkal pedig mind Pullót vették célba; nem engedték, hogy tovább nyomulhasson. Az egyik lándzsa, Pullo pajzsán átfúródva, a kardja mar­kolatában akadt meg. A lökés ereje a hüvelyt hátrataszította, időbe telt, míg Pullo kitapogatta a helyét jobb kezével, hogy kardot ránthasson; ezalatt harcképtelenné vált és körül­fogta az ellenség."

hbo rome

"Vetélytársa, Vorenus rohant oda, hogy segítsen neki. Pullo támadói abban a hitben, hogy előbbi ellenfelük testét amúgy is átjárta már a lándzsa, tüstént ellene fordultak. Közelharc fejlődött ki, melyben Vorenus a kardját használta. Egy harcost már leterített, a többieket némileg hátraszorította, de a küzdelem hevében gödörbe lépett, és elterült a földön. Most őt vették körül, neki meg Pullo sietett a segítségére."

hbo rome

"Még számos ellenséges harcost terítettek le, s a dicső haditett után mindketten sértetlenül tértek vissza a védőművek mögé. Fortuna sze­szé­lyes játékot űzött a két versengő harcossal: vetélytársak voltak, mégis egymást támogatták, egymás életét mentették meg, igazán nem lehetett eldönteni, melyikük bátrabb a másiknál.”

hbo rome

Ennyit írnak róluk. A dolog szépséghibája – azon túl, hogy a valóságban Pullo is centurióként szolgált a gall háborúban –, hogy a Caesar által leírt esemény nem Alesiánál esett meg, jóllehet a tizenegyedik légió (Legio XI Claudia), melynek Vorenus és Pullo a valóságban tagja volt, a feltételezések szerint ott harcolt Alesiánál, a tizenhármasokkal együtt.

hbo rome

Így Vorenus és Pullo részvétele az alesiai csatában igaz is lehet, Rubiconon való átkelésük azonban nem a sorozatban történtek szerint ment végbe. Így Pullo sem oldozhatta el a bájos Eirenét a szekér mellől...

hbo rome

Természetesen a Róma egy sorozat, nem tudományos disszertáció, következésképp – bármily igényes is benne a tyúkok rohangálása a Forum Romanumon – elsődleges célja nem más, mint a szórakoztatás. A filmművészet maga egyébiránt mindig egy jó adag fikció is és ez igaz a történelmi témájú filmekre, sorozatokra is.

hbo rome

A Rómában Eirene alakja például teljesen fikció, azonban a római kincstár aranyának megszerzése, amiről a sorozat harmadik epizódja is szól, a lány kiszabadításának ürügyén, valóságban is mondhatni kalandos volt; de erről legközelebb!

hbo rome

Mi lett az igazi Vorenusszal és Pulloval?

Nos, annyi bizonyos, hogy Galliában nem találkozhattak Caius Octaviusszal, mivel Caesar rokona Alesiába nem ment látogatóba, Krisztus előtt 52-ben, alig tizenegy évesen. Ellenben Krisztus előtt 45-ben szolgálatra jelentkezett a derék Juliusnál a hispániai Mundában, ahová betegen utazott.

hbo romeItt a mundai csatában a tizenhármasok valóban harcoltak, a tizenegyesek viszont nem – így csak a sorozatban harcolhatott volna Pullo és Vorenus a mundai csatában, ezt azonban az HBO Róma sorozata nem mutatta be. A mundai eseményeket a 2003-ban készült film, az Augustus örökítette meg, azonban a filmmel ellentétben Octavius nem vett rész a csatában. Beteg volt. Lekéste... 

A mundai csata évében, Krisztus előtt 45-ben a tizenegyeseket, azaz az igazi Vorenus és Pullo legióját feloszlatták, tagjai földet kaptak Itáliában. Amiként a tizenhármasok is, Munda után. Így az igazi Vorenus és Pullo – már amennyiben megérték – földet kaphattak Bovianumban (a mai Bojanoban). Mindez azt is jelentette, hogy későbbi életük nem biztos, hogy Rómában zajlott, a híres-hírhedt Aventinus dombon.

hbo rome

Mindazonáltal, akár a tizenegyesekről, akár a tizenhármasokról lett légyen szó, elmondható, hogy mindkét légiót újjászervezték Krisztus előtt 42-41-ben, a Caesar halála utáni polgárháborús időkben, így akár Vorenus és Pullo is újfent kardot ragadhatott, mint a sorozatban. De ez már egy másik történet…

hbo rome

Folytatjuk!

Addig is kövess minket a Facebookon is!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A FILMMŰVÉSZETBE (XII. FEJEZET)

Augustus

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség.

Augustus

Kereszthalál és feltámadás

 Milliók ünnepelték idén áprilisban is a Húsvét ünnepét, szerte a keresztény világban, Jézus Krisztus kínszenvedésére, kereszthalálára és feltámadására emlékezve. Az elmúlt években gyakorta találkozhattunk a mozik és a televízió kínálatában, Húsvét tájékán olyan bibliai témájú filmekkel, melyben maga Jézus is tiszteletét teszi kisebb vagy nagyobb szerepben –  ilyen film például a Barabás (1961).

Augustus

Idén nem más, mint a híres Gladiátor film főgonoszát, Commodus császárt alakító Joaquin Phoenix vette magára a Megváltó köntösét, melyre hajdanán sorsot vetettek A palást című klasszikusban, 1953-ban.

AugustusMária Magdolna című idei mű lehet, ismét fellobbantja egyesekben annak a vágynak a szikráját, hogy minél hitelesebb képet szerezzenek a történelmi Jézusról.

AugustusAzonban talán egyszer azt a kérdést is fel kellene tennünk, vajon miért pont akkor jött az emberek közé? Hogy aztán örökre átformálja az emberek világát… De ha nem is hiszünk az isteni műben, vajon miért pont akkor teremtette Jézust az emberiség?

Augustus

                         

 Augustus megteremti a Római Birodalmat

 Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy azt a nagy kiterjedésű, centralizált államot, melyet a történelem RómaiBirodalomként jegyez, Caesar örököse, Octavianus hozta létre, aki az első császárként uralkodott – igaz köztársasági köntösbe bújva – Augustus Caesar néven (Krisztus születése előtt 27-től, Krisztus születése után 14-ig, a mai időszámításunk szerint).

AugustusEgy róla szóló, 2003-as életrajzi film végén – melyben az imperátort alakító zseniális színész Peter O’Toole vért izzadva hozta ki a legjobbat a rettentő vérszegény forgatókönyvből – Augustus kellő anakronizmussal arról elmélkedik, hogy uralkodása végén született meg a Názáreti Jézus Krisztus

Augustus

A film története szempontjából nincs jelentősége annak, hogy Jézus mikor született – még a zsidók királya, Heródes sem tűnik fel ebben a kétrészes tévéfilmben, pedig ő jól feküdt a római császárnál – történelmi szempontból azonban igen lényeges Jézus születésének időpontja.

Augustus

Olyan korszakra tehető, amikor a Földközi-tenger medencéje egy birodalom alatt egyesült. Erre sem az azt megelőző kétezer évben, sem a Róma bukását követő ezerötszáz esztendő során nem került sor. A maga nemében egyedi tehát ez az Augustus által létrehozott egység, benne az ókori Palesztinával, Jézus szülőföldjével.

Augustus

„Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat”

Az augustusi aranykor idején talált tehát egymásra – néhány száz évre – Kelet és Nyugat.

Augustus

Római Birodalom így – ha kard által hódította is meg a területeket, de – lehetőséget biztosított a kereszténység elterjedéséhez, a keleti kis porfészekből, Júdeából...  A kereszténység az ókor végére a birodalom államvallása lett, a nagy földrajzi felfedezések idején pedig elterjedt az Újvilágban, hogy korunkra világvallás lehessen. Mindezen folyamat talán soha nem kezdődhetett volna jobbkor, mint amikor az augustusi aranykor békéje viszonylagos egyensúlyt és prosperitást hozott a térségbe. A római uralom minden negatívuma ellenére is…

Augustus

Négyszáz évvel később – de akár csak hetven évvel is Jézus feltételezet születése után – már nem mehetett volna végbe e folyamat, hiszen a rómaiak Krisztus után 70-ben a földig legyalulták Jeruzsálemet, s a zsidók állama, az a közeg, melyben a kereszténység megszületett, már a vér, a hamu és a halál ölelésébe veszett. A zsidók Templomának kincsei pedig Rómába vándoroltak...

Augustus

Gyakorlatilag a kiindulás feltételei már Jézus keresztre feszítése után harmincöt évvel hiányoztak. Ha tehát arra a kérdésre keressük a választ, miért pont akkor teremtette Jézust az emberiség, lehetetlen nem elmenni azon kérdés feltevése mellett, hogy vajon az időpont a körülmények, véletlen egybeesések sorozata-e, avagy ennél is több?

Augustus

A keresztények nézőpontjából beszélhetünk akár arról is, hogy üdvtörténeti jelentőséggel bír Jézus születésének, s keresztre feszítésének időpontja, mely gondolat – kétségtelenül, de – már meghaladja a világnézeti semlegesség, s a történészi racionalitás dimenzióit, így ennek eldöntése, értékelése, jelen sorok olvasóira vár. Döntse el mindenki maga!Tény azonban, hogy a Római Birodalom megszületésével kedvező volt a terep arra, hogy a Kelet új gondolatai bevilágítsák a Nyugat elméit...

Augustus

A kereszténység Augustus halála után ötven évvel már vértanúkat ad a halálra éhes római lakosok örömére az aréna homokjában – vagyis megvetette lábait az akkor ismert világ fővárosában!

E küzdelmet mutatja be az 1951-ben készült Quo vadis is, melyben Róma városának leégéséért Nero császár a keresztényeket teszi meg bűnbaknak. De térjünk most vissza Augustus császárra! Ki volt ő, és vajon hogy ábrázolták a filmművészetben?

Augustus

„Játékunk hogyha tetszett, hát tapsoljatok”

Augustus – vagyis Caius Octavius – még csak tizennyolc esztendős, amikor rokona, a hadvezér, politikus és államférfi, Julius Caesar meggyilkolása véget vet ifjúkori gondtalan életének.

Augustus

Caesar végrendeletében a fiává fogadta, az éles eszű ifjú pedig felhasználja rokona politikai örökségét és pénzét, hogy alig tizenöt év leforgása alatt a hatalom legmagasabb pontján foglaljon helyet – oly hatalomban, melyet addig még nem ismert a nyugati világ…  

Augustus

Krisztus előtt 44. év kora nyarán Caesar örököseként lép fel és egy esztendő leforgása alatt, immár Octavianus néven, a Róma felett uralmat gyakorló háromfős testület tagja – triumvir –, aki ádázul és könyörtelenül darálja be Caesar gyilkosait. Persze amilyen jó politikus, olyan rossz hadvezér is volt. Ő tudta ezt, ismerve gyengeségeit, így helyette barátja és fegyvertársa, Agrippa vitte győzelemre a légiókat, aki az évek során veje is lett (Augustus biztosította barátja hűségét azzal, hogy hozzáadta a lányát, Juliát).

Augustus

Octavianus a híres triumvírrel, Marcus Antoniusszal Philippinél legyőzte a Caesar-gyilkos Brutus és Cassius seregeit. Octavianus az időszakot végigbetegeskedte, mely alkalmat adott Antonius számára, hogy az ifjú triumvírt gyávasággal vádolja. Itt, Krisztus előtt 42-ben veszi fel a történet fonalát az 1963-ban készült Kleopátra második része, mely a címszereplő és Marcus Antonius románcára fókuszál.

Augustus

Ebben a filmben ezért Octavianus alakja nem homályosíthatja el a világtörténelem nagy szerelmespárjának (avagy a szerelem álarcát felvevő két történelmi személynek) a vibrálását így következetesen számító, gerinctelen, nem szavatartó személyiséggel ruházták fel, akit még a női nem sem hoz lázba.

Augustus

Jóllehet a valóságban Antonius és Kleopátra halálakor, Krisztus előtt 30-ban már boldog házasságban élt harmadik feleségével, Livia Drusilával.

Augustus

A film bemutatja az actiumi csatát (Krisztus előtt 31.), mely megpecsételi Antonius és Kleopátra sorsát (öngyilkosok lesznek). A győztes Octavianus Krisztus előtt 27-től Augustus néven a Római Birodalom egyeduralkodója (gyakorlatilag már Krisztus előtt 30-tól), színleg megtartva a köztársasági berendezkedés álorcáját.

Uralkodása vége felé aztán sor kerül arra a bizonyos népszámlálásra, melyre az a Ben-Húr című film nyitójelenete is utalt 1959-ben, elindítva a Bibliában Máriát és JózsefetBetlehem felé… A népszámlálás időpontja, valamint lefolyása egyébként máig vitatéma az ókortörténészek között.    

Augustus

Augustus alakját pozitív színben ábrázolja a 2003-as – már említett – tévéfilm, ismételten bemutatva az ifjú Octavianust, de az uralma, élete és ereje vége felé járó Augustus császárt is, aki visszaemlékezik fiatalkori önmagára. Itt már megjelenik felesége, Livia is, akit szintén két színésznő kelt életre.

Augustus

A film átfogó képet próbál adni Augustus életéről – mit mondjak, néhol durván együgyű módon –, amely dicséretes szándék, gyenge profizmussal leöntve…

Augustus

Az HBO Róma sorozata szintén két Octavianusszal (Augustusszal) operál, csakhogy a 2005-ben indult széria első évada (és második évadának első fele) a gyerek Octaviusszal indít, aki ifjúkorát meghazudtoló bölcsességgel, emberismerettel és céltudatossággal robbant be a képernyőre. Igen hiányzott aztán a színész játéka, amikor már idősebb színész alakította, a Krisztus előtt 42. és Krisztus előtt 30. közötti időszakot bemutató részekben. 

Augustus

A sorozat Octavianus diadalmenetével zárul, előre vetítve a dicsőséges aranykort, pillanatra sem szentelve időt vagy figyelmet azon árnyaknak, amelyek uralmának végén már tapinthatóak voltak, akár a Brutus ujjáról levágott gyűrű...

Augustus

„Mit adtak nekünk a rómaiak?”

Történelmi tény, hogy az augustusi aranykor teremtette béke (azaz a PAX ROMANA) véres hódításokra épült, s ebből táplálkozott. A történetíró Tacitus nyíltan „véres béke” beköszöntéről ír, jóval az első császár kora után.  Bár ő nem a véres hódításokról, hanem a véres leszámolásokról értekezik hosszan... Maradjunk csak a hódításnál!

Augustus

Véres volt, kétségtelen. Ettől függetlenül a római világ termékeny táptalaja is lett az új hit magvainak, az Augustus megteremtette egység pedig a magok elterjedésének.Akárhogy is értékeljük tehát Augustus művét, tény az is, hogy uralkodása végén megszületett a Názáreti Jézus, kinek színre lépését egy viszonylag egységes hit kialakulása követte, melyhez mártíromságon keresztül vezetett az évszázadokat átívelő út... Róma bukásán túl is, egy egységességét már rég elvesztő, hanyatló világban, a népvándorlás időszakában is tovább élt ez a hit.

Augustus

Így történhetett, hogy amikor 800. Karácsonyán III. Leo pápa a római Szent Péter bazilikában a frankok királyát, Károlyt császárrá koronázta, nemcsak Európa, de a keresztény Európa is megszülethetett – a káosz után egy egységes hitre épülő, újfent egységesebb világban reménykedhetett a Nyugat. Ahogy az 1951-es Quo vadis végén elhangzik: egyik nem létezhet a másik nélkül… Talán ennek megteremtésében segítettek – még ha akaratlanul is, de – maguk a rómaiak is, köztük Augustus…

Augustus

Folytatjuk

​​​​​​

Addig is kövess minket a Facebookon is!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Tovább

KIRÁNDULÁS ÉS NÉHÁNY RÁNDULÁS – XIX. FEJEZET

Kirándulás és néhány rándulás  – ezzel a címmel debütált anno a legendás Tom & Jerry sorozat egyik epizódja, melyben a szabadságát töltő horgászó homo sapiens sapiens (közismertebb nevén: a Zember) a végén agyba-főbe veri kedvenc macsekunkat. A történet szerint Tom gazdája horgászni megy. A macska belelkesül és vele tart – Jerry egeret senki sem hívta. A két állat – szokásához híven – hozza a formáját és végül az egész kirándulásukra azt mondhatjuk: „Állat!” Főleg, hogy az ominózus részt – suttyomban – a hajdani Csehszlovákiában rajzoltatták! Ettől is olyan állatira kisvakondos a fű… De vajon létezik állatira jó kirándulás? Járjunk utána! Ja, csak szólok: ez egy blog, nem információs-tudományos-szupersztráda! Szóval be ne pipulj tőle!

Bepipult, mint a bakter

Na, ez egy kis magyarázatra szorul, kérem szépen! Főleg, hogy történetemet legutóbb a Zemplén Kalandparkban hagyám el, ahol lezúztunk a drótkötélpályán. Elindultunk utána gyorsan, hogy még lássuk Füzér várát, melyet pár éve pazarul felújítottak, s ahol anno Magnusnak nevezett barátom tesója összerosálta magát a napozó viperák látványától…

Miközben Informatikus barátomat pipa felesége, Hegylakó asszony szapulta a telefonba – tudniillik a barátom kispórolta velünk utazó kissrácából a folyadékot, minek utána a gyereknek majd szétrobbant a feje – Dezertőr barátomat egy kis vasúti biztosító berendezésekről szóló monológgal traktáltam, elmesélve, hogy a kis Veszprém megyei település, Vinár országosan egyedülálló kinccsel rendelkezik, már ami a vasúti biztosító berendezések ipari és műszaki megoldását illeti. A tekervényes mondat után, lássuk, miről is van szó!

A kis vinári vasútállomáson szinte megállt az idő. A Pápa-Szombathely vonalon a harmadik megálló. Ha itt leszállsz, úgy tudom Turul-szoborra is találsz.

Meg régi karos jelzőkre szemafor helyett. A tavaszi nap lemenő fényében a kietlen állomás szürreális atmoszférát is kínál a nosztalgiázni vágyóknak.

A legkülönlegesebb ajándék – amit e település adhat – mégis az országosan sehol másutt ilyen formában fel nem lelhető csapórudas sorompó! Ergo: vasút mániások, ide! Miért is különleges? Nos, való igaz: az emberi erővel hajtott tekerő által csukható és nyitható csapórudas sorompó még szerte másutt is található az országban, jóllehet a múlt század végétől töretlenül szorítja ki a fény- és félkarú sorompó.

A csapórudas sorompókat Módos István tervezte és szabadalmáról a Magyar Királyi Államvasutak javára 1938-ban lemondott. Az új rendszerű karos sorompókat ezek után rendszeresítették Magyarország vasúti kereszteződéseiben. Általában egykaros, bizonyos útnyílásnál kétkaros változatban telepítették.

És itt jön a lényeg: a csapórudak mindenütt egymással párhuzamosan csukódnak az egykaros változatnál (kétkaros változatnál pedig eleve négy csapórudról beszélhetünk). Vinár csapórudas sorompója egykaros változat, a csapórudak azonban – országosan egyedülálló műszaki megoldásként – egymással szembe csukódnak le, nem párhuzamosan.

A megoldás a fénysorompókhoz szerelt félkarú sorompókra hajaz, a fellelhető fényképek alapján a sorompót pár éve felújították, azonban kicsi volt az esély arra, hogy az egyik sorompó rudat az állomással szembe fordították – több meló, nem igaz? Gyermekei aranyköpéseit szorgosan gyűjtő barátommal Vinárba utaztunk hát, hogy kiderítsük – meséltem tovább Dezertőr barátomnak a kocsiban, Füzér felé utaztunkban. Az állomással (és a sorompó kezelésére szolgáló őrtoronnyal) szemben nyíló sorompó rúd esetében volt is nyom, hogy áthelyezhették a csapórudat – talán a felújításkor –, azonban a teljes igazság legalábbis egyelőre, de a balladai homályban marad, miként az is, mi volt a levesben...

A sorompó vonalához érve ugyanis egy pipa bakter szólt ki az ablakon, hogy tilos a fotózás a vasút területén, engedély nélkül. De jó, hogy szólt az öreg, így elkerülhettük a fotózást. Mert hát – ahogy azt azóta megtudtam – a vasútállomásokon az utasforgalom számára megnyitott területen lehet fotózni engedély nélkül, magáncéllal, de itt is csak akkor, ha az a vasúti technológiára vagy a felvételkészítőre biztonsági kockázatot nem jelent. Az utasok számára nem megnyitott, vasútüzemi területen pedig több feltételhez és engedélyhez kötött a fotózás.

A világhálón több vitaindító írás is foglalkozik a fotózásra vonatkozó szabályozással, jelen sorok írója a kérdésben nem kíván állást foglalni, elfogadja és tiszteletben tartja a magáncélú fotózási engedélyre vonatkozó rendelkezéseket, bízva abban, hogy nem okozott semmi galibát a távolról készített képekkel sem – Vinárba való látogatásával pusztán az volt a célja, hogy rámutasson, milyen különleges és egyedi értékkel rendelkezik a kis település. Hogy mióta, az nem derült ki. Amikor a kikandikáló bakternak két gyors mondatban elújságoltam a jövetel célját – vagyis az országosan egyedülálló műszaki megoldású csapórudas sorompó megtekintését –, s azt tudakoltam, hogy a csapórudak mindig egymással szemben csukódtak-e (vagyis nem párhuzamosan), azt a választ kaptam, hogy minden sorompó egymással szemben csukódik… 

Hogy Indul a bakterház mégse legyen, elköszöntünk. Így hát, nem derült ki, mióta büszkélkedhet Vinár települése e műszaki kinccsel, pedig jelen sorok írója igazán kíváncsi lett volna rá, milyen büszke is lehet a vinári bakter, hisz egyedülálló értéket tekerhet le s fel… hogy figyelmeztetett, tudjuk, csak a munkáját végezte, ezért köszönet; de kérem, bakter uram, a sorompó rudak nem egymással szembe, hanem párhuzamosan csukódnak! De akárhogy is van, remélem, sokáig meglesz a sorompó! És nem murdeltetik meg, fekete kerettel!

Nem csak azért, mert unikum a maga nemében, és gyakorlatilag Vinár település számára is egy helyi érték, a helyi értékek tárát gyarapítja, de azért is, mert azoknak, akik ezzel dolgozhatnak, különlegessége révén talán megadja azt a szükséges pluszt is, melyet a lélek kíván, hogy onnantól minden munkában töltött perc a legnagyobb öröm lehessen…    

„Te most szívatsz?”

A pincér srác pipa volt, amikor feltette e kérdést, pedig csak azt kérdeztem, író is lesz-e a paszternák levesben. Természetesen megígérte, hogy legközelebb az írót is belefőzeti, csak hát nem derült ki, az íróra gondolt-e avagy a tejtermékre… Egy biztos: a paszternák krémleves szédült fincsi lett!

A fehérvári Hatpöttyös Étteremben költöttük el épp étkünk, mely országosan a második olyan étterem, ahol megváltozott munkaképességű és sérült emberek dolgozhatnak. Az éttermet – mint megtudtuk – nemrégiben Magyar Turizmus Minőségi Díjjal is kitüntették. Jó volt itt lenni, enni! És milyen csinos a pincérlány! Aztán – mint jó bélpoklosok – nyakunkba vettük az utat Vinárnak, Bakonybéllel körítve…

A jó túra, jó levegő garantált, akárcsak a Hatpöttyös pincérlányával vetekedő szépségű pultos lány – szóval, ha Bakonybélen jársz, feltétlenül térj be egy kávéra a bencések Szent Mauríciusz Monostora mellé! És közben az a megtiszteltetés is érhet, hogy szemed a Panon Csillagdára is emelheted… ha a képen kiszúrod...

Aztán túra indul a Petőfi utcán át a Borostyán-kútig és a Szent-kút Kápolnáig! Itt, a Kálvária lábánál BDSM-játékot űző szobor fogad, ámbár az is lehet, nem is szexuális kötözés szemtanúi voltunk, hanem a jó öreg Szent Gellértet készítették fel a Kelen-hegyi kalandra…

A gyengébbek kedviért elmondom, hogy a pogácsa pogányok – Vata vezetésével – 1046-ban lázadtak egy kicsit, melynek keretében Gellértünket lelökték a régi nevén Kelen-hegynek nevezett Gellért-hegyről.  Ja, ez a kép a bakonybéli kis kápolna.

Nem szívatás a túrázás!         

Sőt! Üdítő, lélekemelő kikapcsolódás! Erre tényleg kiválóan alkalmas Bakonybél! Tudta a jó öreg Gellért is, hogy hová kell visszavonulnia 1023-ban, remetének, mígnem aztán István király marosvári, csanádi püspökké nevezte ki, mely véget vetett a bakonybéli remete bulinak…  Azért gondolom, István nem túrázott ide Gellértért. Térkép híjján...

Így hát a jó öreg Stephanus helyett mi indultunk el az úgynevezett Mária-úton, mely egy Közép-Európában haladó zarándokút, no meg turistaút. a Szent-kút Kápolnánál forrás fakad, és egy kőlépcső vezet egy elfalazott barlanghoz, amelyben anno a szájhagyomány szerint Gellért remetéskedett. A barlang elfalazott bejáratában ma egy Lourdes-i Mária szobor áll. Gyönyörű alkotás! Nézd meg! Mi is megnéztük, csak hát képet gyermekei aranyköpéseit szorgosan gyűjtő barátom készített róla, mely kép jelenleg, mint Cora, a homályba vész...

A Kálvária is szép a stációkkal, de most kihagytuk. Tovább mentünk a Csúcs-hegyig, majd onnan a zöld jelzésen haladtunk be a csodás, lélegzetelállító Kerteskői-szurdokba, más néven a „Gugyorba”.

Jó hely!

 Miközben gyermekei aranyköpéseit szorgosan gyűjtő barátom épp tájékoztatást kapott hitvese révén, hogy sáros bakancsát maga fogja kitisztítani… 

A „Kerteskuv” név amúgy már a monostor alapítólevelében feltűnik, az ősi hithez ragaszkodó pogányok itt áldoztak a kereszténység felvétele után, rejtőzködve.

Az úton hóvirág mező köszöntötte a kalandra vágyó túrázókat.

A szurdokban pedig a hűs vizű Gerence-patak csobogott. Csak egyet mondhatok: kirándulj és rándulj ide, legott!

Mi pedig térjünk csak vissza a történetben Füzér várához! Ja, majd legközelebb! Most gugyrozunk!

Innen folytatjuk!

Addig is kövess minket a Facebookon is!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Tovább

II. ADIUTRIX LEGIO MINDHALÁLIG – IV. FEJEZET

A cím láttán talán sokaknak eszébe jut Rejtő Jenő valamelyik idegenlégiós kalanddal megörvendeztető műve – netán valakinek még Georg Engel Légió mindhalálig  című regénye is beugrik –, még sincsenek sokan, akik már megtapasztalhatták, milyen is büszke római katonaként, legionariusként ütemre, vezényszóra menetelni! Hallgatva saját sarud csattogását, miközben bátran lépdelsz utadon, hogy elhozz egy szeletet az antik kor emlékeiből! Múltból a Jelennek, Jövőnek! És mindannak, Aki örömmel fogadja: a Közönségnek! Ez a LEGIO II ADIUTRIX hagyományőrző baráti kör küldetése! Róluk szól e történet! Róluk, Kikben ott dobog a büszke legionarius szíve!

Dobog a legionarius szív!

Dobog a római katonaszív! Nemcsak Dobogókőn, de szerte a hajdanvolt Pannonia provincia területén – a Dunántúlon!

Ott, ahol egykor római katonák védték hősiesen a Római Birodalom északi határát, ma hagyományőrző egyesületek, csapatok és baráti körök tisztelegnek páratlan haditetteik, áldozatuk és hősiességük előtt.

A LEGIO II ADIUTRIX hagyományőrző baráti kör tagjai a közel négy évszázadon át Aquincumban állomásozó II. Adiutrix Legiot annak is második századi arculatát – jelenítik meg fellépéseik, programjaik során. Ott dobog Bennük is a római legionarius szíve. A szív, mely nemcsak küldetésük éltető motorja, de – hogy, hogy nem – megdobbant akkor is, amikor a női szépséggel találkozott: egy gyönyörű, igéző szépségű fekete lány készített ugyanis fotót az épp civilben megjelenő katonákról és velük tartó barátaikról:

Immár 2017. év december havát írták a kalendáriumban, amikor sor került a LEGIO II ADIUTRIX hagyományőrző baráti kör második úgynevezett tematikus túrájára.

A nyilvános túrasorozatot azzal a céllal hívta életre a LEGIO II ADIUTRIX hagyományőrző baráti kör, hogy a Pilisben rejtőző római kori utakat, emlékeket bejárják és megtekintsék. Első alkalommal – 2017. október 28-án – a Pilisszántótól (Lussomana) Pilisborosjenőig (Vinidinum) tartó szakaszt járták be, megismerve többek között a monumentális pilisszántói római mérföldkő-maradványt, mely jelenleg a település központjában található. Itt vette kezdetét 2017. december 9-e délelőttjén a második tematikus túra.

Pilisszántó – többek közt – arról is nevezetes, hogy a II. Adiutrix Legio veteránjai közül sokan itt telepedtek le a közel két évtizedes szolgálati idejük letöltése után. Minderről Lupius centurio, a LEGIO II. ADIUTRIX hagyományőrző baráti kör vezetője beszélt a túra kezdetén, akiben a kortárs írót, Marcellus Mihályt tisztelhetjük. Marcellus regényeiben is az ókori Pannonia világa, történelme és kultúrája kel életre és nem utolsó sorban maga a II. Adiutrix Legio – sorai közt is dobog a legionarius szív.

A római mérföldkőnél Lupius centurio arról is beszélt, hogy a Lussomanaban (vagyis a mai Pilisszántón) letelepedett veteránok magukkal hozták aztán asszonyaikat és gyermekeiket is. Törvényesen a római legionarius csak szolgálati idejének letöltése után házasodhatott, a legios táborok körül azonban mindig létrejöttek a katonák ágyasainak és gyerekeik, illetve a hadsereget kiszolgáló kereskedők és kézművesek számára otthont adó települések (a canabaek). Ez volt a legionarius lét...

Ekkor tűnt fel a már említett gyönyörű nő, kinek láttán a római legionarius szív sem lehetett közömbös. Mivel ő készítette a már látott képet, mindenki képzelje el maga a hölgyet; egy azonban bizonyos: a túrázni induló csapat tagjai – mármint a férfi tagok – szívükbe zárták „a kis feketepárduc testű pilisszántói pumát"… Aztán elindult a menetelés…

Piliscsév volt az úti cél – a Pilis-tető oldalban, Crumerum (a mai Nyergesújfalu) irányába haladva –, ahol egy újabb római mérföldkő várta a túrázókat, kik igazi római katonaként küzdöttek a hóval, jéggel és sárral is...

És miközben haladt a csapat Piliscsév felé...

...dobogott a római legionarius szív! Hegyen-völgyön át...

...az erdő sűrűjében...

...mint régen! Róma idején!

A piliscsévi pincefaluban – ahol a legfinomabb nedűvel, borral kínálták meg a csapatot – maguk a helybeliek kezdték el mesélni, hogy itt vezetett át a római kori út (a dombon még őrtorony is állt), és a Szent Orbán szobor talapzata nem más, mint a római mérföldoszlop egy darabja!

Útközben, igaz civilben, de a hagyományőrző baráti körtagjai legios alaki gyakorlatokat is végeztek, hiszen küldetésük része, hogy minél hitelesebben bemutassák a második századi II. Adiutrix Legiot a hagyományőrző rendezvényeken – ez pedig folyamatos felkészülést és elhívatás tudatot jelent.

Végül, de nem utolsó sorban ünnepelt is a csapat azon a december 9-i napon: egy évvel azelőtt csatlakozott a LEGIO II ADIUTRIX hagyományőrző baráti körhöz Quintus Ursus Clemens néven a hű és elkötelezett kollégiumi nevelő tanár, aki mára Lupius centurio helyettese (optio) lett.

Kéz a kézben: elhívatás tudat és hűség

Az elhívatás tudat és a legiohoz való hűség megnyilvánulásának egyik különleges és felemelő példája az a szertartás, amikor egy új csapattag felavatására kerül sor, aki ennek során esküt tesz és kinyilvánítja a legiohoz – végső soron a LEGIO II ADIUTRIX hagyományőrző baráti körhöz – való hűségét. Ekként válik rendes taggá, azaz harcossá (miles).

Immár az Újesztendőben – 2018. január 6. napján – egy ilyen felavatásra került sor, történetesen Pilisborosjenőn, amikor is a karácsonyi bejgli ledolgozásának apropóján a hagyományőrző baráti kör visszatért a hegyekbe.

Már a túra kezdetén magasba emelt zászló – (a II Adiutrix Legio I. cohorsának, azaz csapategységének zászlója) nyilvánvalóvá tette, hogy nem egyszerűen egy baráti társaság, de maga a LEGIO II ADIUTRIX hagyományőrző baráti kör tagjai, barátaik és ismerőseik vágtak neki a kőfejtőbe vezető útnak.

A kőfejtőben aztán a konkrét legionáriusok felsorakoztak az őket kísérők szeme láttára, s kezdetét vette a szertartás. A milessé (harcossá) avatás során az eleddig tiro (újonc) megkapta signaculumát (mai szóval élve: dögcéduláját), melyen a legionarius neve szerepelt: „D. Claudius Victor LEG II AD”. Ezt követően a Decimus Claudius Victor felvett nevet viselő zászlós (vexillarius) letette a hűségesküt: „Fidelis esto legioni et imperatori!” – kinyilvánítva hűségét császárához és legiojához.

Úgyszintén az elhívatás tudat és a legiohoz való hűség megnyilvánulásának különleges és felemelő példája, amikor – a régi legionariusok szellemiségének és örökségének adózva – a LEGIO II ADIUTRIX hagyományőrző baráti körben is kitüntetések átadására kerül sor.

Legutóbb 2017. október 15-én, az Aquincumi Múzeum romkertjében adott át Lupius centurio kitüntetéseket a legionariusoknak; kitüntetést kapott Ursus optio és Decimus vexillarius is.

Ekkor ünnepelte fennállásának immár húszéves évfordulóját a Nova Roma római hagyományőrző világszervezet, melynek aquincumi rendezvényére – a Nova Roma világszervezettel szövetséges Familia Gladiatoria Pannonica, Ludus Gladiatorum Aquincum, Legio XXI Rapax és Cohors VI Carpathica mellett – a LEGIO II ADIUTRIX hagyományőrző baráti kör is meghívást kapott.

A menet az új kiállítási épülettől indult a romkertben lévő főoltárhoz, ahol sor került a kitüntetések átadására is.

Maguk a kitüntetések olyan rézveretek, melyekkel a római legionariusok öve végig volt rakva.

A tagok hitet tettek egyúttal a LEGIO II ADIUTRIX hagyományőrző baráti körhöz való hűség – és annak küldetése – mellett is. Hogy tovább doboghasson a legionarius szív, hogy tovább emlékezhessünk az aquincumi II. Adiutrix Legio hősies helytállására!

Az „októberi ló”

A kitüntetések átadását követően aztán a LEGIO II ADIUTRIX hagyományőrző baráti kör is igazi különlegességnek lehetett szem- és fültanúja a gladiátor-viadalok mellett.

A Nova Roma szervezet jóvoltából sajátos és üdítő módon került felelevenítésre az „októberi ló” Colleen Mccullough írónő azonos című regényéből is ismert rítusa.

A régi Rómában általában október közepével – idusával – véget ért a hadjáratok időszaka. Ezen a napon a köztársasági Róma falain túl kocsiversenyt rendeztek; az év legjobb harci lovait párosával szekér elé fogták és a nyertes páros jobb oldali tagját agyonszúrták – ő lett az „októberi ló”.

Feldíszített lófej birtoklásáért aztán a város két kerületének – a Suburanak és a Sacra Vianak – a polgáraiból álló csapatok estek egymásnak, vérre menően…

A szertartás Aqiuncumban is megismétlődött, azzal, hogy a lovakat fából készült lovak szimbolizálták, melyekkel ketten futottak.

A győztes futó mintha Mars csokit kapott volna ajándékba, a győztes ló feje persze ezúttal is bánhatta: Mars istennek feláldozásra került (cseppnyi lóhússal és ló vérrel).

Aztán jöhetett a verekedés – természetesen szimbolikus formában… és egy békésebb program: a közös ünneplés

A jövő

Immár fennállásának harmadik évébe lépett a LEGIO II ADIUTRIX hagyományőrző baráti kör, általa pedig ismét megjelent az antik Róma az általa létrehozott pannoniai úthálózaton, a II. Adiutrix Legio előtt tisztelgő LEGIO II. ADIUTRIX hagyományőrző baráti kör képében.

Míg a név felvételével – melyet Weixelbaum Jánostól (Ioviustol), a Familia Gladiatoria Pannonica hagyományőrző gladiátor egyesület vezetőjétől kaptak és örököltek meg – a baráti kör tagjai a II. Adiutrix Legió (egyszersmind annak I. cohorsa) előtt kívának tisztelegni, addig – a pannóniai római történelem, kultúra, legionarius életmód és harcmodor bemutatásán túl – küldetésüknek tekintik a nagyformátumú római császár, Marcus Aurelius (Kru. 161-180) emlékének ápolását is.

A hagyományőrző baráti kör tagjai emellett rendszeresen követik Lupius centuriojukat római kori témájú regényeinek bemutatójára is, így biztosan találkozhatunk majd velük 2018. tavaszán az aquincumi Floralián, valamint az idei ünnepi könyvhéten is.

Addig azonban felkészülnek, mind fizikailag – alaki gyakorlatok tartásával (többek között az aquincumi amphiteatrumban) –, mind szellemileg, önképző kör révén, hiszen nemcsak a belépő új tagok, de a régi tagok számára is rendkívül fontos, hogy minél hitelesebben mutathassák be a II. Adiutrix Legiot, melynek végső soron hűséget fogadtak.

E hűség és fogadalom pedig azt is jelenti, hogy szívük a legioért dobog!

Találkozz Velük Te is!

Addig is kövesd Öket a Facebookon:

https://www.facebook.com/LegioIIAdiutrix/

Vagy légy tagja a LEGIO II ADIUTRIX csoportnak:

https://www.facebook.com/groups/2087924201436290/

(A fényképeket készítették: Léka Zsuzsanna,  Szélesi Sándor és Szabó Marcell. Közzétételükre a fényképek készítőinek, valamint a LEGIO II. ADIUTRIX hagyományőrző baráti kör hozzájárulásával került sor.)

Fűszeres Jakvaj már a Facebookon is:

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Tovább

KIRÁNDULÁS ÉS NÉHÁNY RÁNDULÁS – XVIII. FEJEZET


„Kirándulás és néhány rándulás” Ezzel a címmel debütált anno a legendás Tom & Jerry sorozat egyik epizódja, melyben a szabadságát töltő horgászó homo sapiens sapiens (közismertebb nevén: A Zember) a végén agyba-főbe veri kedvenc macsekunkat. A történet szerint Tom gazdája horgászni megy. A macska belelkesül és vele tart – Jerry egeret senki sem hívta. A két állat – szokásához híven – hozza a formáját és végül az egész kirándulásukra azt mondhatjuk: „Állat!” Főleg, hogy az ominózus részt – suttyomban – a hajdani Csehszlovákiában rajzoltatták! Ettől is olyan állatira kisvakondos a fű… De vajon létezik állatira jó kirándulás? Járjunk utána! Ja, csak szólok: ez egy blog, nem információs-tudományos-szupersztráda!

Arcrándulások kirándulásunk kezdetén

Ha többedmagaddal utazol, több napra kirándulni, nem árt, ha tudod, kitől mire számíthatsz, elkerülendő néhány arcrándulást – mely elhiheted, nem fűszerezi meg úgy a napod, mint egy jó favágó steak az ürömi Öreg Sváb Étteremben…

Persze, ha társasutazáson veszünk részt, kivédhetetlen, hogy be ne üssön egy-egy kis mennykő a hosszabb úton, ámbátor még ha kisebb, összeszokott baráti társaságról is légyen szó, akkor is benyelhetünk valami nyalánkságot… Egy biztos: a jó öreg sváb konyhában... na abban nem fogsz csalódni! Ráadásul olyan kortárs írókkal futhatsz itt össze, mint a római kori Pannonia történelmét regényeiben elénk táró Marcellus Mihály, vagy Szélesi Sándor, a Kincsem című mű szerzője... 

De vissza az utunkra! Egy csodás nap indultunk volna Egerbe, hogy ott megszálljunk, s onnan kiindulva a hétvégén elkalandozzunk a híres-neves Zemplén Kalandparkba.

Ez természetesen meg is történt, csakhogy! Indulás előtt egy órával Informatikus barátom azzal a hírrel hívott, hogy velünk tartó kissráca játék pisztolyával – puszta testvéri szeretetből – kishúga szemébe lőtt, s immár dokinál vannak, kizárandó a maradandó károsodást… türelmet kért. Ahogy a telefonban mondta: „Pofám leszakad!”  Nos, előttem már a kalandpark víziója lebegett...

...mit volt hát mit tenni, elindultam hát a másik úti társunkért, Dezertőr barátomért, aki szokásához híven szintén késett a túlóra miatt a találkozási pontról, kiérdemelve nevét… Hogy aztán Informatikus barátomat és Dezertőr barátomat hogyan is kapartam össze, már nem tudom, az minden esetre biztos, hogy mindenkinek arcrándulása volt már a kezdet kezdetén… Hogy miért is? Talán azért, mert Dezertőr barátomat hajnali fél négykor hívták otthonról, Egerben, másnapra virradóra?! Begőzöltünk, mint Jumurdzsák?! Á, dehogy!

Nem, nem  ezért! Hidd el! Végeredményben nem a bosszúságtól, hanem történetesen azért, mert Informatikus barátom kisfia vidáman elújságolta, hogy kishúga szeme „meg lett lőve”… mintha nem is ő lett volna a delikvens, passzív alannyá tette hugicáját, s önmagát nyelvtanilag kivonta a sztoryból…

Elindultunk, de persze először nem Egerbe – Dezertőr barátomnak tudniillik volt egy kérése. Autót szeretett volna venni az idő tájt, így kocsit nézni a Nógrád megyei Varsánynak vettük az irányt. Sajnos nem akkor rendezték a híres éves Lepényfesztivált, úgyhogy ide még vissza kell térnünk, megkóstolni a messze földön híres túrós lepényt!

Kocsit nem vettünk, de azért a Szent Mihály templomot sikerült megsasolnunk.

Utunk eztán Szécsényen keresztül vezetett – a kis kölök unta is –, ahol 1705-ben II. Rákóczi Ferencet fejedelemmé választották. A ferde tűztorony meglepett. Mitől ferde? Világháborús bomba? Agyagréteg elcsúszása? Rosseb tudja, hagyjuk is a balladai homályba!

Hanem aztán gondoltam egyet, s rá akartam venni a csapatot, hogy improvizáljunk, s álljunk meg. Tudtommal gyönyörű a ferences rendi kolostor meg a katolikus templom. Nem is beszélve a tóról, a várkertben, mely felett pedig a Forgách-kastély magasodik, a vidéki barokk építészet eleganciájával (a kastély ad otthont egyébiránt a Nógrád megye történelmi, régészeti emlékeit gyűjtő Kubinyi Ferenc Múzeumnak).

Már majdnem megálltunk! Már majdnem! Amikor szemembe fúrta magát a vár lélekölően futurisztikus formában rekonstruált rondellája! Orcám rándult és rándult; pardon: eltorzult! Beletapostam a gázba…          

Kutyusát ölelő kislány és az ő szúrós szeme

Eger felé tartva megálltunk a recski csapórudas sorompónál. A személyforgalom 2007. óta szünetel. A sorompó mellett lakott őrház. Van itt még bakter.

Az állomás évtizedek óta nem változott – megállt az idő, vagy mi… nem történt itt semmi…

Nem volt itt az erdőben semmi – ezt akarták velünk sok évig elhitetni, az erdőben történt borzalmakat elfeledtetni! Nem sikerült! Hisz nem gátolható az Igazság! Ami történt, arra mindég kell… kell emlékezni! Nem dughatjuk homokba a fejünk!

Az állomási sorompó mellett már tábla jelezte a Nemzeti Emlékpark felé vezető utat. A Várbükki utcán haladtunk, melyről a székelykapuval díszített Trianon Emlékparknál jobbra letértünk (tábla jelezte itt is).A kanyarban tíz éven aluli gyerekek csapata játszott az árokparton. Óvatosan vezettem, egyikük kölyökkutyája mégis kirohant elém. Megálltam és kinéztem. Szerencsére a kutya átjutott a kocsi előtt. Immár egy nyolc éves forma kócos-koszmókos kislány szorongatta, s fennhangon magyarázta neki, hogy ilyet nem szabad. A kislány észrevett. Szúrós szemeit szinte vádlón szegezte rám. Konstatáltam, hogy nincs baj. Elindultunk.

Az úton hosszan haladtunk, majd egy ponton, ahol a tábla jelezte, befordultunk az erdőbe, s előttünk volt az egykori recski kényszermunkatábor helyszíne. Ekkor nyert számomra értelmet a kislány vádlónak talált tekintete. Megtestesítette mindazt, amit egy ártatlan gyermek érez, amikor haragszik a felnőttek világára, mely behatolt kis életébe. Megtestesített tán mindent, amit egy ártatlanságát vesztett Kor érezhetett, melyen maga a Borzalom lépdelt…

taposott… újra és újra, a huszadik században… Mert miként a kislány kiskutyáját féltette, úgy rettegtek milliók a puszta életükért… Ezt érted meg Recsken!

Recsken, ahol a diktatúra sötét éveiben, 1950 nyarán a szovjet gulág-táborok mintájára internáló- és kényszermunka tábort hoztak létre.

Idehaza a leghírhedtebb volt, amely 1953-ig működött, s amelyben a – magyar társadalom különböző rétegeit képviselő – körülbelül másfél ezer kényszermunkást bírósági ítélet nélkül tartották fogva, politikai okokból, törvénytelenül, határozatlan időre… és dolgoztatták… és dolgoztatták… és dolgoztatták… a közeli kőbányában… megfelelő élelmiszer-, gyógyszer- és orvosi ellátás nélkül… Sokan meghaltak, mire 1953-ban szabadulhattak.

A tábornak később a nyomait is eltűntette az akkori rendszer. Az emlékét is el akarták törölni. Nem sikerült! Mert a gyűlölet nem győzhetett! A túlélők még a hazai rendszerváltás előtt megalapították a Recski Szövetséget, rabtársaik emlékére 1991-ben emlékművet állítottak, melyet a néhai miniszterelnök, Antall József avatott fel, 1996-ra pedig átadták a Nemzeti Emlékparkot az egykori kényszermunkatábor helyszínén. Talán sikerül általa is emlékeztetni önmagunkat, mennyire kegyetlen tud lenni az ember… az emberiség! Mert muszáj emlékeznünk! Hogy ne ismétlődhessen meg újra! Sehol! Különben az a kislány vádló tekintetével újra és újra ránk mered… és szúrós szeméből a könny is kicsordul…

Újra Sirok  

Immár Sirok vára alatt autóztunk, mely nem is oly rég egyik kirándulásunk helyszíne volt (tényleg csini a vár pénztáros lánya). Közeledett Eger. Faludy Györgyről (1910-2006), Kossuth-díjas költőnkről, írónkról és műfordítónkról meséltem a többieknek, akit szintén Recskre internáltak. Aki olvasta Pokolbéli víg napjaim című életrajzi művét, képet kaphat arról, mit kellet Recsken nap, mint nap neki is átélnie.

Talán csodával határos, hogy a költő 1988 októberében a következőket írhatta a messzi Torontóból Balatonkenesére: „Nem hittem, hogy ezt a budapesti látogatást megérem és ennyire nem felejtettek el; a Villon is újra megjelent, testi mivoltomban és könyvben; Karácsonyra jön az 1400 verset tartalmazó világantológia; Könyvnapra a nem-szamizdat »Pokolbel víg napjaim.«” Talán csodával volt határos, hogy 1953-ban élve szabadult, s közel nyolcvanévesen mindazt, ami vele is történt, immáron szabadon elmondhatta idehaza…

Itt tartottam vezetés közbeni gondolatmenetemben, Sirok alatt autózva, amidőn Informatikus barátom kisfia – immáron totál elunva magát – előrenyúlt, s engem, a vezetőt! jól meg akart csiklandozni. Szerencsére csak a nyakamat érte el, de így is balesetveszélyes volt, amit csinált. Satufék. Csípőből. Még jó, hogy nem közlekedett az úton senki. Kiszálltam a kocsiból, hogy feltépjem a hátsó ajtót, ahol ült. Közben magam elé idéztem a siroki vár előző kirándulásom során megcsodált lobogó zászlaját, hogy kellő áhítattal vághassam pofon…

Burleszk film kezdődött: ő belülről lezárta az ajtót, én előre léptem, s kinyitottam, mire ő újra lezárta, erre én ismételten előre léptem és kinyitottam. Végül feltéptem az ajtót, s levágtam neki egy sallert, amely Bud Spencer kétórás érzéstelenítőjének felelt meg, a gyerkőc ennek ellenére vigyorogva feszített… Aztán édesapjával, ki végigröhögte az egész műveletet, közösen, immár higgadtan elmagyaráztuk neki, hogy miért nem szabad a vezetőt zavarni… higgadtan csináltuk…

No para – avagy gyerünk a Zemplén Kalandparkba!

Egerben már bejáratott helyünk van a vár alatt, az évszázados, patinás Hauser-Bodnár Vendégházban. Kapuján ha kilépsz, rögvest ott vagy a várkapuban…

...vagy egy jó borozóban… a gyerkőc hamar ki is dőlt… nem bírta már ép ésszel kivárni, míg apuci (és) barátai mattra beboroznak a híres Egri Csillagból, a város új jelképéből… Másnap kora reggel Sátoraljaújhelynek vettük az irányt. Monok közelében megálltunk az úttest szélén slagozni. Történelemórát tartva elmeséltem Informatikus barátom kisfiának, hogy itt született 1802-ben a híres Kossuth Lajos… mire ő énekelt róla… de ezt inkább hadd ne részletezzem...

Elértük Sátoraljaújhelyt. Itt található a térség egyik legnagyobb jelentőségű beruházása a Zemplén Kalandpark. Első elemét – a bob pályát – 2009. július 20-án adták át.

A maga 2275 méteres hosszúságával az ország és a térség leghosszabb bob pályája. 37 km/órás sebességgel is haladhatsz rajta. Félelmetes, felejthetetlen! Próbáld ki te is! Ülj fel rá és zúzz le vele! Így tett Dezertőr barátom is, aki Informatikus barátom kissrácával csúszott…

A történtekről Dezertőr barátom így számolt be: „Az élmény, ami megfizethetetlen. Amikor bobozni indulsz egy hétévessel… Igyekszel megnyugtatni, hogy nem kell majd félni. No para! De már az első kanyar után rájössz, hogy a kissrácnak Zéró a veszélyérzete és a pálya végére egyedül te fogsz besz…ni!!! Na, ez felejthetetlen élmény!” Erre csak annyit mondhatok: no para, éld át te is! Mi is így tettünk.

Bob után következett aztán a fő attrakció! Lezúzás a Sólyommal!!! A kissrác nélkül, mert ő még ekkor nem volt nyolc éves, no meg harminc kiló, amit persze nem is bánt a tériszonyával… De vissza a Sólyomra!

A sátoraljaújhelyi Szár-hegy és Magas-hegy közötti 1036 métert kétféle módon lehet megtenni: egyrészt üvegpanorámás zárt kabinban, panoráma ablakokon kitekintve (ez az úgynevezett Dongó)...

... vagy pedig két párhuzamos kötélzetet használva, 80 km/órás sebességgel! Kellően extrémnek találod az átcsúszó kötélpályás megoldást?

Na, hát ez a Sólyom! Repülsz! Szó szerint! szállsz, szállsz, Sólyom szárnyán! Egyedülálló élmény! Ilyen kötélpálya Európában igen ritka! No, most, hogy rágerjedtél a témára, egy kis száraz jön: térkép...

A Sólyomhoz speciális jegyet vettünk, melynek révén először libegővel felmehettünk a kilátóig. A libegő az ország leghosszabb ülőszékes libegője, hossza 1332 méter.

Pazar élmény, pazar kilátás! Aztán Informatikus barátom és jómagam a Sólyommal átcsúsztunk a speciális jegy révén a Szár-hegyre, ahol történelmi emlékhely fogadott bennünket, miután magunkhoz tértünk a szédültjóóó élményből. A Szent István kápolna.

Sajnos sietnünk kellett, mert Dezertőr barátunk a Magas-hegyen várt ránk a gyerkőccel, égve a vágytól, hogy ő is csúszhasson. Visszautaztunk a Dongóval. Mindent felvettünk persze a bérelhető kézi kamerával. A kamera nincs a speciális kombinált jegyben, azonban egy újabb libegő menet, vissza a kiindulópontig, lefelé, nos az igen. Igeeen! Ez szédültjóóó volt! Ide még visszatérünk, idén is! Vajon Informatikus barátom kissráca – aki már betöltötte nyolcadik életévét – idén velünk csúszik? Nos, az ő döntése lesz, a magam részéről csak bíztathatom! No para!  De hűtsük csak le az izgalmakat!  

Körbenéztünk még a kalandparkban. Van itt túristaszálló, mászófal, gör- és műjégkori pálya, kalandtúra pályák, tanösvény, játszótér, büfék… a büfé az nagyon fontos… télen síelhetsz orrba-szájba! Egy azonban biztos: amikor idejössz, egyet akarsz! Szállni és szállni Sólyom szárnyán!!! Utazz el ide és zúzz le Te is!

Innen folytatjuk!

Addig is kövess minket a Facebookon is!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A FILMMŰVÉSZETBE (XI. FEJEZET)

egészség Egészség

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Csapjunk is a lovak közé!

egészség Egészség

„Nincs új a nap alatt.”

„Nil novi sub sole.” („Nincs új a nap alatt.”) Ki tudja, talán pont e latin szállóige motoszkálhatott – ha kimondatlanul is, ámde markánsan – derék „Bobi” dédnagymamám fejében, miután a 80-as években átélhette az 1959-ben készült Ben-Húr nyújtotta filmélményt, egy vidéki filmszínházunkban…

egészség Egészség

Ő ugyanis szentül meg volt róla győződve, hogy ezt a filmet fiatalon már látta! Persze ez lehetetlen volt, hiszen a Vasfüggöny előbb nem engedte. Mégis igazsága volt! Obi-Wan Kenobi szavaival élve: „Bizonyos szemszögből nézve.” De ennek megértéséhez 1925-ig kell visszautaznunk az időben…

egészség Egészség

Ekkor készült ugyanis az a filmváltozat az íróként is debütáló ügyvéd és politikus, Lew Wallace (1827-1905) azonos című regényéből, melynek szerzői jogai már rendezettek voltak, s amelynek – nem mellesleg – segédrendezője volt az a William Wyler is, aki a tizenegy Oscar-díjat nyert 1959-es alkotást már rendezőként jegyzi.

egészség Egészség

Wyler nem csak azt a motívumot emelte át az 1925-ös változatból, hogy sohasem mutatta a filmben a Názáreti Jézus arcát (amiként az 1951-es Quo vadis is átvette ezt a megoldást, ha nem is minden jézusos jelenet esetében), de az 1925-ös film alapján terveztette meg a kultikus kocsiversenynek helyet adó stadiont is és forgatta le a híres jelenetet. (A kocsiversenyt leforgató stáb tagja volt többek között az a Sergio Leone is, aki később bevonul a filmtörténelembe. De ez már egy másik történet…)

egészség Egészség

Így történt hát, hogy amíg arra a kérdésre kerestem a választ, hogy „Bobi” láthatta-e a 80-as éveknél korábban az 1959-es filmváltozatot, rá kellett jönnöm, hogy dédnagymama – nagy valószínűséggel – az 1925-ös változatra emlékezett.

A kocsiverseny arénájának díszlete – beleértve az annak közepén álló, óriási szoborral díszített szigetszerű képződményt – kísértetiesen megegyezik ugyanis az 1925-ben készült filmben látottakkal. Más kérdés persze, hogy a római kori arénákban nem lehetett olyan építmény, amely a nézők kilátását akadályozta…

egészség Egészség

De vajon az, ami látunk, hű-e a regényhez? Kétségkívül filmről van szó, filmes megoldásokkal azonban egy dolog mellett nem mehetünk el szó nélkül! Ha az 1959-es film bakijairól olvasunk, találunk egy érdekes dolgot. A verseny előtt látható a Ben-Húr ellenfelének (és ellenségének), Messalának a kocsijára erősített fém, amivel ellenfelei kocsikerekét (és Ben-Húr) kocsiját zúzza szét.

egészség Egészség

Az ebből fakadó kaszkadőrmunka lélegzetelállító mind a mai napig, azonban ha a kerékagyra erősített fémet vizslatjuk, látható a lemezek között az ívhegesztés varrata is. Ám rendben, hunyjunk szemet efelett is! Emeljünk azonban szót Messala védelmében!

egészség Egészség

A regénybeli Massala – bár kétségkívül kegyetlen és ügyes módon tört a kocsiverseny során a cél felé – nem alkalmazott kerékagyra szerelt „segítséget” a győzelem kivívása érdekében! Ellenben a regény 1986-os kiadásában a következőket olvashatjuk: „A római kocsija féloldalra fordult, a kocsi darabokra törött és Messzala a gyeplőkbe gabalyodva teljes hosszában előre zuhant. (…) Sokan a rómait keresték a roncsok és a lovak alatt. Nem mozdult, talán halott is már; de a túlnyomó többség Ben-Húrt kísérte szemmel. Valójában nem látták azt az ügyes hajtást, amellyel kissé balra fordulva, tengelyének vasban végződő részével szétzúzta Messzala kerekét…” E megoldás természetesen foltot hagyott volna Ben-Húr jellemén… ámde átültetve alkalmas lehetett Messala negatív karakterének árnyalására. A többi – beleértve a fogatversenyt – immár filmtörténelem…

Amikor a római filmeket koppintja a filmművészet…

Réges-régen történt, talán egy messzi-messzi galaxisban, amidőn – a 90-es évek végén – beültem a Baljós árnyakra. Amidőn beültem, valamit még nem sejtettem...

Dédnagymama – aki még megérhette azt a magyar tévétörténelmi eseményt, hogy a Csillagok háborúja (azóta: Star Wars, IV. epizód) a televízióban is bemutatásra került – akkor már nem élt, azonban rögtön „Bobi” jutott eszembe, amint kijöttem a Star Wars első (időrendben negyedikként készített) részéről. Míg a filmtörténelmi jelentőségű pillanat hevében (Star Wars sorozat folytatása) egyesek Jar Jart szapulták, nekem folyton ott motoszkált a fejemben, hogy az Anakin Skywalker győzelmével végződő fogatversenyt már láttam valahol. És akkor jutott eszembe a dédi esete a Ben-Húrral…

Mindez tehát nem a véletlen műve volt: George Lucasra (akit talán nem kell bemutatnom) oly nagy hatást gyakorolt a Ben-Húr, hogy a tatooinei fogatverseny is a Ben-Húrt idézi. Ha összevetjük a két fogatverseny jelenetsorait, bizony az azonosság szembeötlő! Bizony-bizony! „Nincs új a nap alatt.”

egészség Egészség

Jó példája ennek, hogy vájt szeműek akár A klónok támadása amphiteatrumban játszódó jelenetsorai és az 1951-ben debütált Quo vadis között is figyelemreméltó hasonlóságokat fedezhetnek fel.

egészség Egészség

A Quo vadisban Lygiát rögzítik egy cölöphöz és bikát uszítanak rá, a Star Warsban pedig hőseinket, hogy szintén vadakat eresszenek rájuk.

egészség Egészség

Lygia és Vinicius szerelme, valamint Anakin Skywalker és Padmé Amidala szerelme szempontjából is fontos jelenetről van szó.

egészség Egészség

A Quo vadisban a császár nézi páholyából az eseményeket. A Star Warsban Dooku gróf.

egészség Egészség

 A Quo vadisban Vinicius katonái egy ponton (amikor Ursus megöli a Lygiára eresztett bikát, amire a regényben egyébként rá van a lány kötözve) elárasztják az amphiteatrumot, puccsot követve el Nero császár (Kru. 54-től 68-ig tartó) uralma ellen.

egészség Egészség

A klónok támadásában a jedik árasztják el az amphiteatrumot...

egészség Egészség

És amikor a római történelmet…

Bizony-bizony! Van, amikor a római történelmet is lekoppintja a filmművészet, hogy aztán – egyes eseményeket, motívumokat átgyúrva – új köntösben és más korban tárja a néző elé. Minderre a James Bond filmeket igen kedvelő titkárnőnk hívta fel a figyelmem.

egészség Egészség

Ian Fleming regénye alapján készült az 1965-ös Tűzgolyó című film, melyben fontos szerep jut a főgonosz, Emilio Largo villájában található, cápákkal teli medencének.

egészség Egészség

Largo kedvenc állatai, akik egy jelenetben magát Bondot is arra késztetik, hogy szökellve távozzon a medencéből (a színész valódi cápák elől ugrott ki a medencéből).

Egy jelenetben pedig Largo az egyik emberét is a cápák közé vetteti, mert az kudarcot vallott Bond ellenében – minek utána megharagudott rá a „gazdája”…

Vajon honnan ismerős a filmbéli jelenetsor? És honnan koppinthatta végső soron maga Fleming az embereit a saját medencéjében tartott cápák elé vettető milliomos alakját? A válaszért most kétezer évet utazzunk vissza az időben! Az antik Rómába! 

egészség Egészség

Mert amiként minden út Rómába vezet a mondás szerint, úgy vezet el bennünket Fleming regénye és a belőle készült film az Augustus császár (Kre. 27-től Kru. 14-ig tartó) uralkodása alatt élt kegyetlen római lovaghoz és birtokoshoz, Publius Vedius Polliohoz, akinek történetét a közelmúltban Phyllis T. Smith dolgozta fel, Én, Livia című regényében. Vediusról – akit Cicero nemes egyszerűséggel úgy jellemez, hogy „soha nem láttam rosszabb embert”Ovidius, Cassius Dio, idősebb Plinius és Seneca is megemlékezik.

egészség Egészség

Vedius bírta a császár barátságát, akit vendégül is látott birtokán. E birtok tavában étkezési céllal úgynevezett ingolákat tartott, mely kedvelt csemege. Az ingola alakilag emlékeztet az angolnára, de ez nem jelent élettani rokonságot. Európa vizeiben a pataki ingola, a folyami ingola, valamint a – 30-100 centiméter hosszúságot és a 2,5 kilogramm tömeget is elérő – tengeri ingola honos. A Földközi-tengert is belakó tengeri ingola igazi szörny. Az ingolák egyébiránt ragadozók. Alapesetben a halak testébe fúrják magukat, táplálék (hús és vér) céljából. Alapesetben… Mert az elmúlt időszakban tengeri ingolák jelentek meg angol folyókban is, több esetben emberre is támadva! Szóval akár római történet, akár modern, az ingola a cápához hasonlóan, káros lehet az egészségünkre...

egészség Egészség

De vissza Vediusra! A történet egyes változataiból nem derül ki, Vedius milyen ingolát is tenyésztett a tavában, az azonban igen, hogy az ingolák közé dobatta engedetlen rabszolgáit, avagy azon rabszolgákat, akikre valamilyen módon megorrolt. Így, következésképpen – mint rabszolgáit a végletekig hasznosító birtokos – az ingolák húsán keresztül rabszolgáit el is fogyasztotta… Ugye-ugye, hogy mennyire egyívású Fleming és a kegyetlen Vedius története? Csak épp egyikben ingolák, másikban cápák vannak a vízben!

egészség Egészség

A történetnek azonban itt nincs vége! Amikor ugyanis Augustus (és talán a felesége, Livia Drusilla is) Vedius birtokán időzött, egy óvatlan rabszolga összetört egy kristálypoharat. Büntetése: irány az ingolás tó! A régi köztársaság korában a rabszolgatartó élet-halál ura volt, más szabad ember nem szólhatott volna bele, hogy Vedius mit tesz a tulajdonával. Csakhogy Augustus az a személy volt, aki – ilyen-olyan jogcímen, de Kre. 43-tól – gyakorlatilag élet-halál ura volt. Oldalán a bölcs és rettenthetetlen nővel, Liviával (akinek alakját az HBO Róma sorozata is megidézte) minden ellenfelével és ellenségével leszámolt. 

egészség Egészség

A rabszolga a császártól (és talán Liviától) kért segítséget, aki kegyelmet kért a rabszolga számára. Vedius nem állt kötélnek, mire a császár a birtok összes hasonló kristálypoharát összetörte – így már jelentéktelenné vált a rabszolga bűne, akit sértő is lett volna az ingolák elé vetni, hiszen csak a töredékét követte el (ráadásul gondatlanságból) annak, amit a császár készakarva követett el.

egészség Egészség

A rabszolga végül szabadságot nyert. Imígyen a történet. Hogy aztán Fleming ebből merített, avagy minden cápát csak a saját fantáziája ihletett, nem tudhatjuk biztosan.

egészség Egészség

Tény azonban, hogy Vedius végrendeletében (talán a történtek miatt, biztonsági okokból?), a császárra hagyta a birtokot, aki a rajta emelt palotát porig romboltatta, az ingolás tavat pedig betemettette. A területen emlékművet emeltetett felesége, Livia részére. Imígyen logikus lehet az a Phyllis T. Smith regényéből megismert történet, hogy a rabszolga felszabadításához Liviának is köze lehetett. Egy régi képen látszik is kecses alakja a császár mellett...

egészség Egészség

„Cherchez la femme!” – avagy mindig keresd a nőt! Amiként James Bond – akár többet is megszigonyozva – az aktuális kalandja során…

egészség Egészség

Ja, majdnem elfelejtettem: a történetnek olyan verziója is van, amikor a császár csak szemtanúja az ingolák elé vettetésnek (nézd meg újra a képet, de most ne Livia kecses alakját figyeld!), s további magasztos folytatás nincs... bár akkor miért is íratta Vedius a császárra a birtokot? Bizisten nem értem... hacsak nem azért, mert egy császár barátsága  is káros lehet az egészségre... 

Folytatjuk!

Tovább

fuszeresjakvaj

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek

Utoljára kommentelt bejegyzések