„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A FILMMŰVÉSZETBE (XXIII. FEJEZET)

Ben-Húr

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár huszonharmadik alkalommal! Mert „Róma örök.”

Ben-Húr

„Róma örök.”

Szinte élvezetes leírni újra és újra! Ki tudja, talán az ausztrál írónő, Colleen Mccullough is így érezhetett, amikor főhőse, Octavianus – a későbbi Augustus császár – szájába adta e mondatot regényében, Az októberi lóban... Átsüt a könyv lapjain… de számos római témájú film láttán is életre kel bennünk ez az érzés. Ezt adja Róma, az Örök Város! Mind ma, mind egykoron...

Ben-Húr

Egy hajdanvolt birodalom központja, ahová minden út vezet. Jelen sorok írója hét esztendős volt, amikor elindult ezen az úton, kalauza egy nagymama volt, s egy első századi herceg, Júda Ben-Húr

Ben-Húr

Nyár volt, s odakint tombolt a vihar az éjszakában, nem messze Marcellus Mihály regényeinek színterétől, a Balatontól (pardon: Lacus Pelsotól). Nem bírtam aludni az ítéletidőben. Átverekedtem magam nagyi szobájába, aki éppen olvasott. Két könyv volt nála: Lewis Wallace regénye, a Ben-Húr, s annak folytatása, a Roger Bourgeon által jegyzett Ben-Húr fia. Mivel továbbra sem tudtam aludni a vihartól, nagyi mesélni kezdett arról, mit is olvas éppen… Hát ekkor és így ismerkedtem meg a nevezett Húr herceggel, akit egykori barátja, a római Messala juttat gályarabságra.

Ben-Húr

Miatta Ben-Húrt és testvérét igaztalanul vádolják a Jeruzsálembe érkező új helytartó, Valerius Gratus elleni merénylettel – azzal, hogy a Húr család palotájának faláról egy cserepet szándékosan dobtak az elvonuló helytartóra.

Ben-Húr

Ben-Húr családját bebörtönzik, ő maga pedig majdnem szomjan hal a gályarabságig vezető úton (nem engedik inni), ámde a Názáreti Jézus végül megitatja őt és így kibírja a gályán evezősként eltöltött éveket. Egy tengeri ütközetben Ben-Húr megmenti a római hadvezér, Quintus Arrius életét, aki hálából kieszközli a felszabadítását és fiává fogadja őt.

Ben-Húr

Később hazatér, hogy megmentse anyját és testvérét a fogságból, ámde szerettei hiába szabadulnak az új helytartó, Pontius Pilatus révén, leprásokká váltak, mely betegség gyakorlatilag annyit tesz, hogy élve rothadnak… számkivetetten, a zsidó törvények szerint tisztátalanként tengethetik mindennapjaikat, életük végéig… Ben-Húr sem érintkezhet velük. 

Ben-Húr

Idővel Ben-Húr bosszúja – azért, amit egykori barátja a szeretteivel, s vele magával tett – utoléri Messalát: Ben-Húr egy fogatverseny során legyőzi a római bajnokot, aki úgy megsérül, hogy nyomorékká válik egész hátralévő életére... Ben-Húr édesanyját és testvérét, Tirzát viszont meggyógyítja végül a Názáreti.

Ben-Húr

A két nő csodálatos módon felépül a gyógyíthatatlan leprából. Ben-Húr maga is Jézus követőjévé válik, s mielőtt a Názáretit keresztre feszítik, immár maga itatja meg vízzel egykori jótevőjét. 

Ben-Húr

Nagymama története azonban itt nem ért véget. Elmesélte azt is, miként segített Ben-Húr és fia Rómában az első keresztényeknek, miként gyújtatta fel a gonosz Nero császár Rómát, s hogyan vádolta vele az új hit követőit, akiket aztán maga Ben-Húr bújtatott az első katakombákban, a földalatti helyiségekben és járatokban. Elmesélte azt is, miként lett kereszténnyé Ben-Húr testvére, Tirza is, s miként házasodott össze Messala volt katonatársával, a szintén kereszténnyé lett Drususszal.

Ben-Húr

És nagyi mesélt és mesélt! Elmesélte azt is, miként tört ki a Vezúv, a félelmetes vulkán, amely maga alá temette Pompeii városát, benne Tirzát, Drusust, s Ben-Húr feleségét, Esztert. Elmesélte, hogy ezután Ben-Húr elbúcsúzott a fiától, s visszatérve Júdeába, a pusztában, csendesen elmélkedve fejezte be életét, Jézus követőjeként… Nos, érdekes történet volt. Ki is kerekedett a szemem tőle, de aztán – vihar ide vagy oda – mégis úgy aludtam, mint a bunda. Róma pedig… nos, Róma azóta is elkísér. Mert Róma valóban örök!

Ben-Húr

Amikor a regényt kéred számon a belőle készült filmen            

Sokunk vitatkozott már egy könyvvel, de egy könyv – egy regény – filmadaptációját se fogadja mindig töretlen ováció avagy tapsvihar. Ilyen élményem volt az 1959-es Ben-Húrral, mert bevallom, nagyi története – jobban mondva az a tény, hogy beleszőtte meséjébe a Ben-Húr fia eseményeit is – óhatatlanul is, de űrt okozott bennem, amikor először láttam a filmet. Ezt az űrt azonban hamar és boldogan felcseréltem azzal az élménnyel, amelyet a szentcsalád filmbéli felbukkanása okozott... 

Ben-Húr

De visszatérve nagyira: gyerekként nem tűnt fel, hogy két regényről mesél nekem a derék nagyi, csak évekkel később tudatosult, amikor megnézve a filmet vártam a Vezúv kitörését. Erre persze nem került sor, hisz Roger Bourgeon regénye eleve későbbi alkotás, mint az 1959-es film. Így a Ben-Húr alkotói, ha akarták volna, akkor sem tudták volna szerepeltetni az új regény történéseit, ráadásul maga az 1959-es Ben-Húr is eltér több helyütt Lewis Wallace regényétől.

Ben-Húr

Mindenki emlékszik a filmből Messala (alias Stephen Boyd) híres haláltusájára a kocsiverseny után. A filmben ugyanis Messala meghal, így beteljesedik Ben-Húr bosszúja, aki Drusussal együtt szemtanúja Messala csúfos végének. Ennek akkor így kellett lennie, hisz a hódító Róma – ahogy több tanulmány szól róla – az 1959-es filmben magát a náci Harmadik Birodalmat szimbolizálja, Ben-Húr és családjának tragédiáján keresztül pedig minden kortárs nézőben a vészkorszak és a haláltáborok borzalmai elevenedtek meg. Messala tehát a filmben nem élhette túl a fogatversenyt, jóllehet a regényben is meghal, évekkel később. Boldizsár lánya végez vele.

Ben-Húr

Igen, jól értette mindenki: Wallace regényében a kisded Jézust felkereső egyik napkeleti bölcsnek, a filmben is szerepet kapó Boldizsárnak a lánya végez Messalával! Hát, ez is érdekes lett volna a filmben… De legyünk nagyvonalúak, hiszen az 1959-es Ben-Húr az egyik legjobb film, amit valaha készítettek! Ez tény. A regény későbbi adaptációi nyomába sem érhetnek, valljuk be!

Ben-Húr

A Ben-Húr 2010-es filmváltozata – melyben a híres fogatversenyt az alkotók vélhetően pénzhiány miatt már simán a sivatag homokjában rendezték meg –, éppannyira kevéssé kavarta fel az állóvizet, mint az Augustus császár életét és munkásságát kissé túlontúl szabadon kezelő és átíró 2005-ös film, az Empire (A nagy birodalom).

Ben-Húr

A Ben-Húr 2016-os verziója azért már egy fokkal jobb, mint a 2010-es adaptáció, avagy az Empire (na jó: az utóbbi nem is Wallace regényének filmfeldolgozása, így elvileg semmi keresnivalója nem lenne itten), ezt el kell ismerni! Ezért megérdemli, hogy szót ejtsünk róla, méghozzá bővebben! Összevetjük hát a régi és az új Ben-Húrt, egymással, de Wallace alkotásával is. Induljunk hát ki Messalából! Legyen számunkra a személye olyan, akár egy római mérföldkő, melyet a 2010-es Ben-Húr sasol!

Ben-Húr

A régi és az új Ben-Húr – avagy Messala 2016-ban megkapta a saját filmjét

Aki még nem látta a Ben-Húr 2016-es adaptációját, az most csukja be a szemét, mert elárulom, hogy a filmben Messala nyomorékon, de túléli a fogatversenyt, kibékül Ben-Húrral és a film végén mindketten ellovagolnak a messzeségbe…

Ben-Húr

Sőt: úgy néz ki, Messala és Tirza szerelme is szárba szökken a film végén, amit Ben-Húr és Tirza anyja korábban ellenzett. Az 1959-es alkotásban talán csak Tirza néz egy kicsit úgy Messalára... Érdekes befejezés a 2016-os filmé, ámde jelen sorok írójának mégis tetszik! Miért is? Nem vagyok egyedül a véleményemmel. Olvashatni ugyanis a filmről olyan kritikát, amely kiemeli, hogy a 2016-os film sokkal inkább Messala filmje, mint Ben-Húré (legalábbis megközelítőleg egyenlő játékidőt kapnak), ámde a film nagyon komoly és pozitív vívmányának tartja, hogy Messala életben marad...

Ben-Húr

...és hogy Ben-Húr bosszúja sem oly hangsúlyos, nem teljesedik be úgy, mint például az 1959-es alkotásban. Mert akárhogy is nézzük, mind Wallace regénye, mind az 1959-es film arról szól, hogy beteljesedik Ben-Húr bosszúja Messala fölött. Meghal, így vagy úgy. A regényben azért Wallace árnyalja a képet, amikor Eszter kifejti, hogy a férje, Ben-Húr nem kívánta Messala halálát. Ben-Húr ugyanis ekkor már Jézus követője, családjával egyetemben – keresztény –, s hisz az Élet szentségében. Nem is ő öli meg Messalát, hanem a már említett módon hal meg: Boldizsár lányának keze által (a lányt eleddig egyik filmben sem láthattuk, legalábbis 1959 óta...).

Ben-Húr

Nos, térjünk vissza mármost a 2016-os filmre és Messalára, aki szemet vetett Tirzára. A lány úgy tűnik, hogy viszonozza az érzéseit. Közben Ben-Húr megsérül egy Messalával folytatott vágtában, Messala pedig fejmosást kap Ben-Húr anyjától.

Ben-Húr

Hamarosan elhagyja Jeruzsálemet és római katonaként – legionáriusként – széltében bejárja az egész Római Birodalmat. Harcol sivatagban, de hófödte vidékeken is... kemény katona válik belőle, csak problémát okoz számára, hogy nem felejt el gondolkodni... ez pedig nem mindig jön jól, a feletteseivel szemben...

Ben-Húr

Évekkel később tér vissza Jeruzsálembe, az új helytartóval, Pilatussal (az alkotók tehát nem vették bele a történetbe Gratust), aki itt éppoly keménykezű, mint amilyennek a történészek is tartják. Nyoma sincs az evangéliumok vívódó Pontiusának… De azért kicsit fiatalabb a kelleténél... kicsit... meg nem biztos, hogy kellene a fejére az a koszorú... 

Ben-Húr

A Húr család – vesztére – egy ifjú zelótát (a Róma-ellenes fanatikus vallási és politikai csoport egy tagját) bújtat, aki ezt úgy hálálja meg, hogy le akarja nyilazni az éppen bevonuló Pilatust, a család házát használva fedezékül... a Húrok fegyverarzenálját kölcsönvéve...

Ben-Húr

Ja, csak úgy mellékesen, ebben az időben római megszállás alatt volt a terület és egyeseknek igen kemény elnyomást is jelentett mindez. A zelóták pedig fegyverrel törtek a rómaiakra, a szabadság kivívása érdekében... A Feltámadás (Risen) című, szintén 2016-os filmben bemutatásra kerül egy kis csetepaté is a nevezett derék zelótákkal...

Ben-Húr

De most csapjunk újra a húrokba és térjünk vissza a Ben-Húrra! Nos, a nyilazós jelenet a regényben nem szerepel, de az 1959-es filmben sem, ez az alkotók saját húzása, miként az is, hogy a fiatal zelótát nem másként hívják, mint Dizmásznak, aki a Jézus jobbján keresztre feszített és megtért latorként vonul be később a keresztény hagyományba…

Ben-Húr

Pilatus határozott és kemény fellépést vár Messalától, aki hiába próbálja megértetni a helytartóval, hogy az erőszak nem feltétlenül kifizetődő, le kell tartóztatnia a Húr családot; ugye-ugye, hogy mennyivel másabb Messalát láthatunk itt, mint az 1959-es filmben? Ott a hatalomban, az erőszakban hisz, s abban, hogy el kell tiporni a legapróbb ellenszegülést is, s ehhez fel kell használni a barátainkat is, elvárva tőlük, hogy kollaboráljanak a megszállókkal (akárcsak a második világháborúban).

Ben-Húr

A regényben nem jön úgy át, miért is fordul istenigazából a régi barátja ellen Messala – de talán ilyen a természete… a barátait is képes elárulni… Nos, a 2016-os Messala más… Gondoskodik valamilyen szinten Tirzáról és annak anyjáról, letartóztatásuk után, még ha leprások is lesznek. Innentől csaknem ugyanaz a történet, s színre lép Jézus, a gyógyító, aki meggyógyítja a leprás családtagokat…

Ben-Húr

Egyébiránt, amikor Ben-Húr a 2016-os filmben a gályarabságból visszatér, Messala megbízásából pontosan az a Drusus vezeti el őt a testvére és az anyja nyomára, aki a Ben-Húr 1959-es változatában is benne van, a Ben-Húr fiában pedig Tirza férje lesz.

Ben-Húr

Drusus tehát szerepel az 1959-es változatban is – ahogy már említettük – de nem oly karakterisztikus a szerepe, mint a regény(ek)ben, avagy a 2016-os filmben, ahol Ben-Húr majdnem elvágja a torkát, amikor a családtagjait a rómaiak letartóztatják.

Ben-Húr

Ami Ben-Húr gályarabságát illeti, itt, a 2016-os filmben nem menti meg a római tiszt életét a tengeri ütközetben, jóllehet Arrius szerepel a filmben, ha meg is hal… A korábbi, 2010-es verzióban Arrius és Ben-Húr szintén együtt utaznak a fagerendákon, de ezt a verziót inkább hagyjuk...

Ben-Húr

De azért mégis ejtsünk szót róla, egy kicsit! Mert szerepel benne egy jó nő, Klark Kent szerelme a Smallville sorozatból, a szuperül kinéző Kristin Kreuk… aki Tirzát alakítja... a képen vélhetően leprásnak van sminkelve... 

Ben-Húr

De térjünk csak szépen megint vissza a 2016-os verzióra! A kocsiverseny itt is pazar, itt is gigászi a küzdelem, s e filmben is nyomorékká válik Messala a futam végére, mint a regényben és az 1959-es filmben. Csak most amputálják is az egyik lábát.

Ben-Húr

Azonban ezután jön a megbocsájtás! Látványosan. Ben-Húr megbocsájt barátjának, akit testvéreként szeretett és az immár féllábú Messala újra a Húr család kebelén találja magát, szerelme, Tirza mellett. E befejezés nem mindenkinek tetszhetett... az zicher!

Ben-Húr

 Azonban nem szabad elmennünk amellett a tény mellett sem – melyet rajtam kívül már mások is megfogalmaztak –, hogy e verzió sokkal inkább illeszkedik a megbocsájtás és a szeretet keresztényi tanításához, mint a bosszút nyíltan felvállaló 1959-es alkotás, avagy a félúton elhelyezkedő regény. Szóval van benne mondanivaló! Ütősen!

Ben-Húr

És ha még hozzávesszük ehhez azt is, hogy a Ben-Húr fiában a zsidóból kereszténnyé lett Tirza és a pogányból kereszténnyé lett Drusus egymásra talál és gyermekeik is születnek, akkor már nem idegen a regény(ek) szellemiségétől az a megoldás sem, hogy a 2016-os film alkotói Messalával hozzák össze Tirzát (a regényben amúgy Messala Boldizsár lányával is kavar). Szóval, igenis van ebben az új verzióban ütős mondanivaló! Csak ajánlani tudom! Hajrá!

Ben-Húr

Végezetül: habár Ben-Húr kereszténnyé válása nem oly egyértelmű a filmekben, mint a regényben, azért még Jézus mindegyik filmben jelen van... miként csodája, melyet egy családdal tett... A képen még úgy tűnik nem kezdte meg küldetését, hanem nevelőapja, József műhelyében tevékenykedik... 

Ben-Húr

Ben-Húr fia, Fülöp – avagy a történet folytatódik

Ahogy említettem, Ben-Húr történetét tovább szőtték. Roger Bourgeon regénye már zömében harminc évvel Jézus keresztre feszítése után játszódik, s leginkább Rómában, ahol Ben-Húr és fia katakombát építtet ki a keresztények búvóhelyéül.

Ben-Húr

Bemutatásra kerül a Nero császár féle keresztényüldözés is, de néhol olyan érzésünk támad a sorokat olvasva, hogy Bourgeon mintha megnézte volna az 1951-es Quo vadis című filmet, mely pontosan erről a korszakról szól, s egyes filmben látottakat beleépítette volna a regényébe.

Ben-Húr

Gondolok itt mindjárt a cölöphöz kötözött leányra, akire bikát uszítanak; e megoldás egyértelműen az 1951-es film egyik jelenetére vall, ahol a főszereplő lányt kikötözték az aréna homokjában (a Quo vadis alapjául szolgáló regényben egyébiránt a bika szarvára kötözik a lányt, Lygiát).

Ben-Húr

Megjegyzem, Bourgeon mintha élvezetét lelte volna abban, hogy nők megkötözéséről írjon, mivel Ben-Húr fiának a szerelmét, a keresztény Albinát is megkötözve tartja Nero teljhatalmú testőrparancsnoka, Tigellinus

Ben-Húr

De haladjunk előre! A Nero rémuralmát túlélő Húr család tagjai közül Ben-Húr hamarosan Jeruzsálemben találja magát. Kitört Krisztus után 66-ban a zsidó háború, melynek során a rómaiak kezdetben vereségeket is szenvednek… hiába, ők voltak a hódítók… fordult egy kicsit a kocka, a zelóták hatására, de azért nem eléggé.

Ben-Húr

Nero halála után Krisztus után 69-ben Vespasianus kerül trónra, akit még maga Nero bízott meg a zsidó felkelés leverésével. Vespasianus egyébiránt szerepel a nemrégiben bemutatásra került Britannia sorozatban is. Krisztus után 70-ben a rómaiak – Vespasianus fiának, Titusnak a vezetésével – elfoglalják Jeruzsálemet, melyet földig rombolnak, a zsidók templomával egyetemben.

Ben-Húr

Mielőtt azonban erre sor került, regényes módon, de szerepel Bourgeonnál is az a történet, mely szerint a jeruzsálemi keresztények még időben elmenekültek a városból – a Húr család hathatós segítségével.

Ben-Húr

A zsidó háború befejezésére aztán Masszádánál került sor, melyről 1981-ben egy négyrészes sorozatot is forgattak, Masada címmel.

Ben-Húr

Masszáda elszigetelt fennsíkon, a Holt-tenger közelében fekszik, s romjaiban is lélegzetelállító. Még Heródes, Augustus császár kortársa építette, Krisztus előtt 37-31. között. A szikla teteje nehezen érhető el, igazi erőd (akárcsak a Ben-Húr 1959-es változatában is szereplő jeruzsálemi  Antonius erőd). Masszáda ostroma ezért hosszadalmas volt. A rómaiak körbevették az erődöt, s Krisztus után 73-ban egy rámpa építésével közelítették meg annak falait.

Ben-Húr

A római faltörő kos ütősnek bizonyult. Áttörték a falakat. A 960 védő és családtagjaik tömeges öngyilkosságot követtek el, vagy egymással végeztek; csak két nő és pár gyermek maradt életben. Mindez nem kapott már komoly hangsúlyt Bourgeonnál, annál inkább a Vezúv kitörése… szóval következzék megint egy kis Vezúv!

Ben-Húr

Ben-Húr családjának igazi tragédiája – avagy színre lép a Vezúv

A Ben-Húr fia korántsem happy enddel végződik! Ennek prózai oka van. Krisztus után 79-ben kitört a Vezúv, a Nápolyi-öböl partján, sok ember életének fonalát elvágva. Jöjjön hát még egy kis Vezúv!

Ben-Húr

Hamuja és lávája eltemette PompeiiHerculaneumOplontis és Stabiae római településeket. Bourgeon története szerint itt lelte halálát Tirza, Drusus és Ben-Húr felesége, Eszter is – amiként nagyi mesélte egykoron… A vulkán azóta számtalanszor kitört, utoljára 1944-ben, a háború poklában.

Ben-Húr

Napjainkban is az egyik legveszélyesebb tűzhányóként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak!

Ben-Húr

Eltemetett városokat, eltemetett életeket, s ezen életek számára végső soron a reményt is. A reményt, hogy létezik Holnap. Mégis, ennek ellenére is, élnek emberek az öbölben, szép számmal! Számukra ez az otthon, az élet, s lelkükben ott a remény, hogy létezik az a bizonyos Holnap. Hogy életük még tart, még nem ér véget! Miként Pompeii városa és lakói is tovább élnek a regények lapjain és a mozivásznon! 

Ben-Húr

Legelőször a tizenkilencedik században kelt újra életre Pompeii egy regény lapjain (természetesen miután újra felfedezték az elfeledett várost): 1834-ben adták ki Edward Bulwer és Lord Lytton regényét, a Pompeji utolsó napjait. A regényt több ízben is vászonra vitték: például 1935-ben, aztán 1959-ben, mely filmváltozastban egy gyönyörű nő és egy galamb is szerepelt, de 1984-ben is.

Ben-Húr

A 2014-ben készült katasztrófafilm azonban eltér e filmektől, nem a regényt adaptálja – azért az alkotók legalább a valós földrajzi környezetet adaptálhatták volna a filmre, tekintve, hogy Pompeii városának a legjobb tudomásom szerint nem volt az ókorban kikötője, mint a filmben.

Ben-Húr

Herculaneum városa az a híres kikötőváros, melynek lakóiból sokan ott pusztultak a kikötőben, Pompeii városát tehát szökőár sem pusztította el.

Ben-Húr

 Ellenben gyönyörű szerelmes történetet kaptunk, igazi megrázó alkotást, melynek végén a szerelmesek egymásba ölelkezve lelik halálukat a kitörés poklában – természetesen mindezt elmondtam húgomnak, mielőtt megnézte volna a filmet, minek következtében egy újabb kitöréssel kellett számolni…

Ben-Húr

Nem segített az sem – ki gondolta volna? –, amikor elmeséltem neki azt is, hogy a filmben a forumon olyan boltívek alatt is át tudtak menni szekérrel, amely alatt a való életben nem lehetett, mert ezt kövek akadályozták… a vulkán kitört…  De vissza a Vezúvra! Mi is történt Pompeiiben?

Ben-Húr

Ami azt illeti, már Krisztus után 62-ben súlyos földrengés pusztított a környéken, nem is sikerült minden általa okozott kárt helyreállítani. E földrengésre utalnak is a 2014-es filmben, a Vezúv árnyékában meghúzódó amphiteatrum kapcsán, mely a film szerint túlélte a Krisztus után 62-es nagy földrengést.

Ben-Húr

A legelső kőből épült ilyen épületként tekinthetünk rá egyébként; a Krisztus előtti 70-es években épült, s máig fennmaradt a Vezúv „áldásos” tevékenysége révén, mely istenigazából Kru. 79. augusztus 24-én vette kezdetét. 

Ben-Húr

A Vezúv egyébiránt nem is ártalmas vulkánként élt a köztudatban akkortájt, ámde pontosan Vulcanus isten ünnepén vette kezdetét a nagy katasztrófa: a vulkán kráterét évezredekig elzáró lávatömítés rettentő erőtől hajtva dobódott ki az égre. Kilométernyi magasságba lövellt ki a kőtörmelék, s a hegy csúcsa pedig felrobbant. Elsötétítette az eget a hamufelhő, mely eztán három napig gomolygott…

Ben-Húr

A szél fújta a kilövellt anyagokat, s Pompeii városa vastag hamuréteg alá került (a Kru. 79-ben trónra lépő Titus császár parancsára a város a hamuréteg alatt is maradt, amiként Bourgeon regényében is olvasható).

Ben-Húr

Pompeii háztetői beroskadtak a vulkáni hamu és a lapilli súlyától, azonban Herculaneumra csak pár centiméter hamu hullott, innen sokan elmenekültek, akik maradtak, a kikötőben lelték halálukat… Ben-Húrt a regény szerint lesújtotta a tragédia, mely rettenetesebb volt, mint amikor gályarabságra ítélték, tárgyalás nélkül, szeretteit pedig bebörtönözték… Most más volt.

Ben-Húr

Pompeii városa és Ben-Húr szerettei odavesztek. A várost kiásták majd két évezreddel később... ámde életeket nem lehet visszahozni a halálból... Marad a csontváz, a romváros... s a képzelet, az irodalom és a film világa, mely újra életre kelt minden romot, holtat... De vissza igazán mégsem hoz... mert ők már halottak...

Ben-Húr

Egyedül Ben-Húr fia és annak családja élte túl a tragédiát, ők ugyanis nem tartózkodtak a Vezúv halálzónájában. Ben-Húr ezért fiának, Fülöpnek meséli el a gazdag ifjú evangéliumi történetét, aki félt igazán követni Jézust. Ben-Húr magára vonatkoztatta a példabeszédet. A júdeai kősivatagban elbúcsúzott hát fiától, s követte Jézust, hajdani jótevőjét… az ismeretlenbe… messze... akárcsak a Feltámadás című film főszereplője... 

Ben-Húr

Fülöp a regény szerint Titus császár testőrségében szolgált Bourgeon regényében, de mivel keresztény volt, a császár testvérének, Domitianusnak Krisztus után 81-től kezdődő uralma alatt (aki mellesleg lehetséges, hogy meggyilkoltatta a bátyját) valószínűleg újra nehéz idők következtek rá és családjára, mivel Domitianus üldözte a keresztényeket. Erről már nem szól a regény, de mi legközelebb már (valóban) Domitianussal folytatjuk! Kiderül az is, miként találta szemben magát a császár a dákokkal… többek között az 1966-ban készült filmben, a Dákokban…  

Ben-Húr

Szóval hamarosan folytatjuk!

Addig is…

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Ben-Húr

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Előre!

Ben-Húr 

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A FILMMŰVÉSZETBE (XVIII. FEJEZET)

Ben-Húr

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség.

Ben-Húr

Hollywood álma az ókori Rómáról – avagy rejtélyes utalások a filmvásznon?

„Van egy álmom…” Miként Martin Luther King szavai elhangzásuk óta, úgy vernek visszhangot a filmművészet alkotásai is, mind térben, mind időben. Hollywoodnak – az álomgyárnak – az ókori Rómáról is volt és azóta is van egy elképzelése, ha úgy tetszik, álma, mely markánsan megjelent az ötvenes-hatvanas évek bibliai témájú filmjeiben, különösen az 1951-es, úttörőnek mondható Quo vadisban és az 1959-es Ben-Húrban. De a Spartacusban is.

Ben-Húr

Ez az álom azonban korántsem volt békés, enyhet adó, és leggyakrabban csak homályos utalásokba, rejtélyes – a filmek alapjául szolgáló regényektől szinte teljesen idegen – jelenetekbe bújtatottan juthatott ki az ébrenlétbe, vagyis a filmvászonra.

Ben-Húr

Miről is van szó? Nos, több írás, könyv témáját képezi, hogy miként hagyta rajta a bélyegét a bibliai témájú filmeken (is) a második világháború, az azt megelőző időszak totalitárius államai által elkövetett borzalmak, háborús bűnök, az USA és a Szovjetunió, a Kelet és Nyugat közötti szembenállás, a kezdődő hidegháború, a kommunista és a kommunistának vélt személyek elleni „boszorkányüldözés” az 1950-es évek Amerikájában (azaz a mccarthyzmus), de az antiszemitizmus,  európai zsidóság tömeges kiirtásában testet öltő vészkorszak eseményei és a zsidóság Palesztinában történő letelepedését és az önálló zsidó állam megalakulását szorgalmazó mozgalom is. Tetten érhetők továbbá e filmekben a brit gyarmatpolitika egyes elemei is…

Ben-Húr

Mindez együtt tömény információ. Nem is ábrázolhattak mindent nyíltan, de Hollywood mégis szerét ejtette, hogy mindezt valamiképpen beleszője az ókori Rómáról szőtt álomba. Nézzünk egy példát máris! A fenti képen a római császár ül a birodalmi sas alatt. A lenti képen pedig...

Ben-Húr

Nem véletlen tehát, hogy Ben-Húr azt mondja a filmben, hogy Róma bukásának napján akkora örömujjongás hallatszik majd, amelyet nem látott még a Világ!  Mert ez a mondat a hitleri Németországról szól és arról, amit képviselt. 

Ben-Húr

Nem véletlen tehát, hogy amikor az ötvenes években készült Quo vadist vagy a Ben-Húrt nézzük, néha az az érzésünk támad, hogy a – főképp gonosznak, vérszomjasnak és kegyetlennek ábrázolt – Római Birodalomban mintha a nemzetiszocialista Harmadik Birodalom, a fasiszta Mussolini Olaszországa, netán maga a Szovjetunió köszönne vissza ránk… és néha a Brit Birodalom is… A világháborút megelőző és a háborút követő politikai légkör, történelmi események….

Ben-Húr

Külön érdekesség amúgy, hogy azóta volt olyan történész, aki egyenesen a Sztálin vezette Szovjetunióhoz hasonlította a római császárkor azon időszakait, amikor a császár őrülete a tömeges kivégzésekben és az állandó rettegésben manifesztálódott. Nos, következőkben – valamelyest a Quo vadis, de különösen a Ben-Húr révén – olyan ínyencségeken fogunk végigmenni, amelyek jól szemléltetik ezt a különös, vagy nem különös, ámde nagyon is valós – ötvenes évekbeli – hollywoodi álmot.

Ben-Húr

    

Párhuzam Nero császár, Mussolini és Sztálin között – avagy diadalmenet a Quo vadisban

Az első nagyszabású film, az 1951-es Quo vadis az őrült Nero császár uralmának idejébe, Kru. 64-be kalauzolja a nézőt. Sok mindenben úttörő volt, többek között abban is, hogy bevezette a diadalmenet ábrázolását, mely számos későbbi film, így a Ben-Húr kötelező elemévé is vált. Ha a Vesta papnők éneke nem is...

A diadalmenet keretében a győztes hadvezér legioi élén felvonult Róma népe és az éppen regnáló császár előtt. Míg a  Quo vadisban Vinicius vonul el diadalszekerén Nero előtt, addig a Ben-Húrban Quintus Arrius tiszteleg Tiberius császár előtt.

Mindez a filmek alapjául szolgáló regényekben nem szerepel, annál is inkább, mivel csak a császári család tagjai rendezhettek diadalmenetet (ámbár a regény szerint Vinicius valamilyen rokonságban állott Neroval). Hogy miért került bele mégis a diadalmenet a filmekbe? A frappáns választ a forgatókönyvírók Nero császár szájába adták: „A nép igényli az efféle szórakozást.”

Ben-Húr

Esetünkben tehát a látványos tömegjelenet igencsak jól mutat a mozivásznon, eladhatóvá teszi a filmet, méghozzá olyan korszakban, amikor az embereket effajta jelenetekkel is igyekeztek visszacsalogatni a televízió mellől a mozikba. Na, de lássuk csak e tömegjelenetek, diadalmenetek képi megvalósítását!

Ben-Húr

Legelébb nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy a Quo vadist abban az Olaszországban forgatták, melyet alig fél évtizede a fasiszta diktátor, Mussolini vezetett...  

Ben-Húr

A diktátor nevéhez fűződik a római filmstúdió, a forgatásoknak 1951-ben otthont adó Cinecittà megalapítása, de a római kori fórumok romjai felett átvezető sugárút kiépíttetése is.

Ben-Húr

E sugárút jelenleg a Via dei Fori Imperiali nevet viseli, s Róma városának központjában halad a Piazza Venezia és a Colosseum közötti egyenes vonal mentén.

Ben-Húr

Mussolini 1932-től rendezett ezen az úton katonai parádékat, mely katonai parádé hangulata kísértetiesen visszaköszön az 1951-ben forgatott Quo vadisban, miként az is, ahogy Mussolini integet... a filmben, messze még egy diadalív is látszik...

Ben-Húr

De, hogy teljes legyen a kép, a diadalmenet vizuális megvalósításához nemcsak olasz, de szovjet példát is alapul ve(he)ttek az alkotók. A látvány, ahogy Nero a balkonról integet, egy kortárs – filmhíradót – néző számára világos lehetett: mintha a Szovjetunió nagyhatalmú vezére, Sztálin generalisszimusz integetne a nép és a katonák felé, egy moszkvai katonai parádén…

Ben-Húr

Különösen érdekes a párhuzam, amennyiben azt nézzük, miként is konferálják fel a filmben Nero – végső soron Róma – uralmát: „A császári Róma, a birodalom központja, Világot uraló nagyhatalommá vált. De ily hatalom gyakran a romlás táptalaja. Senki élete nincs biztonságban. Az egyén sorsa az állam kezében nyugszik. Az igazságtevést az öldöklés váltja fel. A hódítók leigázottak ezreit hurcolják el gúzsba kötve, rangra és nemre tekintet nélkül teszik őket Róma alantas rabszolgáivá, senki nem menekül a korbácsütések és a kardcsapások elől.”

E mondatok már nem csak a Szovjetunióra, de a Hitler vezette Harmadik Birodalomra is igazak, hiszen egy diktatúrában – mint tudjuk – nem csak a kollektív, de az egyéni szabadságjogok sincsenek biztosítva, gyakorlatilag senki élete nincs biztonságban.

Ben-Húr

A fogolytáborok, a munkatáborok és a megsemmisítő táborok borzalmai még ott kiáltottak a történelem színpadán, amikor a háború utáni Szovjetunió már uralta a fél világot, katonai nagyhatalommá vált, a meghódított népek részére pedig megkezdődött a málenkij robot. Eközben Moszkvában bárkiből és bármikor gyanúsítottat csinálhatott a Berija irányította titkosszolgálat, az NKVD… Mindez ott van a sorok között, a nyugati világ részére készült Quo vadis első jelenetében… Hollywood álma… az elképzelése Rómáról, mely visszaköszön a 2000-ben készült Gladiátorban is. Hasonlítsuk csak össze a fenti képet az alábbival!

Ben-Húr

Az álom, történetesen  a rémálom a Quo vadisban is utat tör magának, mert végül is a film pozitív üzenettel zárul: egykor már diadalmaskodott a, egykor történetesen a kereszténység képében. Most is diadalmaskodni  fog, ha kell… A Harmadik Birodalom már legyőzetett… a jó, a nyugati világ azóta már úrrá lett az 1948-as berlini blokádon, minden bizonnyal úrrá lesz a koreai háború okozta krízisen is… Végső soron pedig… egy napon… a hidegháborúban is győzni fog a jó. Mondhatjuk talán azt, hogy Hollywood is kivette a részét a hidegháború szülte ideológiai háborúból? Nos, a Ben-Húr üzenete még tovább árnyalja ezt a képet!  

Ben-Húr

    

A Ben-Húr rejtélyes jelenete – avagy egy gyűrű visszaadásának története

Immár közel hatvan esztendeje, hogy 1959-ben megismerhette a nyugati világ Lewis Wallace azonos című regényének mindezidáig legsikeresebb filmváltozatát, a Ben-Húrt. A 11. Oscart bezsebelő film hozzánk csak 1982-ben juthatott el, kultusza azonban máig töretlen – elhomályosítani a regényből készült későbbi alkotásoknak sem sikerült. Hihetetlen?

Ben-Húr

Pedig igaz! Köszönhetően a forgatókönyvnek is, még, ha azért nem is kapott szobrocskát... Ebben az 1959-es filmben nyert polgárjogot az a furcsa jelenet, amelynek során Ben-Húr – vagyis örökbefogadó apja után immár az ifjú Arrius – a római helytartóval, Pontius Pilatussal találkozik. Jóllehet, elsőként az lenne a célszerű, ha a Ben-Húr eseményeit időrendbe szedve haladnánk, e jelenet azonban annyira kirí, egyúttal kimagasodik a filmben, hogy mégis az in medias res mellett döntöttünk! Bele a közepébe!

A jelenetnek alaposan megágyaztak, mert két korábbi jelenetben is utalnak rá a találkozó résztvevői – maga Ben-Húr emiatt nem hallgatja meg a Názáreti Jézust sem, mondván, Pilatushoz kell mennie. Nagyon is tudatos lépés volt tehát a forgatókönyvíró(k) részéről a megírása, annak ellenére, hogy Wallace regényében e találkozónak és a már emlegetett gyűrű visszaadásának nyomát sem találjuk. A jelenetben Pilatus közli Ben-Húrral, hogy római polgár lett – vagyis már nem csak zsidó, de a Római Birodalom polgára is.

Ben-Húr

Ben-Húr nem örül, sőt, kijelenti, hogy Róma, pontosan Róma okozta a családjának tragédiáját, miatta tengeti leprásként életét az anyja és a húga, örök számkivetésben, egy barlangban  – a leprások tudniillik tisztátalannak számítottak, a betegek nem is érintkezhettek egészséges emberekkel. 

Ben-Húr

Pilatus sajnálatát fejezi ki, azonban kijelenti azt is, hogy Messala tribunus volt az, aki valójában okozta a tragédiát, de ő már megbűnhődött. Ben-Húr szerint azonban Messalat megfertőzte a római kegyetlenség, ismerte jól, korábban más ember volt. Messalat tehát valójában Róma tette tönkre, ugyanúgy, ahogy Ben-Húr családját is. Pilatus szerint „mindig van áldozat, a hatalomhoz erős kéz kell, semmi érzelem, még részvét se, a hibákból pedig okulunk, fejlődünk általa.”

Ben-Húr

Különös szavak. Egy részüket maga Hitler inspirálhatta, a náci vezető szerint tudniillik a háborúban mindig vannak áldozatok, Róma pedig militáns nagyhatalom (is) volt, félelmetesen ütős a párhuzam egy világháború utáni korban… Nos, Pilatus kijelenti továbbá, hogy Róma felkarolja Ben-Húr életét és gyönyörű jövőt kínál. A szabadságról szólva viszont megfogalmazza, hogy teljes szabadság nem létezik, okos ember ismeri a korlátokat, a Világot, amelyben él, s ez idő szerint Róma a Világ, ezt az ifjú Arrius bizonyára nagyon is jól tudja.

Ben-Húr

Ben-Húr erre azt feleli: „Júda Ben-Húr vagyok. A mondat többrétegű jelentéstartalommal bír, de egyúttal el is téríti a történetet a regény szellemiségétől. Egyrészt nyilvánvaló, hogy egy második világháború után készült filmváltozatban, ahol a Római Birodalom megjelenítése a Harmadik Birodalom jegyeit is markánsan magán hordozza (erről még lesz szó), Ben-Húr nem vállalhatja fel római identitását – jobban mondva „lemond” ezen identitásáról.

Ben-Húr

Másrészt azonban az a gond a forgatókönyvvel, hogy Arrius örökbefogadott fiaként és örököseként Ben-Húr a római jog szerint már római polgárnak számított, nem utólag nyerte azt el. Vagyis római identitását, ha akarta volna sem „dobhatta volna el”, Arrius pedig soha nem tagadta őt ki.

Ben-Húr

Érthető azonban, hogy ha az alkotók a hitleri Németország zsidók elleni bűntetteit is leképezték Ben-Húr gályarabságában, akkor a filmbéli Ben-Húr – aki talán már leképezi az 1948-ban megalakult új zsidó állam polgárát is –, csak addig vállalhat identitásbeli közösséget a rómaiakkal, így örökbefogadó apjával, Arriussal is, amíg a római kegyetlenség sújtotta családját kimenekíti a rómaiak okozta borzalomból. Utána már nem egy szekérben haladnak...

Ben-Húr

Látni fogjuk: a Ben-Húrban Róma sokkal inkább a Harmadik Birodalom, semmint a Szovjetunió sajátosságait mutatja. Ben-Húr gályarabságból történő szabadulása, lelkének megtöretése pedig talán bepillantást nyújthat abba, amit azon embertársaink éreztek, akik túlélték a haláltáborok borzalmait…  

Ben-Húr

Nem, pont ezért sem válhat a filmben Ben-Húr kozmopolita, zsidó-római kettős identitású birodalmi polgárrá, jóllehet a regényben és az annak folytatásaként jegyzett Ben-Húr fiában – az immár Roger Bourgeon által írt műben – pontosan római nevét és örökségét használja fel arra, hogy az éppen szárnyát bontogató kereszténység támasza lehessen, mind Rómában, rómaiként mind Jeruzsálemben, zsidóként.

Ben-Húr

Az 1959-es filmváltozatban azonban Ben-Húr kereszténnyé válása, de még Jézus feltámadása sem egyértelmű úgy, mint a regényben, s csak a film végén nyer lelke békét, szabadulva a gyűlölettől, amikor a keresztre feszített Jézus csodát tesz, meggyógyítva Ben-Húr anyját és húgát a leprából. A gyűlöletet tehát elengedi, de nem lesz belőle se római, se keresztény, zsidó identitása azonban megmaradt a hányattatások ellenére is.

Ben-Húr

A film alkotói tehát egyértelműen értésünkre adják, mit képez le a filmben Róma, így azt is mondhatnánk, hogy a kizárólag e filmre írt jelenet a római jog dacára is egy mestermunka... Nos, a jelenetben Ben-Húr kétségkívül összekülönbözik Pilatussal, aki a végén közli, hogy eddig barátként szólt hozzá, Arrius fiához, de ha felmegy a lépcsőn (a helytartói székhez), onnantól a római császár kezévé válik, hogy összeroppantsa azokat, akik Róma ellen törnek. És Pilatus az Pilatus, a birodalmi sast képviseli...


Ben-Húr

Pilatus szerint sokan látnak Ben-Húrban vezetőt a zsidó nép körében. Ha Jeruzsálemben marad, akkor azokhoz az árulókhoz fog Ben-Húr is tartozni, akik Róma ellen akarnak fordulni. Ben-Húr erre azt feleli: „Máris úgy érzem, hogy hozzájuk tartozom.” Ezt követően veszi le az őt örökbefogadó római hadvezértől, Quintus Arriustól kapott pecsétgyűrűt, s kéri Pilatust, hogy adja át a gyűrűt Arriusnak, mondván, jobban tiszteli Arriust annál, mintsem hordhatná a gyűrűjét. Különös mondat, érthető, de sokkal inkább a regénybeli Ben-Húr szellemiségére utal.

Ben-Húr

Arrius minden esetre jó példa az alkotóknak arra, hogy bemutassák, hogy egy elnyomó hatalom képviselői között is akad elvétve jó ember. Szunnyadhat jóság… ehhez azonban tegyük mindjárt hozzá azt is, hogy a forgatókönyvíró(k) Arrius szájába adtak egy regényben nem szereplő mondatot is, mely ismét csak a Harmadik Birodalom filozófiáját tükrözi… Erről még lesz szó. A jelenet végén Pilatus átveszi a gyűrűt, azonban figyelmezteti Ben-Húrt, hogy barátja, Arrius kedvéért sem védheti meg a következményektől, ha Jeruzsálemben marad. Veszélyes a jelenléte Róma számára.

Ben-Húr

Pilatus itt mintha már a Brit Birodalom képviselőjének arcát venné fel, hiszen Palesztina az első világháborútól 1947-ig angol gyarmat volt. A brit kormány 1939-ben korlátozta a zsidók bevándorlási lehetőségeit, s később is számos feszültség és konfliktus jellemezte a zsidók és a britek viszonyát… Nem, ez a jelenet nem véletlen, hanem tudatos, többes jelentéstartalommal és számos mély üzenettel bíró mestermunka, melyben szintén leképeződik Hollywood Rómáról szőtt álma…

A Ben-Húr a gályán – avagy rettenetes párhuzam a haláltáborokkal

Ehhez akkor most már kezdjük az elején! Nos, a Ben-Húr története a Jézus korabeli Jeruzsálemben veszi kezdetét, évekkel Pilatus judaeai helytartóságának kezdete (azaz Kru. 26.) előtt.

Ben-Húr

A Római Birodalom által uralt városban él Júda Ben-Húr zsidó herceg is, aki hosszú idő után ismét találkozik gyermekkori barátjával, a Rómából visszatérő, már említett Messalaval.

Ben-Húr

Messalat a jeruzsálemi Antonius erőd katonai parancsnokává nevezték ki – azaz lényegében olyan beosztást tölt be az 1959-es filmben, mint Clavius tribunus a 2016-ban debütáló Feltámadásban (Risen).

Ben-Húr

Ben-Húr és Messala régi barátságának csírájában véget vet a római ifjú jellemváltozása: Messala könyörtelen, törtető intrikussá lett, aki a régi barátságot felhasználva arra kéri Ben-Húrt, hogy kémkedjen és jelentsen saját zsidó honfitársairól, akik a római szerint lázadásra készülnek, melynek nem lehet más vége, csak az, hogy kiirtják a teljes népet.

Ben-Húr

Nos, egy teljes nép kiirtásának embertelen és lelketlen víziója nem idegen a rómaiaktól, egyúttal ismét félelmetes párhuzamot mutat a Harmadik Birodalomnak a zsidó nép teljes megsemmisítését célul kitűző tervével, az Endlösunggal! Nem véletlen párhuzam a filmben, egyúttal utal Jeruzsálem Kru. 70-ben bekövetkezett pusztulására is, amikor a zsidók filmben is látható temploma elpusztult... és azóta sem épülhetett újjá Jeruzsálemben...

Ben-Húr

Ben-Húrnak és családjának természetesen nincs mitől tartania a római szerint… Ben-Húr a békében és a párbeszédben hisz, azonban maga is látja, hogy népét miként igázta le legioival a hódító Róma. Nem kér olyan barátságból, amely csak azzal a feltétellel élhet tovább, ha ő maga besúgóvá – általa pedig életek elpusztítójává – válik. Messala veszélyt hordoz a családra nézve, jóllehet ajándékkal érkezett...

Ben-Húr

A római, aki már arról vizionál, hogy egy nap majd a római császár trónja előtt állhat, tettei érdemeként, választás elé állítja Ben-Húrt: vagy vele, vagy ellene! Ismerős mondat? Eredetije az Újszövetségben gyökerezik, ezt tudhatta a fiatalon papnak készülő Sztálin is, aki Leninhez hasonlóan előszeretettel használta az „aki nincs velünk, az ellenünk van” politikai szlogent. Hatása garantált: Ben-Húr és a római, a régi barátok egymás ellen fordulnak… leginkább persze Messala fordul a család ellen...

Ben-Húr

Haladjunk csak tovább, mert párbeszédüket átlengi a mccarthyzmus kísértete is, mely a filmes szakma képviselőit is sújtotta, feketelistázta. A McCarthy szenátor nevéhez fűződő „boszorkányüldözésről” már volt szó; az ötvenes években ennek keretében az USA ellenségévé nyilváníthattak bárkit, akinél a legkisebb gyanú is felmerült, hogy kommunista, ellene pedig a legkeményebb szankciókkal lépett fel a rendszer.

Ben-Húr

A szenátor szinte minden esetben bizonyítékok nélkül, pusztán a gyanú alapján idézte az érintetteket az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé, a megjelenés visszautasítása a teljes egzisztenciális megsemmisülést is magával hozhatta.

Ben-Húr

Az állampolgárok sokszor egymást jelentgették, koholt vádak alapján… a kommunista hatalomátvételtől való pánik néha keveredett az állampolgárok személyes bosszúvágyával is, a besúgás pedig állami támogatást nyert a szenátor tevékenysége révén… Voltak, akik nem vettek részt ebben, miként Ben-Húr a saját népe elárulásában, azonban ennek nagy kockázata volt a számukra nézve… Amiként Ben-Húrra és családjára nézve is.

Ben-Húr

Messalaból – szakításuk előtt – még előbukkan a Brit Birodalom gyarmati politikájának szószólója is, hiszen egyik jelenetben még kioktatja a katonáját, hogy Judaea úgymond Ben-Húr országa volt, mielőtt a rómaiak odamentek (lásd India egyes előkelőinek és a briteknek a viszonyát), vagyis kijelenthető, hogy Róma több alkalommal a Brit Birodalom jellegzetességeit is visszatükrözi a filmekben. Azonban a tragédia elkerülhetetlen. Az új római helytartó, Valerius Gratus jeruzsálemi bevonulásakor következik be. (Megjegyezném, csak halkan, hogy Gratus Kru. 15-26 között volt helytartó, a filmben azonban legfeljebb 6 évig tölti be e tisztséget.)

Ben-Húr

De vissza Ben-Húrra, aki a húgával együtt nézi a bevonulását! Tirzah keze alatt teljesen  véletlenül meglazul egy cserép, s eltalálja a helytartót.

Ben-Húr

Messala nagyon is tisztában van vele, hogy a család ártatlan, de mégis gályarabságra juttatja Ben-Húrt, anyját és húgát pedig bebörtönzik, ahol idővel leprások lesznek. Messala meglátása szerint rettegni fognak az ellenségei, ha látják, miként bánik el egy régi baráttal.

Ben-Húr

Ben-Húr bosszút esküszik, de majdnem szomjan hal, amikor rabszíjon vezetik úti célja felé. Nem adnak neki inni, mígnem maga Jézus itatja meg őt, melynek hatására csodás módon bírja a gályarabságot. Később, amikor Jézust viszik keresztre feszíteni, ő is viszonozhatja a Megváltó tettét.

A regény szerint Ben-Húr tárgyalás és ítélet nélkül kerül a gályára, ahol evezősként, s rabszolgaként tengeti napjait, de a Jézus által adott víz hatása kitart: csodaszámba menő módon bírja a nehéz és megterhelő munkát. A tárgyalás és ítélet nélküli rabság réme és ténye nem volt ismeretlen a koncentrációs táborokba hurcolt embertársaink számára, a filmben ki is hangsúlyozzák a tárgyalás elmulasztását, azonban a regényből és a filmből ismert gályarabság a valóságban mégsem állta volna meg a helyét.

Ennek oka, hogy rabszolgákat általában nem használtak evezősként a római hadihajókon, a rendkívüli eseményeket és a sürgős munkával járó eseteket leszámítva. Szabad embereket alkalmaztak evezősként. Arra pedig nincs bizonyíték, hogy elítélt bűnözőket használtak volna.  A gályarabság bemutatása azonban a leginkább alkalmas arra, hogy általa Hollywood – ha burkoltan is, de – képet adjon a munka- és haláltáborok borzalmairól is, egy ókori témájú filmbe „csomagolva”. Csak a filmbéli Arrius szájából hangzik el ugyanis a következő rettenetes mondat: „Ti mindannyian elítéltek vagytok. Életben tartunk benneteket, hogy a hajót szolgáljátok! Hát evezzetek, s éljetek!”

Ben-Húr

Arrius pragmatista: a beteg evezős leváltására ad parancsot, ugyanakkor helyesli az engedetlen rabszolga megkorbácsolását. Igazi birodalmi katona. Azonban fordítsuk csak le azt, amit mondott a forgatókönyvíró(k) jóvoltából! Addig tartják életben az elítélteket, amíg a hajót szolgálják a munkájukkal. Vagyis addig élhetnek, amíg képesek maradnak evezni. Ha már teljesen használhatatlanok lesznek, akkor már nincs hasznuk, nem élhetnek. Munka tehát, vagy halál…

Ben-Húr

Ha jobban belegondolunk, ehhez a filozófiához jobban illik az a színész, aki Arriust a Ben-Húr 2016-os változatában játszotta – igaz e változatban a karakter vízbe fúl, Ben-Húr nem menti őt meg, nem lesz a fia, szóval itt aztán tényleg fuccsba ment a római identitás… de ez egy másik történet lesz… Most vissza Arrius evezős rabszolgákhoz intézett mondatára. Elítéltekhez szólott. De látjuk a jogtalanságot, jogfosztottságot, melyet Ben-Húr testesít meg, akinek tárgyalása sem volt! Ismerős valahonnan az, amit Arrius mondott?

Ben-Húr

Ismerős a gondolatsor? Garantálható, mert ehhez hasonló mondat olvasható a Harmadik Birodalom szörnyszülöttjének, Auschwitznak a táborkapuja felett is: „Arbeit macht frei!” Vagyis: „A munka szabaddá tesz!” Arrius szavai tehát a nácik zsidók elleni megsemmisítő politikáját idézik. Valószínűleg nem véletlen a forgatókönyv e néhány sora sem, de ez a pár sor is alátámasztja, hogy a Római Birodalom Harmadik Birodalommal történő párhuzamba állítása, amennyire zseniális húzás, olyannyira nem teszi lehetővé, hogy a zsidó Ben-Húr római örökségét is vállalva éljen tovább, a film vége után – miként a második világháború után Palesztinába bevándorolt zsidók is elsősorban az új zsidó állam polgárai lettek, bárhonnan is érkeztek…

Ben-Húr

Ben-HúrDe vissza a római hadigályákhoz. A regény szerint Arrius száz hadihajóval szállott tengerre a kalózok ellen. A gond ezzel pusztán csak az, amit a Res Gestae Divi Augusti ír.

Ben-Húr

A Kre. 27-től Kru. 14-ig uralkodó Augustus császár által megfogalmazott, saját tetteiről szóló legteljesebb beszámolót a mai Ankara területén 1555-57 között találta meg Verancsis Antal követ. A Res Gestae Divi Augusti szerint tudniillik Augustus már megtisztította a Földközi-tengert a kalózoktól, száz hajóból álló flottával pedig az actiumi csata (azaz Kre. 31.) után nem vívtak ütközetet. Így Arrius egész csatája az író fantáziájának szüleménye.

Ben-Húr

A film megspékeli még a dolgot azzal, hogy makedón kalózokról beszél, azonban a makedónok területe akkor már rég római uralom alatt áll… De hát legyen egy kis írói és természetesen filmes szabadság is! „Vivát, író Wallace & rendező Wyler!” 

Ben-Húr

Szabadság! Nos, része lesz benne újra Ben-Húrnak! A római hadigályákat – melyek egyikén maga Ben-Húr is evezős – Arrius a kalózok ellen vezényeli. Az ütközet során Ben-Húr megmenti a hadvezér életét, aki hálából kimenti őt a gályáról és később fiává és örökösévé fogadja, neki adva családjának pecsétgyűrűjét, melynek történetét már ismerjük.

Ben-Húr

Arrius egyébiránt mindaddig kiábrándult ember volt, hajdani fia elvesztése miatt. Legalábbis a film szerint. Ben-Húrral való találkozása előtt egyedül a katonaság volt számára fontos, a birodalom és a császár szolgálata. Ennek során került igen jó kapcsolatba Pilatussal is.

Ben-Húr

Ben-Húr aztán újra előhívta Arriusból az apai érzéseket. A regény és a folytatása szerint e bensőséges kapcsolat fennmaradt, Ben-Húr pedig vállalta egyszerre zsidó, egyszerre római és egyszerre keresztény identitását. Az 1959-es filmváltozatba ugyanakkor mindez a fentiek ismeretében nem fért és nem férhetett bele, azonban e változat önmagában, elkészült formájában, a filmtörténet egyik legnagyobb értéke, mind a mai napig! De most térjünk vissza Ben-Húrral együtt Jeruzsálembe!

Ben-Húr

  

 Az antiszemitizmus és a rasszizmus ábrázolása a Ben-Húrban

Ben-Húr – immár mint ifjú Arrius – visszatér Jeruzsálembe, hogy kiszabadítsa anyját és testvérét a fogságból. A regényben erre akkor kerül sor, amikor Pilatus lesz Judaea helytartója, aki szabadon engedi őket.

Ben-Húr

Mivel leprások, a családegyesítés elmarad, Ben-Húrban pedig tovább dolgozik a gyűlölet Messala iránt.

A filmtörténeti jelentőségű kocsiverseny kettejük hatalmas párbaját mutatja be, melyben Ben-Húr legyőzi ellenfelét, aki az 1959-ben készült filmben a verseny után meghal (a regényben az egyik napkeleti bölcs, Boldizsár lánya végez vele, évekkel később).

Ben-Húr

Ben-Húr az arab sejk, Ilderim lovait hajtja a kocsiverseny során. Amikor a verseny előtt Ilderim fogadást köt Messalaval – mely fogadás által Messala anyagilag is tönkre megy – a római kifejezi nézetét, hogy a fogadást is úgy kell megkötni, hogy egy római többet ér egy zsidónál, de egy arabnál is.

Ilyen sincs a regényben, azonban a jelenet – és benne az antiszemitizmus és a rasszizmus ábrázolása – kiválóan alkalmas arra, hogy a film bemutassa a nácik faji felsőbbrendűségbe vetett önmagasztaló őrületét, végső soron a Harmadik Birodalom ilyetén ideológiáját is.

Ben-Húr

Az antiszemitizmus, a rasszizmus és a náci fajelmélet összefüggésében külön említést érdemel, hogy Ben-Húr – legalábbis a filmben – a hatágú Dávid-csillagot viseli a kocsiverseny alatt, mely csillag viselésére nem sokkal korábban, a vészkorszak idején kötelezték a zsidó származásúakat. A csillag viselése nem szerepel a regényben, azonban az alkotók ezzel is hangsúlyozzák Ben-Húr zsidó identitását, egyúttal emlékeztették a Világot a Harmadik Birodalom rémtetteire...    

Ben-Húr

     

Az álom tovább él

A filmtörténeti jelentőségű kocsiverseny után Ben-Húr szemtanúja Jézus kínszenvedésének és kereszthalálának. Hallja Jézus szavait, amint a kereszten ezt mondja: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” E mondat egyébiránt az 1953-ban forgatott filmben, A palástban is szerepel.

Ben-Húr

Jézus itt is csodát tesz: szavainak hatására Ben-Húr elengedi a gyűlöletet, melynek kardja kihullik kezéből. Más emberként tér haza. Újra képes szeretni, magához ölelve jövendőbeli feleségét, Esztert, s anyját, testvérét, akiket Jézus csodája szintén meggyógyított. A film – a rettenetes szenvedések után, amelyeket átélt – végül úgy köszön el Ben-Húrtól, hogy életét immár a béke és a szeretet hatja át. A boldog jövő ígérete lengi be a vásznat. Hogy aztán ez a jövő mennyiben lesz másabb, mint amit az író elképzelt hősének, nos, azt mindenki álmodja meg maga! Szekérre fel! Hajrá!

Ben-Húr

Az biztos, Hollywoodnak a Ben-Húr forgatása óta is volt és van álma az ókori Rómáról. Azóta is számtalan utalást találunk korunkra az ókori témájú filmekben. Az álom tehát tovább él. És az álmot tovább is szövik! Az ókori témájú filmekbe szeretett bele az 1959-ben immár három esztendős Steven Saylor is, Gordianus, a római Nyomozó megteremtője. De ez már egy másik történet...    

Folytatjuk

Ha tetszett, ajánld másoknak is!

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Tovább

fuszeresjakvaj

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek

Utoljára kommentelt bejegyzések