Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A  FILMMŰVÉSZETBE (XLII. FEJEZET)

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár sokadik alkalommal! Mert „Róma örök.” 

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Róma örök, ámde területi integritása már korántsem volt az!

Korántsem! A hatalmas birodalom Kru. 395-ben végleg kettészakadt, amely után a keleti része volt az erősebb, életképesebb. E területnek a fővárosa a Nagy Konstantin császár (Kru. 306-337) által alapított Konstantinápoly lett, mely az antik Rómához hasonlóan maga is egymillió lakossal büszkélkedhetett hamarost.

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Konstantin és a kereszt című, 1962-es alkotás Konstantin Kru. 312-es római győzelmével zárul, sajnos már nem kalauzol el bennünket ebbe a korábbi görög város, Büzantion területén alapított „Új Rómába” (Nova Roma).

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Szerencsénkre ezt a felségsértés számba menő mulasztást két opus is pótolja. Konstantinápolyban (Bizáncban) játszódik ugyanis a Harc Rómáért című 1968-69-es koprodukciós film, amely az immár Bizánci Birodalomként emlegetett keletrómai területek háborúját mutatja be, Itália visszahódításáért…

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

A néha mesteri sakkjátszmának is beillő háború földi poklot és végleges pusztítást hozott a hajdani birodalmi központra, Rómára. Infrastruktúrája összeomlik, lakossága töredékére olvad az elkövetkezendő évszázadokban. Bizony-bizony, ilyen a háború...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Oly mértékű a pusztítás, hogy a vízvezetékeket sem tudják már helyreállítani, szakembergárda hiányában. Talán a további lázongások elkerülése végett is, de az egyetlen, mondhatni szilárd hatalom, a keresztény egyház kénytelen azzal előhozakodni a hívek előtt, hogy a fürdés és a hajdani nagy fürdők használata erkölcsileg helytelen.

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Sokan elfelejtik, hogy ennek a nézetnek a hatodik századi háborúk után logikai és politikai oka volt, azaz az egyház nem akart rosszat híveinek, s magasabb röptű erkölcsi elgondolás sem feltétlenül állt a tilalomfa mögött, azonban a város totálisan elpusztult, s vele Itália, egyszerűen valahogy kordában kellett tartani a lakosságot, mely hozzászokott korábban egy bizonyos életszínvonalhoz. Adott esetben aztán a római pápa osztott gabonát a nép között, a hajdani római császárok mintájára... lassan kialakult Róma központtal az úgynevezett Pápai Állam...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Nos, vélhetően a lakosság kordában tartását és a nyomor elviselését szolgálhatta tehát (nagy valószínűséggel) a fürdés elítélése is, azonban a probléma ott kezdődött, hogy ennek a valódi oka feledésbe ment, a középkori ember meg hallgathatta a fürdés miatti magvas gondolatokat… persze volt, aki azért is szeretett feredni... középkori bordélyházakban...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

De térjünk immár vissza történetünk magjához, Konstantinápolyba, azaz az Új Rómába, ahol a Justinianus császár (527-565) által alapított híres kupolás templom, a Szent Bölcsesség Temploma (Hagia Szophia) is áll, s amelyet újabban, a tiltakozások ellenére megint mecsetté alakítanak... 

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Nos, a hatodik század végére a Bizánci Birodalom is vesztett erejéből, s a 600-as években tehetetlenül állt az arab hódítás előtt, mely már magát a fővárost is fenyegette. Ezért is jött jól a görögtűz nevű égőfolyadék-fegyver, melyet többnyire tengeri csatákban alkalmaztak...  Bizánc mégis elvesztette területének jelentős részét, köztük az Agorában is szereplő Egyiptomot, valamint a SzentföldetJeruzsálemmel, a szent várossal egyetemben, mely minden Jézusról szóló bibliai témájú film örök helyszíne is egyben... a keresztrefeszítésé...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Az AD A Biblia folytatódik című sorozat kis tóparti háza – melynek lakója még mindig nem fedte fel magát – valószínűleg már nem állt volna a bizánci és az arab korszakban, amiként a kor is megváltozott az arab hódítás idejére…

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Míg Nyugaton a germán államocskák rendezkedtek be, egymással vívva harcukat, addig Keleten az arab hódítással érkező iszlám vette át a kereszténység helyét jelentős mértékű területekre gyakorolva politikai, gazdasági, katonai, kultúrális és nem utolsó sorban vallási értelemben befolyást, sok esetben immár végérvényesen…

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Egyiptom és az afrikai területek gyakorlatilag elvesztek a kereszténység számára, a viszonylag új vallás, az iszlám törte útját előre, több irányból is átkaroló hadműveletet folytatva Európa és benne a keresztény államok, birodalmak felé…

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Az átkaroló hadművelet és a válaszlépés

Az iszlám vallás hódítás útján történő terjesztése, e számukra szent küldetés (szent háború) elsöpörte a gót államot az Ibériai-félszigeten, s már az egykori gall területek következtek, mígnem 732-ben a frankok a mai Franciaország területén, a poitiers-i csatában megállították az Ibériai-félszigetet (vagyis az ókori Hispániát) már uraló muszlimokat.

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Az átkaroló hadművelet egyik ága tehát megtorpant. A csatában győztes Martell (Kalapács) Károly a Karoling-ház névadója lett, unokáját, Nagy Károlyt (768-814) pedig 800 Karácsonyán a pápa Rómában császárrá koronázta. A modern Európa egyes történészek szerint vele született meg... aztán, van, aki a létezését is vitatja...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Tény azonban, hogy az átkaroló hadművelet továbbra is folytatódott Európa megroppantására és elfoglalására. Miközben ennek egyik ágát továbbra is az Ibériai-félszigeten történő  hadakozás jelentette, addig a másik ágát a Bizánc és később a Balkán elleni támadások, Ázsia felől, a harmadik ágat pedig a Földközi-tengeren zajló offenzíva, mely Itáliát és a frank partokat is elérte. 

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Európa a szüntelen háborúskodásba sűllyedt: egymással is hadakoztak államai, de az iszlámmal is, mint például az Ibériai félszigeten, ahol lassan-lassan kezdték kiszorítani a hódítókat (megkezdődött a visszahódítás, azaz a reconquista) kora. El Cid mesélhetne róla...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Az ezredfordulóra emellett új államalakulatok is létrejöttek Európában, köztük a tizenegyedik század végére megerősödő Magyar Királyság is. A pápai hatalom pedig felismerte a világi királyságokban rejlő lehetőséget arra, hogy kemény ellenállás tanúsítása mellett akár vissza is hódítsák a kereszténység számára elveszettnek hitt területeket... például a Szentföldet, Jézus szülőföldjét...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Így esett hát, hogy amikor II. Orbán pápa 1095 novemberében a Clermont-i zsinaton keresztes hadjáratot hírdetett a Szentföld és benne Jeruzsálem és a Szentsír felszabadítására, nagyon is tisztában lehetett az iszlám világ katonai erejével és átkaroló hadműveleteinek jelentőségével. 

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Sokan hajlamosak pusztán véres, öldöklő háborúknak titulálálni a Szentföld felé irányuló keresztes hadjáratokat (persze, volt öldöklés keményen), azonban nem szabad elmenni amellett a tény mellett sem, hogy ezen háborúknak többek között védelmi funkciójuk is volt. Persze nem mindig jött be. A Mennyei királyság című film már arról szól, amikor száz esztendővel később, 1187-ben Jeruzsálem újra elvész a keresztény Európa számára...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

De térjünk vissza az 1095-ös zsinathoz és a pápához! Ugyanis abban, hogy II. Orbán pápa a Szentföld felszabadítását tűzte ki célul, mint katonai akciót, benne rejlik, ha kimondatlanul is, egy olyan szándék, hogy a háborút helyezzük át az ellenség területére, a háborús cselekmények itt folytatódjanak, s végső soron saját földjén, mondhatni hazai környezetében mérjük rá a (végső) csapást! 

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Ennek egyik fő állomása volt Jeruzsálem elfoglalása, 1099-ben, zsidó és muszlim lakosságának kiirtásával egyetemben... lassan-lassan a keresztes hadjáratok árnyoldalai is megmutatkoztak... nem kell szépíteni... a háború az vér, vas és halál kombója...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Szaladin szultán 1187-ben foglalta vissza Jeruzsálemet, azaz az itteni hódítás tiszavirág életű volt, a negyedik keresztes hadjárat pedig már el sem jutott a Szentföldig, hanem 1204-ben Bizáncot foglalták el, a velenceiek machinációi révén... Ez ugyan még nem jelentette a keresztes hadjáratok végét, sokan indultak útnak a Szentföldre, nagyobb hadjáratokra is sor került, de a kifulladás jelei lassan-lassan megmutatkoztak...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

A keresztesek ki is szorultak Ázsiából, miként a Bizánci Birodalom is töredékére csökkent, szinte magára a városra, mely fontos stratégiai ponton állt, akadályozva a törökök és egyúttal az iszlám terjeszkedését a Balkánon... Ebben páratlan harcostársat adott a történelem, a törökverő Hunyadi János személyében. Hunyadi maga is azt vallotta, hogy a saját területén kell csapást mérni az ellenségre, s nem szabad engedni, hogy a háború hazai földig terjedjen...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Aztán jött a rigómezei veresége és deffenzívába szorult... de addig az ellenség területén vívta harcait, védve a magyar határokat, s mögötte az egész keresztény Európát a hatalmas túlerővel szemben. Az átkaroló hadművelet a Balkánon hetven évre megtorpant, amikor 1456-ban hősiesen megvédte Nándorfehérvárt a töröktől.

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Azt azonban ő sem tudta megakadályozni, hogy a török 1453-ban bevegye Konstantinápolyt, s a Hagia Szophia mecsetté váljon... Mindezzel gyakorlatilag megsemmisült a hajdani római birodalom...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Megsemmisült, fennen hirdetve, hogy semmi sem örök, semmit sem lehet készpénznek venni, mert sok nép, földi hatalom sincs már sehol, napjaink pedig mint a por, elszállnak... a szél sodor...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

A 2012-ben készült török filmalkotás a Fetih 1453 (A Hódítás 1453) azon képsorokkal zárul, amidőn a törökök legendás harcosa, Hasszán kitűzi a zászlót Konstantinápoly falaira, véget vetve jelképesen is Róma örökének... egyszersmind befejezetté téve a hódítást...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Az ostrom

Konstantinápolyt háromszoros falgyűrű vette körül, ez volt az úgynevezett theodosiusi fal, melynek áttörése az 1451-ben szultánná lett II. Mehmed számára is kemény diónak tűnt.

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

A megoldást a magyar származású ágyűöntő mester Orbán (Urbán) jelentette, akinek sikerült olyan ágyút öntenie, melynek révén a város falait áttörték.

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

A szállítás is nem kevés logisztikát igényelt a törökök részéről, de aztán bevetették őket. Az ágyúöntő mester nem élhette meg a város elfoglalását, egyik alkotásának felrobbanása őt magát is az égbe emelte...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

A török végül győzedelmeskedett, melynek az ágyuk mellett az is oka volt, hogy a védők részére nem állt rendelkezésre elegendő haderő a falrendszerek biztosítására. Más szóval a túlerő is bevállt módszer, bárhogy nevezzük is...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Hasszán sem fürödhetett a földi dicsőségben, de a város elfoglaltatott. A film diszkréten hallgat arról, hogy sokan menekültek a lakosok közül a Hagia Szophiába, abban a hitben, hogy ott megmenekülhetnek, azonban a szultán lova nemsokára bokáig gázolt a vérükben...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Helyette kapunk pár szép képkockát, gyönyörű zenét, hol szigorú, hol mosolygós szultánt, és egy kifogástalan filmet. De ez csak film, nem feltétlenül maga a történelem...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Mehmed mindenesetre kiérdemelte a Hódító Mehmed nevet, más kérdés, hogy a nándorfehérvári fiaskó majdnem öngyilkosságba kergette. De ez már egy másik történet... sokáig uralkodott, de azt már nem érte me, hogy a mai Spanyolország területéről végleg kiűzték a hódítókat, 1492-ben, felszámolva  az átkaroló hadművelet egyik ágát. A harc persze ezzel nem ért véget...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

A Balkánon, no meg a Magyar Királyság területén és persze a tengeren tovább folyt, váltakozó intenzitással a küzdelem, de Nova Róma, azaz Nagy Konstantin Új Rómája ekkor már Isztambulként egy teljesen új világ és birodalom fővárosa lett, új arculattal... persze ettől még Róma tovább élt és mindmáig tovább él... 

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Pont ezért is, ez után a kis kitérő után legközelebb visszakalandozunk a régi világba, ahol még az antik Róma uralta a tengereket-földeket. Talán megtudjuk végre, ki is lakhat a már sokat emlegetett tóparti házban, ámbár már az is üdítő lesz, hogy a római katonák sarujának csattogását fogjuk hallani, amint erre sodorja hangjukat a szél... A középkorból legyen elég ennyi, láttuk az Új Róma végső pusztulását, egy birodalom végét. Legyen elég ebből ennyi! Egy darabig biztosan! Na jó: a frankok azért legközelebb még visszatérnek, Dagobert királlyal az élen...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Szóval, hamarosan folytatjuk!

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Addig is…

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Előre!

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Azt mondtam, előre, nem hátra!

Ja, pardon, ez épp Konstantinápoly ostroma...

Konstantinápoly  Nagy Konstantin  Hunyadi  Mehmed  1453

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A  FILMMŰVÉSZETBE (XLI. FEJEZET)

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár sokadik alkalommal! Mert „Róma örök.” Miként az Élet… Hiába súlytottak le reá a barbárok, tovább él!

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

A történelem valóban az élet tanítómestere!

De mondhatnók azt is, hogy nincs új a nap alatt, hiszen maga az antik Róma és annak hanyatlása, bukása is számos olyan példával, megoldással, eseménnyel „büszkélkedhet” (vagy inkább kardjába dőlne miatta), melyet korunkban is érdemes lenne megszívlelni, belőle okulni... netán pontosan a szemünk előtt zajlik le, újfent... vagy fog lezajlani... 

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Ez alól Európa sem kivétel. Az az Európa sem, ahol a Nyugatrómai Birodalom bukása jószerivel ezerötszáz esztendeig tartó permanens (folyamatos) háborút és békétlenséget hozott – köszönhetően a beözönlő barbárok áldásos tevékenységének is…

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Hiszen olyan harcias (a háborúskodást, mint életmódot) meghonosító népek léptek Nyugaton birtokba, akik, ha le is telepedtek aztán és létre is hozták a középkori társadalmakat, egymással békében élni nem tudtak. A rómaiakkal meg végképp nem...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Ha ránézünk a mai Európa térképére, azt jószerével ugyanolyan léptékű államok alkotják, mint a népvándorlás idején. Egységet, olyat, mint Róma – rövid időre – a középkorban talán Nagy Károly frank uralkodó (768-814) birodalma képviselt, de már ez sem volt olyan mély és tartós egység, mint az antik világban, amikor az afrikai sivatagoktól Britannia északi határáig a római civilizáció jelentette a Világot.

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Ironikus tán, de pont magát Nagy Károlyt illetik egyes történészek az „Európa fáklyája, Európa atyja” jelzőkkel, kitérve arra is, hogy véleményük szerint a mai modern Európa vele született meg, uralmától kezdődően beszélhetünk Európáról a mai értelemben...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Nem is olyan régen, a kilencvenes években három részes koprodukciós filmsorozat is készült  Nagy Károlyról, amiből kis hazánk is kivette a részét, azonban pont az ezredfordulón robbant az az – enyhén szólva – hajmeresztő, Heribert Illigtől származó elmélet is, mely máig nem elfogadott ugyan, de amely szerint az a háromszáz esztendő, melyben Károly is élt volna, pusztán történelemhamisítás eredménye lenne… kitalált középkor… szóval, lehet, nem is létezett Károly... kár... kár... kár lenne érte...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Legyünk azért őszinték: azt el kell ismerni, hogy a történelmet mindig is a győztesek írják, s a győztesek néha-néha papírcsákót is hajtogatnak bármily dokumentumból… avagy elégetnek dokumentumokat… elpusztítják a legyőzöttek emlékeit…

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Amiként Róma is eltörölte Karthágót, vagy Jeruzsálemet… Hisz birodalom volt, s míg lehetett, menetelt előre! A történelembe, a győzelembe! De egy szép napon már nem láthatták a népek Róma lobogóit...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

A barbárok következtek! És bizony a barbárok fokozatosan felőrölték Róma erejét… az egyik fontos állomás volt ebben, amikor a gótok a hunok elől menekülve a negyedik század végén bebocsájtást kértek a birodalomba. Mert a hunok is közeledtek! Igaz, ekkor még Attila nélkül... Szóval ki kéne retusálni a hun vezért a képről...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

A gótok letelepedésének feltétele a katonai szolgálat volt. Már eddig is több barbár szolgált amúgy a római hadseregben. Egyesek nagyon magas rangra is emelkedtek. A mintegy kétszázezer góttal azonban Valens császár (Kru. 364-378) pórul járt, hiszen a gótok megtagadták az adófizetést és de facto (ténylegesen) függetlenítették magukat Rómától (tegyük hozzá: a gótok sem kapták meg a zsoldjukat, s az élelmezésüket sem biztosították).

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Mondhatjuk azt, hogy mindkét fél megszegte a „szerződést”, amely a gótok római seregeken aratott, Kru. 378-as hadrianapolisi győzelmébe, s a császár halálába torkollott, mindazonáltal a történelemből érdemes leszűrni és megszívlelni pár dolgot!

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Nos, ha többen, nagy számban – emberek, népek, népcsoportok – valamilyen okból bebocsájtást kérnek egy másik állam (más kultúrájú civilizáció) területére, például azért, mert egy másik nép elől, háború elől menekülnek, esetleg megélhetésüket kívánják így biztosítani (lásd az ókorban a katonáskodás, római zsoldban), akkor értelemszerűen a befogadó fél szabályait (jogrendszerét) is el kell fogadni, be kell tartani és be kell tartatni. Akkor is, ha egyes érkezőknek ez nem tetszik.

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Fentiek abban az esetben is irányadóak, ha és amennyiben a befogadó fél hibázna, hiszen a szabályok mindenkire kötelezőek a befogadó fél területén (specialitásokkal), saját felróható magatartására pedig előnyök szerzése érdekében nem hivatkozhat, aki maga sem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható lett volna, vagyis a gótoknak sem lett volna joguk megtagadni az adófizetést és az általuk uralt területeket kvázi függetleníteni. Nos, ez jogilag kissé meredek volt, gótok! 

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Az adófizetés megtagadása (a befogadó fél szabályainak semmibe vétele) és a területek kvázi függetlenítése (saját szabályaik alatt, a befogadó fél területi integritásának és rendszerének megbontása) egyértelmű és nyílt szembeszegülés a befogadó féllel, akinek szándéka értelemszerűen nem irányult és nem irányulhatott a saját rendszerének negligálására, hanem pontosan arra, hogy valamiképp, de integrálja a területére belépőket, az újonnan jött be- és letelepülőket...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Egyes történészek divatosan hangoztatták, hogy a barbároknak (kezdetben?) nem állt érdekükben Róma elpusztítása, azonban a befogadó fél jogának és a jogokból eredő kötelezettségeknek a nyílt vagy eltűrt megtagadása a történelem talán első no-go zónáinak kialakulásához vezetett. Erre korunkban is akad példa, miként arra is, hogy a fegyveres testületekben nőjön a korábban bebocsájtottak leszármazottainak számaránya…

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Róma a példa: ez nem mindig jó ötlet, hisz Az utolsó légióban feltűnő Odoacer maga is volt római zsoldban, aztán Kru. 476-ban letaszította az utolsó császárt Nyugaton...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Vigyázó szemetek hát az antik Rómára vessétek!

Mert Róma intő példa arra, hogy a befogadott népek integrációjának elmaradása (a befogadó fél, avagy a befogadott magatartása miatt) hosszú távon pontosan a befogadó fél összeomlásához, rendszerének pusztulásához vezethet!

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Eljöhet ugyanis az a pont, amikor az integrálódásra eleve alkalmatlan, avagy az integrációt valamiért megtagadó, azt elutasító népek, népcsoportok, kultúrák számára már nem lesz érdek a régi befogadó fél rendszerének a fenntartása sem, s megkezdik annak tudatos lebontását is… a befogadó fél meg csak nézhet, kapkodhat... de már késő... hát... lóvá tették...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

De Róma intő példa lehet azért is, mert előfordult bizony, hogy a birodalom, mint befogadó fél – legalábbis a befogadott álláspontja szerint, de – elmulasztotta a befogadottak megfelelő ellátását – lásd a gótokat. Vagyis a civilizációk egén már idejekorán észrevehető lenne a bekúszó fekete felleg...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Intő példa lehet Róma, s a gótok ellátásának elmulasztása, hiszen korunk jellemzője is az egyes szociális ellátórendszerek miatti elégedetlenség, avagy egyesek azon meggyőződése, hogy nem kell munkával építeni a társadalmat, nem kell azok hasznos tagjává lenni, hanem nekik (csak nekik) minden alanyi jogon jár, melynek érdekében az alapvető szabályokat sem kell betartani…netán pont meg kell szegni, s jól oda kell csapni...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Róma intő példa lehet, hiszen előfordul, hogy a befogadó féllel ellentétes kultúra azért sem képes integrálódni a befogadó fél kultúrájába, mert a vallási-kulturális különbségek ezt lehetetlenné teszik, a befogadott pedig eleve foggal-körömmel ragaszkodik régi életmódjához, kultúrájához, vallásához… stb... még akkor is, ha ez a befogadóra káros... 

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Például a városias életmódot nem ismerő barbárok az urbanizált birodalomban igencsak jól mulattak... jól kifosztották a városokat... A gótok emellett a kereszténység arianus változatát vallották,mely szerint a Fiú-isten az Atya-isten teremtménye csupán, azaz csak hasonló lényegű vele (homoiuszion), tehát nem öröktőktől való, egylényegű (homousziosz) vele.   

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

A 2008-ban bemutatott Róma: Egy birodalom felemelkedése és bukása című sorozatban is szereplő Nagy Konstantin császár (Kru. 306-337) védnöksége és vezetése alatt Kru. 325-ben a Nikaiába összehívott zsinat eretneknek bélyegezte Arius hivatkozott tanait, akiről az úgynevezett eretnekek (az eltévelyedettek) a nevüket kapták, ugyanakkor mégis ezen tanok terjedtek el gót nyelvű fordítás révén a nevezettek között, mely aztán akadálya lett a romanizált lakossággal való keveredésnek is, mely nem feltétlenül volt arianus. De a barbárok törtek előre...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

A Nagy Theodosius (Kru. 379-395) császár halála után 395-ben végleg kettészakadt Római Birodalom keleti fele, mondhatni ügyes manőverekkel, de Nyugat ellen fordította a gótok nyugati ágát – a vizigótokat –, akik A barbárok felemelkedése című, 2016-os sorozatban is feltűnő Alarik vezetésével magát Rómát is kifosztották Kru. 410-ben, melyet a kortársak úgy értelmeztek, hogy vége a Világnak…Alarik nem gondolta így, bár sokáig ő se élt a Város kifosztása után...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Volt is amúgy a gótoknak gyakorlata a fosztogatásban. Már a harmadik században a Krím-félsziget elfoglalásával hadihajókhoz jutottak, mellyel kifosztották a tengerparti városokat. A Földközi-tenger feletti kizárólagos római hegemónia ezzel már a Krisztus utáni harmadik században megszűnt. Itt már a Ben-Húr Arriusa sem győzhetett volna… de hagyjuk is...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Ennél fontosabb tudniillik, hogy Róma intő példa lehet arra is, hogy a későbbi befogadottak (példánál maradva: a gótok) a befogadó fél infrastruktúráját (út- és közlekedési hálózatát) felhasználva jutnak el a befogadó fél területére, hogy aztán ott nem feltétlenül békés szándékkal tartózkodjanak…

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

A vizigótok végül Hispániában alapítják meg államukat, ahol a birodalom szétesése után a hatodik század végéig az arianizmus volt a hivatalos államvallás is. Ennek ellenére a vizigótok jól berendezkedtek, megnyerték maguknak a romanizált lakosságot is, lebontva a régi jog- és adórendszert természetesen… Aztán jött az arab hódítás, 711-ben pedig a gótok alul maradtak a jerezi csatában… de ez már egy másik történet, fiúk...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

A gótok másik ága, a keleti gótok – osztrogótokNagy Theodorik (493-526) vezetésével Itáliában rendezkedtek be, azonban a király halála után a Keletrómai Birodalom megkezdte visszahódító hadjáratát, meg sem állva Róma falaiig... 

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Theodorik amúgy igyekezett – már amennyire lehetett – a meghódított római lakossággal kezdetben jó viszonyt ápolni, azonban nem mindig volt ez sikeres. Ráadásul a vallási különbségek miatt is de annyira nem keveredett a két nép, hogy a gótok nagy része latinul sem igazán kommunikált, generáció alatt sem sikerült az integrálódás. Tegyük hozzá máris: a birodalom bukása után ugyan miért is akartak volna a gótok romanizálódni, amikor ők voltak már nyeregben, mint az 1968-69-es Harc Rómáért című filmben is...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Ami a barbár pusztítás után is megmaradt: a kereszténység

Intő példa tehát korunk számára, hogy a teljesen más kultúrával rendelkező Barbaricum miként tudott éket verni a Római Birodalom testébe, hogy hozzájáruljon területi és kulturális integritásának megdöntéséhez... végső soron az Örök Város romhalmazzá válásához és elnéptelenedéséhez... korábbi lakossága a töredékére olvadt...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Az antik világ tudásának jelentős része elenyészett, s a pusztulás kihatott a nők társadalmi helyzetére is. Az ókori római világban játszott szerepükhöz képest a barbár kor nekik sem kedvezett, írni-olvasni pedig sokáig álmodni sem merhettek... 

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Egy dolog azonban tovább élt Róma pusztulását követően is. Ez pedig nem volt más, mint a Krisztus utáni első század Palesztínájában megszülető új hit, a kereszténység.

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Amiként a Borgiák sorozatban is látható, Szent Péter bazilikája a Vaticanus dombon évezreddel az után is áll és állt, hogy a római császárok uralma az antik városban véget ért. A kereszténység ugyanis, mely kezdetben maga is komoly ellenállást váltott ki a pogány Római Birodalom berkeiben, lassacskán birodalommegtartó erővé lépett elő Nagy Konstantin politikája révén, azonban addig sok mártír vére áztatta a homokot. Az oroszlánok pedig nem csak a 2001-es Quo vadisban aktivizálták magukat...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Az utolsó nagy keresztényüldözésre Diocletianus (Kru. 284-305) uralma alatt került sor, aki egy történet szerint még egy fiatal görög lány – Philomena – haláláért is felelős lehet, aki, lévén, hogy Krisztusnak fogadott örök hűséget, visszautasította a császár házassági ajánlatát… Philomena élete és mártíromságának pontos időpontja kérdéses ugyan, a hozzá fűződő csodák azonban máig sokakat vonzanak ereklyéjéhez, a Nápoly melletti Mugnano del Cardinaleba.

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Mi azonban térjünk vissza az ókorba: nos, Konstantin és akkori szövetségese, Licinius türelmi rendelete révén 313-tól a kereszténység törvényessé vált, majd a negyedik század végére kiszorította a régi pogány isteneket, hogy Nagy Theodosius alatt államvallássá váljon a birodalomban. Ez idő tájt ténykérdés, hogy régi pogány értékek is pusztultak, sőt, pogány filozófusnőt (Hüpatia) is nyúztak… részleteket lásd az Agóra című filmben...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Ténykérdés azonban az is, hogy míg nyugaton összeomlott a civilizáció, a kereszténység fennmaradt és ott volt – a római pápaság intézménye révén is – a mai Európa megszületésénél, folytonosságot, arculatot és talán reményt is adva egy anarchiába, háborúkba és szélsőségekbe zuhanó korszakban. 

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

És miközben az antik világ emlékeit lassan elbontották, hogy köveit újrahasznosítsák, kialakult a nyughati keresztény világban egy gyakorlat is, melyet a két kard elméletével illetnek. A nyugati keresztény világ vallásos-spirituális vezetője a római püspök (pápa) lett, míg a világi hatalmat jelképező kard az éppen aktuális, felemelkedő barbár birodalom uralkodóját illette.

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Ilyen uralkodó lett Károly, s később a német-római császárok sokasága. Feladatuk volt védelmezni az egész keresztény világot, s hatalmukat elméletileg a pápától, mint Isten földi helytartójától nyerték, de ezt persze volt, aki vitatta közülük. Maga Károly sem örült annak az eljárásmódnak, ahogy a pápa őt császárrá koronázta 800 Karácsonyán, mert érezte annak jelentőségét, de ez már egy másik történet...  A történelem viszont komoly tanítómester. Lapozzunk csak bele!

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Civilizációk mindig lesznek, ahogy anarchiába, háborúkba és szélsőségekbe is sodródhatnak, össze is omolhatnak. Ami túlélheti őket, az az egységes hit (és erkölcs), mely az egységes világ összeomlása, Róma bukása után is fennmaradt, új küldetést, értelmet adva Róma városának, egyszersmind az integráció erejét nyújtva a számtalan barbár királyságnak, spirituális módon (ehhez természetesen a kereszténység megerősödése és az eretnek tanok elutasítása is kellett, így az arianizmus elutasítása).

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Mindezekre tekintettel Róma példája is mutatja, hogy létkérdés – így akár ma is az lehet –, hogy létezik-e és vajon melyik az a hitrendszer és erkölcsi felfogás, amely egyes civilizációk összecsapásánál, adott esetben a világrend átalakulásánál erővel bír és fáklya lehet a Jövendő számára!

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

A keresztényég kialakulásának kezdetéről szól a 2015-ös sorozat, az A.D. A Biblia folytatódik is mely immár jóideje írásaink tárgyát képezi, igaz, az elmúlt időben alighanem kissé mostohán bántunk vele. Sajnos ma sem tudhatjuk meg, ki lakik abban a tóparti házban, amelyre már annyiszor utaltunk...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

...azonban aki ismeri a Bibliát, az tudhatja, hogy a szentlélek eljövetelével a sorozatban jelentős események következnek, hiszen ezáltal az apostolok megkapták az erőt Jézus tanainak továbbadásához...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

...az Ige megismertetéséhez! Vagyis a történet Péter templomi tanításával és csodatételével legközelebb ugyan, de folytatódik! Addig is, mindenki harapjon egy kis friss levegőt (és ne a gép előtt)...

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

...majd tiszta fejjel gondokozzon el rajta, mit is üzen a mai kornak az antik Róma!

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Vajon meghallgatja a mai kor a múlt szavát és időben meglátja Róma intő példáját? 

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Nos, bárhogy is lesz, mi hamarosan folytatjuk!

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Addig is…

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Előre!

Barbárok  integráció  Nagy Károly  népvándorlás  kereszténység

Bocs, Attila, ez nem neked szólt!

 

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A  FILMMŰVÉSZETBE (XL. FEJEZET) 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár sokadik alkalommal! Mert „Róma örök.”

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Az ókori Róma koronavírusa – a támadó pestis

„Historia est magistra vitae.” A történelem – akár tetszik, akár nem, de bizony – az élet tanítómestere, ezt már számtalan esetben bebizonyította. Napjainkban is aktualitását nyeri e bölcsesség, hiszen arra is figyelmeztet, hogy korunk civilizációjának is komolyan kell venni a járványokat és megelőzése-felszámolása érdekében valamennyi szükséges intézkedést meg kell tenni, ezen intézkedéseket határozottan betartani-betartatni, egyszersmind fel kell készülni a járvány miatt várható (avagy a pont nem várt) hatásokra.

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Ennek ékes példája a – 2000-es Gladiátor című filmben is feltűnő – Marcus Aurelius császár (Kru- 161-180.) uralkodása alatt a birodalomba behurcolt pestis által okozott, mondhatni világméretű járvány, mely küzdelmes életének alkonyán magát az uralkodót is elragadta ebből az árnyékvilágból, a mai Bécsben, azaz Vindobonaban – szóval a filmmel ellentétben nem az utód, Commodus volt a ludas… bár ebből a fickóból simán kinézné a Zember...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Amiként arra Mende Gusztáv Balázs is rámutat Pestis az ókorban című tanulmányában, a pestis története nem a középkorban kezdődött, de már jóval a rómaiak előtt, igaz, ők sem úszták meg. Térjünk hát vissza Marcus Aurelius uralkodásának kezdetéhez, aki úgy került trónra Kru. 161-ben társcsászárával, a 169-ben szintén pestisben elhunyt Lucius Verusszal, hogy jogosan arra számíthatott, hogy folytatódik az elmúlt évtizedek békéje, és prosperitása. Nem így történt. Aki kíváncsi a filozófuscsászár uralkodására, az olvassa el bátran Marcellus Mihály író korszakról alkotott regényeit.

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Nos, csőstül jöttek a bajok. Összetűzés a parthusokkal, Kru. 161-166. között, mely birodalom Keleten éppoly hatalmas volt, mint maga Róma a nyugati világban. Fel is perzselték a rómaiak az ellenség fővárosát… hullák és pusztítás… ahogy egy háborúban az bizony lenni szokott. Csak éppen azzal nem számoltak, hogy a parthus hadjáratból hazatérő római legionariusok behozták a birodalomba a pestist.

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Több ezer római katonáról beszélünk, akik részt vettek a hadjáratban, legiokról, vagyis a háborúk és (a velük együtt járó) nagyobb népmozgások a történelem tanúsága szerint valóban felelősek lehetnek a járványok elterjedéséért. Álljon itt egy statisztika a korból: a korabeli lakosság pestisjárvány okozta veszteségét 20 %-ra, míg a hadsereg veszteségét 25 %-ra becsülik.

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Az adatok azért is félelmetesek, mert a Római Birodalom északi határán az erődök szinte kiürültek és nem tudták megfelelő számú haderővel mindezt pótolni. Jóllehet, Marcus Aurelius – aki pont nem volt kezdetben az a katonaember, csak a körülmények csináltak belőle harctéren jelen lévő uralkodót – megérzett valamit a közeledő újabb viharból, mert legiokat vezényeltetett vissza a messzi pannoniai provinciákba (tartományokba). De ez sem volt elég…

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Róma északi ellenségei, a barbár germán törzsek – akik korábban bebocsátást is kértek már a birodalom területére, hogy ott letelepedjenek, ám e kérésüket akkor a császár elutasította – villámgyorsan kiszagolták a birodalom határán keletkezett rést, a hadsereg pestis miatti gyengeségét, s betörtek… Gyakorlatilag Italia határáig pusztítva a civilizált világot… A háború megszakításokkal ugyan, de egészen Marcus Aurelius császár haláláig tartott, majd az utód, Commodus császár (Kru. 180-192.) fejezte be, ha nem is épp úgy, ahogy azt apja tervezte…

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

De vissza a Gladiátorra: amikor Commodus nagy diadalmenetben Rómába érkezik, a császár mondhatni tanácsadó testületévé lefokozott senatus – mely a köztársasági korban még Róma irányítója volt – azzal nyaggatja az isteni uralkodót, hogy tervet készítettek az egyik városnegyed higiéniai kérdésének megoldására, hogy legyőzzék az ott terjedő pestist… 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Minő kisstílű fogadtatás egy magát istennek beképzelő uralkodó részére, nemde bár? Commodus be is pöccen, amikor azt kérdezik tőle, nagy monológja végén, hogy ölelt-e már pestisben haldoklót, ámde a nővére, Lucilla – akkor még – megmenti a helyzetet. Ámbár titkon már ármánykodik, testvére megbuktatására...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Nos, a lényeg, hogy a Gladiátorban is szerepet kap tehát – ha nem is jelentőset – a korabeli birodalomban világjárvánnyá terebélyesedő pestis. Marcus Aurelius császár orvosa, Galénosz maga is foglalkozott munkájában a pestis tüneteinek leírásával, de hogy hathatós intézkedéseket foganatosítottak volna a rómaiak a megfékezésére? Hát, bizony, az a rideg tény, hogy a lakosság, s a katonaság a pestistől megroppant, a germánokkal való harcok pedig csak folytatódtak…

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Kölcseyt is megihlette – no, nem a járvány…

…hanem a rómaiak-germánok közötti háborúk. Amidőn szatmárcsekei magányában nagy költőnk belefogott a Himnusz sorainak írásába, tagadhatatlan, hogy klasszikus műveltségének is utat engedett.

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Kölcsey Ferenc ugyanis nem mástól, mint a híres római történetírótól, Tacitustól kölcsönzött, amikor azt fogalmazta bele a Himnuszba, hogy „vert hadunk csonthalmain” győzedelmi ének zengett. A germánok ugyanis Kru. 9-ben hatalmas vereséget mértek a rómaiakra a teutoburgi csatában, ahol összesen 3 legiot mészároltak le az egykori római szövetséges, Arminius (Hermann) vezetésével, aki eztán rövid ideig a dicsőségben fürödhetett... 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

németek 2009-ben az évfordulóra készültek is egy filmmel, abban csak azt felejtik el megemlíteni, hogy a római holttestek évekig temetetlenül hevertek a harcmezőn, mígnem az egyik római hadvezér, a későbbi Claudius császár (Kru. 41-54.) unokaöccse Germanicus – ki feltűnik az Én, Claudius sorozatban is – germaniai hadjárata során behatolt a területre, s parancsot adott a csontok eltemetésére, megadva nekik a végtisztességet.

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Tacitus erről így ír: „a síkon csontok fehérlettek, a menekülőké, az ellenállóké, szétszórtan vagy egymásra halmozva.” Így esett, hogy aki a Himnusz fent említett sorait idézi, az egyszersmind – óhatatlanul, de – arra is emlékeztethet bennünket, hogy a történelem telis-tele van váratlan tragédiákkal, háborúkkal, s járványokkal…halottakkal...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Az Idő pedig, melyet földi életünk a számunkra megad, oly drága, s felbecsülhetetlen, hogy aranyárban sem mérhető, talán csak abban, amit másoknak adunk belőle... másoknak, magunkból… hisz csak a tettek számítanak igazán… Hatványozottan igaz mindez járványok idején, amikor az emberi kapcsolatok is át- és felértékelődhetnek…

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

És a történelem, a nagy tanítómester emlékeztet: a háborúk és járványok máig nem értek véget… talán amikor bármelyikük felerősödik, akkor fontos a leginkább a másik szemébe nézni és meglátni benne a jót...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Iustinianus igen, járvány nem

Róma a Krisztus utáni hatodik századra elvesztette uralmát Italia, s a Nyugat felett. A birodalom fővárosa ekkor már Bizánc volt, Keleten. Az akkori birodalom a teljes Római Birodalom jogutódjának tekintette magát, lévén Nyugaton Kru. 476-tal formálisan is, de megszűnt a császárság, Romulus Augustulus, az utolsó nyugatrómai császár letaszításával. Germán utódállamok és királyaik viaskodtak a területek felett, néha egy római provinciánál is kisebb térségért is ölre menve…

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

A Kru. 527-ben Bizáncban trónra kerülő Iustinianus többek közt célul tűzte ki a régi Róma területi integritásának a helyreállítását is, melynek során – ha időlegesen is, de – még Italiat is sikerült visszafoglalnia, hadvezérei révén, azonban a visszahódítás nem volt tartós, egyszersmind kimerítette a birodalom tartalékait is. A barbár germánok örülhettek...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

A visszahódítás – több-kevesebb valótlansággal ugyan, de – szerepel az 1968-69-ben bemutatott koprodukciós alkotásban, a Harc Rómáért című kétrészes filmben, miként maga Iustinianus császár (527-565.) is, aki talán épp a Hagia Sophia terveit sasolja, ámbár az is lehet, a színész, Orson Welles a papírból puskázza a szövegét... 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Nos, akárhogy is van, arról már nem esik szó a filmben (esetleg az alapjául szolgáló, magyarul talán soha nem is publikált regényváltozatban), hogy 541-542-ben minden addiginál nagyobb brutalitással dühöngött a pestis Bizáncban, nem túlzás, tízezrek is meghaltak a történetírás szerint naponta… Nem csak a főváros lakosságának 40 %-a veszett oda (megközelítőleg 200.000 ember), de maga a pestisjárvány tovaterjedt Nyugat felé is… Minden imára szükség volt... 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Jóllehet, e járvány kitörését is egy keleti hadjárat, a parthusok helyébe lépő perzsák elleni háború előzte meg, miként Marcus Aurelius korában, azonban az okok egy korábbi években történt eseményhez is vezetnek. Az Úr 536-ik esztendejében ugyanis a történetírás szerint egy bizonyos „felhő” több, mint egy évre sötétbe borította a birodalom területeit is, mintha világosság nélkül adott volna fényt a nap… az antik világ fénye kihunyt…miként az Élet lángja...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

A hőmérséklet lehűlt, a mezőgazdaság megroppant, s aztán Egyiptomból elindult a pestis, kiírtva a birodalom lakosságának több, mint felét… A „felhő” okát vulkánkitörés(ek)ben látják a legújabb kutatások, méghozzá egy izlandi vulkán lehet a „bűnös”. Egy szó, mint száz, Iustinianus azon törekvését, hogy uralma alatt egyesítse az antik Róma területeit, többek közt a pestisjárvány is keresztülhúzta… Ha ezt a néhai Pilatus megélte volna, hát biz maga is fancsali képet vágott volna, mint az A.D. A Biblia folytatódik sorozatban... 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

De hagyjuk is Pilatust, aki mos úgy került ide, mint magába a krédóba... A lényeg a lényeg: Iustinianus visszahódító háborúi, az általa okozott pusztítás és a körülmények hatására, de szép lassan eljött a sötét középkor, avagy a barbárság kora Nyugaton... hát, ehhez is képes hozzájárulni egy járvány, ha nincs megállj... szeg is akár, egy civilizáció koporsójába... aztán lehet, késő lesz már üvölteni... 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Mi azonban maradunk a római kor területén, s legközelebb immár tényleg visszatérünk a Jézus korabeli Palesztinába, hogy egyszer végre már kiderülhessen, ki is lakik ebben a szép tóparti házban!

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Karantén esetén is ideális, de ne feledjük, ez csak egy díszlet… A cicus persze, az igazi...  

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Szóval, macsekkal vagy anélkül, de hamarosan folytatjuk! 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Addig is…

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Előre!

Induljon a parti...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A  FILMMŰVÉSZETBE (XXXIX. FEJEZET)

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár sokadik alkalommal! Mert „Róma örök.” Akár a NŐ!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

„De mi Róma?”

A félig-meddig költői kérdés, Marcus Aurelius császár (Kr. 161-180.) részéről hangzik el, mégpedig a legendás Gladiátor című filmben. Az ezredfordulón debütáló alkotás révén az ókori Róma úgy robbant be újra a kortárs filmművészetbe, közel negyven év kihagyás után, akár a germán hordák a pannóniai vidékre: tarolt! Ja, itt épp a rómaiak törnek előre…

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

„De mégis, mi Róma?” – merült fel a kérdés a Legio II. Adiutrix hagyományőrző baráti kör egyik gyakorlatán is, ahol a résztvevők az alaki gyakorlatok közti szünetben önképző kör keretében osztották meg egymással ismereteiket-tapasztalataikat az ókori világ legnagyobb birodalmának hadseregéről.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

A hagyományőrző baráti kör, mely a Krisztus utáni második század római hadseregét jeleníti meg, nem csak abban különleges, hogy egy kortárs író, Marcellus Mihály vezeti, akinek nevéhez a római kori Pannonia provinciákat (tartományokat) bemutató regénysorozat fűződik, de abban is országosan egyedülállónak mondható, hogy a csapat tagja a Gladiátorból már jól ismert filozófuscsászár, Marcus Aurelius is.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Épp ezért a hagyományőrző baráti kör külön figyelmet szentel annak is, hogy – a csapat jellegéből és természetéből adódó – olyan kérdéseket is megvitasson, melyek a nagyérdemű közönség részéről érkezhetnek a tagokhoz fellépéseik alkalmával; ide tartoznak a római témájú filmek is.Több, érdekes kérdés mellett az is szóba került, hogy érdemes elfilozofálni azon, vajon milyen képet őriz magában a nagyérdemű publikum az ókori Rómáról?

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Ez is hozzásegítheti ugyanis a csapatot ahhoz, hogy felkészülhessen a közönség érdeklődésére, kérdéseire. Így merült hát fel maga a kérdés is: mi Róma? Nos, mindannyian őrzünk magunkban egy képet az ókori Rómáról. Ez tény. Egy gondolatot, egy benyomást. A nyugati világban gyakorlatilag mindenki találkozhat azzal, hogy Róma. Szántalan arca-vetülete van e kultúrának. Gondoljunk csak építészetére!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Nem csak a Gladiátorban csodálkoznak el azon a főhősök, hogy az ember mire volt képes, minek a megépítésére volt képes már két évezreddel ezelőtt is! Bizony-bizony, még ma is csodálattal tekintünk a Colosseumra!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

De szólnunk kell magáról a híres-hírhedt római jogról is, a jogászpalánták mumusáról! Vajon a közönség, mely találkozik egy hagyományőrző csapattal, milyen képet hordoz magában Rómáról? A hódító birodalmat látják benne? A véres-győztes csatákat...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

...vagy a „fényt” jelenti számukra is? Ebben a brutális, kegyetlen és sötét világban, mint a filmbéli Maximusnak? A méltóságot? Az ősök tiszteletét és a család iránti szeretetet? 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Avagy az amphiteatrumok vérgőzös levegőjét? Netán a keresztények mártíriumát az 1951-es Quo vadisból?  Ahány ember, tán éppannyi kép! Egy szó azonban biztosan eszébe juthat mindenkinek az ókori Rómával kapcsolatban. Már volt is e szó: IMPERIVM! Vagyis: birodalom!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Birodalom esetében nagy kiterjedésű, centralizált államról beszélünk, melynek velejárója lehet a politikai, a gazdasági, egyszersmind a katonai nagyhatalmi státusz is. Róma virágkorában ötvözte mind a hármat: politikailag, gazdaságilag és katonailag is a Mediterrán Világ nagyhatalma volt. Élén az uralkodóval, a császárral. Aki néha nem mellesleg őrült is volt... a környezete meg tűrhette... ha tűrte...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Róma, e nagyhatalom – konkrétan a katonai nagyhatalom – kel életre a hagyományőrző baráti körök-csapatok révén, a küldetés lángját gyújtva a csapattagok lelkében. Bizony-bizony: ezt csak így lehet igazán! Szívvel-lélekkel, küldetéstudattal – vallja mottójaként a Legio II. Adiutrix hagyományőrző baráti kör is.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Mert azt, aki megtekinti a csapatokat fellépés közben, netán fellépés előtt-után, részt vesz velük közös kiránduláson, avagy más programon, megilleti, hogy a leghitelesebb Rómát láthassa viszont! De vajon mennyire hiteles kép él bennünk az ókori Rómáról, s benne a történelem egyik leghatalmasabb hadseregéről?

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Ennek a kérdésnek az eldöntése meghaladná jelen sorok írójának kompetenciáját, így hát inkább fókuszáljunk arra, hogy vajon mik is azok a tényezők, melyek egy hagyományőrző csapat közönségének Rómáról alkotott képét meghatározhatják? Egyáltalán mikor és miképp találkozhat valaki az ókori Rómával élete során?

Az első szárnypróbálgatásokra – miként az első csókra – sokan emlékezünk. A Legio II. Adiutrix marcona legionariusai is remélik, maradandó élményben részesítették azt a számtalan gyermeket, akik 2019. szeptember 7-én láthatták őket, a XIII. Quadriburgiumi Játékokon, Visegrádon

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Kijelenthetjük tehát, hogy ha szerencséje van egy gyermeknek, már egészen fiatalon belekóstolhat a Róma nyújtotta élményekbe-élvezetekbe. Szó szerint élvezetbe is, hiszen Visegrádon minden gyermek megkóstolhatta az eredeti római recept alapján készült, avagy római módra feltálalt ételeket, gasztronómiailag is átélve a császárok korát… Igazi kulináris-kulturális csemege volt, Bacchusra mondom! A közönség apraja-nagyja magába szívhatta Róma levegőjét...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Kissé nehéz belegondolni, de maguk a római hagyományőrző csapatok csak pár évtizede működnek nálunk, így a közönség idősebb tagjai gyermekként tán nem élhettek még át ilyen élményt, mint a mai kor fiataljai-gyermekei. 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Az úttörő csapatok közt találjuk a Weixelbaum János alapította Familia Gladiatoria Pannonicát is, amely a világon elsőként elevenítette fel a ’80-as évek második felében a gladiátorjátékokat, az után, hogy az ókor alkonyán úgy, de úgy betiltották, hogy a végén már a cicus se kapott legálisan melót... 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Ha valaki gyermekként mégsem ismerkedhetett meg az antik Rómával egy hagyományőrző csapat (mondjuk egy gladiátor csapat) fellépését tátott szájjal sasolva, akkor is találkozhatott Rómával. Már meglehetősen fiatalon! Több módon is! A szülők is mesélhettek róla. A kisrácnak a nagybácsi mesél a Gladiátorban... na, a filmben ez durva volt... Erre visszatérünk még.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Lássunk egy finomabbat! Az egyik a Biblia, benne a Názáreti Jézus születésének és kereszthalálának a története.  (Amúgy magát Jézust is minden korban, filmben, földrészen máshogy képzelik és képzelték el... érdekes lehet elfilozófálni azon, hogy ez az eltérő kép vajon vissza is hatott a vallásokra?) 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Karácsony – Jézus születésnek az ünnepe – közeledtével jelen sorok írójában is felelevenedik, miként hallott a Biblia révén az első császárról, Augustusról (Kre. 27-Kru. 14.), aki elrendelt egy népszámlálást… A történet aztán elvezet  bennünket Betlehembe, egy istállóként szolgáló barlangba, ahol végül Jézus megszületik…   

A Bibliában említett népszámlálás konkrét időpontja, lefolyása máig vita tárgya, azonban a nagyérdemű már az 1959-es filmopus, a Ben-Húr kezdő képsoraiban is láthatta, amint József a származási helye szerinti városba, Betlehembe igyekszik jegyesével, a várandós Máriával… És aztán a betlehemi csillag elkalauzolja a megszületett kisdedhez mind a napkeleti bölcseket, mind az egyszeri pásztorokat.

És íme: elérkeztünk egy újabb lehetőséghez, melynek révén még az a gyermek is kaphat egy képet Rómáról – méghozzá az iskolai történelemoktatás előtt –, aki történetesen nem vallásos családban nőtt fel és nem csendülhetett fel lelkében se Augustus császár neve, se a Csendes éj dallama. Ez pedig nem más, mint a film és a rajzfilm világa. Fincsi, mi?

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

A hangsúly pontosan azon van, hogy e forrásból már azelőtt nyerhető egy benyomás, mielőtt a nebuló úgy ötödikes korában, tavasszal fellapozza a történelemkönyvet, s találkozik benne – immár hivatalosan is – a Birodalommal! Na persze, nem a Galaktikus Birodalomról van szó, de ténykérdés, hogy a Star Wars is sokat merített az ókori Rómából – gondoljunk csak a küzdelemre az arénában!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

De vissza a Föld nevű bolygóra! Nos, úgy 5-6 éves lehetett jelen sorok írója, amidőn egy iskolai rajzfilmvetítés alkalmával megtudhatta, hogy a rómaiak Kre. 50-ben meghódították Galliát – kivéve egy kis falut… Imígyen ismerkedett meg Axterix és hű társa, Obelix (és nem obeliszk) kalandjaival... Felkavaró kép következik az egyik képregényből! (Mert hát a rajzfilmet meg a képregényből készítették. Szóval felkavaró képek jönnek.) Szóltam előre!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Nos, jelen sorok írója is együtt nevetett a többiekkel, amikor a gallok – ó, lehidalok! – jól elpáholták a hódító rómaiakat, köszönhetően egy varázsfőzetnek (ergo, volt itt mesei elem dögivel), s még a nagy Julius Caesart is meghátrálásra kényszerítették, aki egyébként folyton azon aggódott, hogy valami Brutus meg fog sebezni valakit egy tőrrel… hát sikerült is neki... de vajon tényleg így volt, ahogy a képen látjuk?

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

A rajzfilm és a film világa révén számos valótlan – ám mégis valósnak gondolt – elem ívódhat be tudatalattinkba, olyannyira, hogy sokan elcsodálkoz(hat)nak a hagyományőrző csapatok rendezvényén is, hogy vannak olyan római katonák, akik nem a Gladiátorban avagy az Asterixben is látott lemezvértet (azaz a lorica segmentatát) hordják. 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Márpedig ténykérdés, hogy a római katonák a lemezvértet még nem is hordták Asterix és Caesar korában, csak Augustus idejétől, a Krisztus utáni első századtól. Az is ténykérdés, hogy a lemezvért mellett a római katonák előszeretettel hordtak láncinget is (lorica hamatát), mint a Gladiátor íjászai, de pikkelyvértet is (vagyis lorica squamatát). Az HBO Róma sorozata ilyen szempontból hiteles, hiszen Caesar korában a láncing volt a bevett. És a gallokat is jó keményen elpáholják benne a rómaiak, ahogy volt, s ahogy illik is Rómától! Ez az! 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Lehet, sokaknak Axterix és Obelix tetszik meg gyerekként a rajzfilmből, jelen sorok íróját azonban az is érdekelte, milyen Brutusról és milyen merényletről regél folyton a narrátor a mesében. Így hallott hát – immár a derék apus révén – Julius valódi történetéről, aki nem volt olyan látnok, mint az Asterixben... nem is élte túl...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Nagymamája révén pedig a Ben-Húr – mint regény – lapjain megelevenedő történetbe kapott bepillantást jelen sorok írója, mely újra elvezette őt a gyermek, majd a felnőtt Jézushoz, aki úgy, de úgy megitatta a főhőst, hogy bírta a gályarabságot is.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Más kérdés, hogy a római katonai gályákon valójában fizetett evezősök szolgáltak, ergo, nem csak a mese, de a római témájú filmek is keményen torzíthatnak a valóságon… persze, ettől még bombanők játszhatnak benne... felismeritek Esztert, Ben-Húr szerelmét?

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

A hagyományőrző csapatok programjai, a családi-vallásos háttér és a (rajz)filmek világa után szükséges szót ejteni egy újabb lényeges forrásról, mely Rómát adja-adta nékünk, kezdettől, mióta éltünk! Ez pedig nem más, mint a történelmi regény műfaja. 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

E téren – ha a nemzetközi palettát tekintjük – azt kell, hogy mondjuk, tejbe-vajba fürösztenek bennünket a kortárs írók, tény azonban, hogy kevesebb köztük a császárkori római hadsereg hiteles krónikása – a teljesség igénye nélkül most csak egyet említenék meg, az angol egyetemi tanár, Harry Sidebottom nevét, akinek Krisztus utáni harmadik században játszódó regényeiben felbukkant maga a II. Adiutrix Legio is, a hazai hagyományőrző baráti kör által életre keltett csapat.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

És ezzel vissza is érkeztünk a Legio II. Adiutrix hagyományőrző baráti kör kebelébe, mely több másik csapattal együtt Visegrádon fellépett. A legio kortárs, hazai írónk, Marcellus Mihály regényei révén is belopta magát az olvasók szívébe, hiszen írásaiban is ott menetelnek, minduntalan! De erről majd később! Jó Claudiushoz hasonlóan térjünk át most a történelemkönyvre!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Már a történelmi regények is csak akkor nyitják meg kincsestárukat egy gyerek számára, ha történetesen tud olvasni, (vagy esetleg felolvasnak neki). Várjunk csak! Hadd gondolkodjunk egy kicsit!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Megvan! Eszembe jutott a neve: a hajdani Olvass Magadnak! sorozat is jó kalauz volt, hiszen általa bepillantást kaphattunk a hanyatló Róma korába, a Krisztus utáni ötödik századba, s nem mellesleg Attila a hun nagykirály életébe. Ami pedig a történelemkönyvünket illeti, még 1989 előttit használtunk általános iskolában. Róma fincsi volt!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Volt ugyan a könyvben pár olyan momentum, ami ma már „érdekesnek tűnik”, például osztályharc, de ami a római kort illeti, a könyv meglehetősen beitta magát jelen sorok írójának elméjébe, egyszersmind útbaigazítást is nyújtott az addig hallottak feldolgozásához. Benne van Marcusunk lovasszobra is! Sőt!  A nemrégiben újra fellapozott történelemkönyv meglehetősen pontos képet fest a római katonákról is!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Ha jobban megnézzük a fenti képen menetelő (vagy rohanó?) katonákat, láthatjuk, hogy páncéljuk alatt fehér az alsóruházatuk (tunicájuk), ellentétben egyes római-bibliai témájú filmek katonáival, akiknek hol a palástjuk, hol tunicájuk vörös. Minden bizonnyal jobban mutat a filmvásznon, azonban – ad absurdum – több hagyományőrző csapat is átvette e megjelenési formát, még ha nincs is történelmi alapja, hiszen a római államkincstár nem bírta volna.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Valójában csak egyes tisztek – a centuriok engedhették meg a színesebb ruházatot, palástot. Nos, a Legio II. Adiutrix hagyományőrző baráti kör kifejezetten törekszik arra, hogy korhű – vagyis nem vörös – tunicában meneteljen a közönség elé. Érdekes tapasztalat ugyanakkor, hogy a fehér egyik árnyalatára (piszkosfehér) hajazó tunicáik, miként kék pajzsaik meglepőnek is lehetnek, hiszen a filmek révén sokakban él a vörös tunicás, piros pajzsos legionarius képe…

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

...jóllehet vörös tunicás katona a való életben nem grasszált ezrével, mint statiszta a kamera előtt, a hagyományos római gyalogsági pajzsok (scutumok) színe pedig nem volt egységes a birodalomban (legfeljebb a legiokon belül).

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

A Legio II. Adiutrix amúgy  eredetileg ravennai tengerészekből lett megszervezve a Krisztus utáni első században, így a hagyományőrző baráti kör tagjai a minél nagyobb hitelesség szellemében, egyúttal tisztelegve is a ravennai tengerészek – mint elsők – előtt, a tenger színe mellett döntöttek. Az elsőket aztán – természetesen – követték mások is, a II. Adiutrix Legio bemenetelt a történelembe. Ott voltak a nagy Marcus Aurelius honvédő háborúiban is, a birodalom dunai határánál.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

E háború Kru. 180-ban a végéhez közeledett, azonban még egy utolsó, sorsdöntő hadműveletre lett volna szükség, hogy a mai Csehország és Szlovákia területén élő barbár germán törzseket, a quadusokat és a markomannokat térdre kényszerítsék (a császárban az új provinciák szervezésének gondolata is felmerült). Itt veszi fel a fonalat a 2000 nyarán berobbanó Gladiátor. De vajon mi igaz belőle, Maximus? Tényleg ott voltál te is?

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Kezdődjék hát az ütközet! Vagy mégsem?

A Gladiátor szinte azonnal beszippantja a nézőt – Marcellus Mihály idéz is minden beszélgetést belőle –, már azzal, amikor Maximus a messzi Északon, Germaniában harcol, az otthonról álmodik, a búzamezőkről...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Majd, amikor felébred, s meglátja az apró kis madarat elrepülni. Bár ő is elrepülhetne innen, a harctérről, haza, az otthonába, ahol várja az asszony, az aratás és a fia. És a konyhakert, mely hol fűszerszagú, hol jázminillatú… vagy levendula illatú… végül is, pillanatnyilag édes mindegy… itt és most Északon a fegyver és a vér uralkodik. Háború van… a „pity” bizony az pang, kismadár...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Itt van, a hadszíntéren, egy hatalmas birodalom, Róma hadvezéreként. Kru. 180-at írunk a film szerint. Marcus Aurelius császár tizenkét éves hadjárata a barbár törzsek ellen – ahogy megtudjuk a bevezető szövegből – a végéhez közeledik Germaniában. Már csak egy, utolsó erőd áll Róma győzelme és az egész birodalmat betöltő béke útjában… No, itt álljunk csak meg, egy pillanatra! Maximus! Ne a madarat sasold!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Figyelsz? Akkor jó! Mert Marcus Aurelius nevére sokan felfigyelhetnek a közönség soraiból is, amikor a Legio II. Adiutrix fellépésén meglátják a császárt és megtudják, kiről van szó. Szerepelt a császár már A Római Birodalom bukásában is, 1964-ben. Ismerős a színész? Obi-Wan megvan?

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Sokaknak persze inkább a Gladiátor film után ugorhat be Marcus Aurelius személye, amikor a hagyományőrző baráti kör fellépésén fény derül a személyazonosságára. Nos, Pannóniának immár újra van egy Marcus Aureliusa! Amiként újáélesztette az igazi Marcus a birodalom egységét a dunai fronton, úgy élesztette fel újra a Legio II. Adiutrix hagyományőrző baráti kör magát Marcus Aureliust! 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

A rómaiak amúgy már a Krisztus előtti második század végén harcoltak a germánok ellen. Több csatában megsemmisítettek Itáliaba törő germán seregeket. Később, Augustus uralma alatt, s azt követően a Rajna és a Duna (Danuvius) folyók lettek lassacskán a Római Birodalom természetes határai. Így a rómaiak gyakorlatilag a germánok szomszédai lettek...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Augustus terve az volt, hogy a birodalom fennhatóságát kiterjessze a Rajna és az Elba folyó közötti germán területre is, vagyis a mai Németország területére. Ezt a korábban a római seregben is szolgáló germán vezér, Arminius akadályozta meg, aki Kru. 9-ben három római legiot semmisített meg a teutoburgi csatában. Erről szól a 2009-ben bemutatott Arminius – Kampf um Germanien című dokumentumfilm.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Arminius persze aztán jól befürdött, a feleségét a rómaiak később, egy ütközet után el is elfogták, s Rómába vitték. A germán szabadsághőst hergelték is a rómaiak a folyó túloldaláról, hogy jöjjön át asszonyáért… be is gőzölt, próbált újabb nagy lázadást szítani, ám aztán övéi végeztek vele (tán római sugallatra). Egy szó, mint száz, Arminius tényleg befürdött, ámde a területet Róma soha nem foglalta el. Ez a terület tehát körülbelül a mai Németország területe, melyet Germania Magnának (Nagy Germaniának) neveztek.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Nos, Marcus Aurelius hadjárata nem Germania Magna – a filmbeli kiírás szerint Germania – utolsó erődig történő elfoglalását jelentette, és sokkal inkább honvédő háború volt kezdetben. Íme hát máris egy röpke villanás, miként tér el film és valóság! Lássuk, milyen is volt az igazi Marcus a filmeshez képest?

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Uralma alatt Marcusunknak a már említett quadusok és markomannok miatt gyűlt meg a baja, akik gyakorlatilag Germania Magna peremvidékén éltek: a dunai határ mentén, a pannóniai provinciák tőszomszédságában, a folyó baloldalán.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

A Krisztus utáni 160-as években bebocsátást kértek a gazdag pannóniai vidékre, de ezt a császár elutasította (más kérdés, hogy más germán törzsek, a quadusok és markomannok is nyomás alatt állottak, más germán törzsek révén). Közben kitört a pestis, melyet a legiók Keletről, a párthus hadjáratból hurcoltak a birodalomba. A határ menti katonaságot is sújtotta a baj. A germánok pedig kihasználták a legyengült határvédelmet: támadtak! Nem volt irgalom! Se béke!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Szinte elsöpörték Pannoniát, felprédálva mindent! Erről szól Marcellus Északi vihar című regénye, valamint A Pannon… A regényekben és persze a történelemben megkezdődött hát Marcus Aurelius honvédő (azaz nem hódító) háborúja, mely megszakítással ugyan, de uralkodása végéig tartott – vagyis több mint tizenkét esztendeig.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

A birodalom tehát itt más sokkal inkább defenzív (védekező) háborút vív, nem pedig expanziós (hódító) politikát folytat, ráadásul a hadsereg a korábbi évtizedek tétlensége miatt igencsak elpuhult. 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Nos, Kru. 168-ra megtisztították Pannoniát, az itt lévő két provinciát újfent Róma ellenőrizte, de a Kru. 172-es béke túl megalázó volt a germánok számára. Az biztos!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Amellett, hogy római bábkirályokat ültettek az egyébként cefetül szabadságszerető germán népek nyakára a térségben (politikai befolyás), még a Duna bal partját is ki kellett üríteniük 6,5 kilométeres sávban (római katonai befolyás erősödése a part menti sávban), s a vásárhelyeket sem látogathatták (gazdasági korlátozások) – tudta ez a nagyhatalom, hogy mit csinál… A béke tehát oly megalázó volt, hogy a germánok Kru. 177-ben újra támadtak.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Két év múlva, Kru. 179-ben már Marcus Aurelius és a fia, Commodus is a hadszíntéren van – vagyis a Gladiátorban látottakkal ellentétben nem a háború vége után érkezik az utód, bár sok köszönet nincs a jelenlétéből, ahogyan Marcellus Utolsó háború regényében is olvashatjuk…

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Ez idő tájt már germán földön dúl a háború, s tervbe van a már említett két új provincia létesítése is, amelyből aztán nem lesz semmi (kérdés volt az is, hogy megérné-e és az államkassza bírná-e).  Nos, minden esetre Kru. 179-180-ban a római csapatok már a messzi germán földön állomásoznak, köztük a Legio II. Adiutrix hagyományőrző baráti kör által megjelenített legio egy egysége is.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

A mai Szlovákia területén található trencséni vár szikláiba vésve máig látható az a felirat, mely fennen hirdeti, hogy ez időben itt telelt 855 római katona, a II. Adiutrix legio harcosai, legatusuk (parancsnokuk) Marcus Valerius Maximianus vezetésével. Ő volt az, aki pannóniaiként először nyert felvételt a római senatusba is (róla szól A Pannon). De a képen nem őt, hanem Sophia Loren színésznőt látjuk, amint az 1964-es filmben, A Római Birodalom bukásában búcsúzik atyjától, az árnyékvilágba távozó Marcustól.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

De vissza laugaricioi (trencséni) táborba, melyet a rómaiak később feladtak! Marcus Aurelius Kru. 180-ban bekövetkezett haláló megváltoztatta a dolgokat. A császár maga is pestisben hal meg, a mai Bécsben (Vindobonában), s elmarad az az utolsó, mindent elsöprő katonai offenzíva, amire a Gladiátorban is utalnak oly módon, hogy még egy utolsó erőd elfoglalása áll a római győzelem és a béke útjában. Az a győzelem soha nem született meg...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

A békét az utód, Commodus császár (Kru. 180-192.) valóban megkötötte, de a hadműveletek is beszüntetésre kerültek, a birodalom határa pedig a Duna maradt, új provincia sem létesült. Vagyis a Gladiátorban látható – úgymond – mindent elsöprő utolsó nagy diadal elmaradt… Hát, az öreg Marcus nem erre számított tőled, Commodus!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

A filmben amúgy úgy utalnak Marcus halálának helyszínére, mintha az valóban Vindobonában lett volna, azonban Vindobona nem a germán hadszintéren feküdt, hanem a Duna innenső partján, birodalmi területen. Ez persze eltörpül amellett az alkotói húzás mellett, hogy a Gladiátorban Commodus meggyilkolja a saját apját, miután megtudja tőle, hogy nem ő lesz az utódja, hanem Maximus. Nem örült neki a fiú!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Ez persze csak alkotói húzás, a hivatalos történészi álláspont szerint Marcus valóban pestisben hunyt el. Érdekes azonban, hogy már az 1964-es filmben – a szintén ezt a témát bemutató – A Római Birodalom bukásában is felmerül a haldokló Marcus Aureliusban, hogy ne a fiát nevezze ki utódául, hanem az arra alkalmas hadvezért, Liviust.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Tegyük hozzá máris: ez a fajta megoldás lett volna logikus. Abban az időben ugyanis az Antoninus-dinasztia uralkodott, ahol a császároknak nem született vér szerinti utóduk, így az arra legrátermettebb személyt választották, avagy nevelték ki utódnak. Marcusnak született fia, Commodus (akinek volt egy fiatalon elhunyt ikertestvére is).

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Commodus amúgy nem is biztos, hogy Marcus fia volt, annyira elütött jellemben tőle, de akit Marcus mindig is a saját fiának tekintett. Tán beléje is szorult ennyi hiúság, hogy ne ismerje be, hogy ilyen cefetül megcsalta a felesége, gladiátorokkal is hempergő beste? Lám, milyen érdekes Commodus vonzódása a gladiátorokhoz? A fellépései az arénában...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

...meg a mulatozásai… így már kezd érthetőbb lenni az utód viselkedése… de ki tudja? Nem tartottuk a gyertyát… tény azonban, hogy Commodussal kihunyt a birodalom aranykorának lángja. A „vas és a rozsda kora” jött el… Minden oldalról barbár hordák döngették a kapukat, Róma pedig nem győzte védeni a meglévő területeket...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

De vissza Commodusra! A kölköt már a Krisztus utáni hetvenes évek második felében bevonta apja az uralkodói feladatokba és jogkörökbe, mint ahogyan azt a 2016-ban debütált Roman Empire sorozat is bemutatja. Igaz, a való életben sok mindenben nem jeleskedett ez az alkalmatlan fickó, jóllehet császárként népszerű volt a köznép és a hadsereg berkeiben is… különös, de a 2016-os sorozat viszonylag pozitívabb képet fest róla… érdekes…

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Naszóval! Marcus Aurelius Commodust szánta utódául, s abszolúte nem kívánta visszaállítani a régi római köztársaságot, mint ahogy a Gladiátor című film állította. A senatus, mint a régi római köztársaság vezető testülete – motorja – a császárkorban is működött, de már soha nem nyerte vissza azt a fényét és jogait, melyet a Caesar idején kirobbant polgárháború előtt gyakorolt.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Néha pisszenni se mert, ha őrült volt épp hatalmon... Na jó, a gladiátorban még beszólnak Commodusnak... de ne aggódjunk, hamarosan ajkukra fagyott a szó...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Marcus Aurelius semmiféle Maximust nem kért meg arra a halála előtt, hogy kormányozza ideiglenesen Rómát és adja vissza a hatalmat a római népnek – vagyis a senatusnak és a népgyűléseknek –, ergo az S. P. Q. R. (Senātus Populusque Rōmānus), mely a szenátus és a római nép együttes uralmának rövidítését jelentette, s amelynek használata a Római Birodalom idején a legelterjedtebb volt, immár sohasem jelentette a császár nélküli világot. Ez az igazság, Maximus!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Császár mindig is volt, míg a birodalom létezett, legfeljebb a jogköre változott, jobbára a nép és a senatus jogainak további korlátozása révén… Szóval Marcus Aurelius semmiféle Maximust (vagy az 1964-es neve szerint: Liviust) nem kért fel arra, hogy állítsa vissza a régi Rómát. Ez volt ugyanakkor a filmben az indok arra, hogy Commodus megölje az apját. Maximus egyébiránt nem is létezett! Hoppá!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Macimus… pardon: Maximus! alakját az alkotók több hadvezérből gyúrhatták össze, jóllehet pár éve szenzációt keltett, hogy megtalálták az igazi Maximus síremlékét, méghozzá Rómában. Eszerint az igazi Maximust Marcus Nonius Macrinusnak hívták volna, aki több csatában vitte győzelemre a seregeket. Ámbátor szóba jöhet névadóként a Pompeianus nevű hadvezér is, Marcus veje, Lucilla – igen, a Gladiátor Lucillájának – férje, és Lucius apja.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Igen, a filmben szereplő kis Lucius, akinek a nagybácsi meséje szólt, valójában a Pompeianus nevű hadvezér fia volt, nem pedig Lucius Verusé, ahogy hívták. Verus amúgy Kru. 169-ben bekövetkezett haláláig Marcus társcsászára is volt. Vagyis, ha a Verus fia lett volna a filmbéli Lucius, akkor nem hét, hanem minimum tizenkét éves kellett volna, hogy legyen a Gladiátor eseményeinek kezdetén.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Lucus kora azért érdekes a filmben, mert Maximus, amikor Lucillával összefut a sztori elején, a germán télben, megjegyzi, hogy az ő fia is csaknem hét esztendős már. Találkozásuk a filmben igazi évődés… két hajdani szerelmes találkozása, annyi év után… egyúttal utalás arra is, hogy Lucius talán Maximus fia... Ja, amúgy akár Maximianus, a Pannon is szóba jöhetne Maximus névadójaként! Neve és katonai pályája, harctéri tettei, feljogosítják erre.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Valószínűbb azonban, hogy, hogy Maximus (és a ’64-es Livius) hadvezér a forgatókönyvírók fantáziájának szüleménye. Tény azonban az is, hogy a Legio IV. Flavia Felix, melynek a filmben Maximus a hadvezére volt, valóban ott harcolt Marcus seregében a germán fronton. Tény az is, hogy volt idő, amikor Pompeianus neve felmerült Marcus utódaként, ámde Pompeianus Commodus halála után sem vállalta a bíbort. De ne siessünk még úgy Commodus halálával! Szóval nyugalom!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

A filmmel ellentétben Commodus nem pár hónapig, de tizenkettő évig uralkodott, Lucilla merénylete az öcsike ellen pedig elbukott. Ha nem is úgy, mint a filmben, de elbukott. Vagyis valójában nem Lucilla árulta be az összeesküvést, amiatti kényszertől hajtva, hogy Commodus ellenkező esetben megöli a fiát. Mert ugye gondolom, leesett, ezért mesélt a nagybácsi Luciusnak a Gladiátorban! De a mese a könnyekben kitörő, gyermekét féltő anyának szólt! Legalábbis a filmvásznon... 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Ami a történelem: a merénylő értékes időt vesztett, míg azt ecsetelte Commodusnak, hogy a tőrt a senatus küldi neki… Ő is, Lucilla is halott nemsokára. Szóval a történelem rácáfol a filmre: a jó csaj sem ússza meg mindig!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Erről is szól többek közt Marcellus Isten lehettél volna című regénye. A merényletre Kru. 182-ben került sor, amelybe az akkori testőrparancsnok (praefectus praetorio), Paternus is belebukott, ha nem is azonnal.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Vagyis Lucilla összeesküvésekor nem egy Quintus nevű volt katonatiszt volt Commodus testőrparancsnoka, mint a Gladiátorban, ugyanakkor az is tény, hogy sokkal később valóban egy Quintus Aemilius Laetus volt Commodus testőrparancsnoka, s maga is részt vett abban a Kru. 192-es, sebtében szerveződött összeesküvésben, ami végül Commodus halálát okozta.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Szóval a testőrparancsnok benne volt a halálában, de Commodus nem oly látványos párviadalban halt meg, mint ahogy a Gladiátor beállítja, az 1964-es film nyomdokain járva, mely pedig a Forum Romanumra, az Urbs (Róma Város) központjába tette a híres párviadalt. Nem volt tudniillik raktáron díszletük egy Colosseumból...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Ez a párviadal mese! Mindkét filmben! Egyetlen őrült császár sem volt olyan bolond, hogy kiálljon így életre-halálra. Persze, tegyük hozzá máris, hogy a filmben is benne van, hogy Commodus szíven szúrja Maximust, aki így a párviadal végére el is vérzik… A film vége szívenütő! Maximus megtér övéihez a túlvilágon.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Ütős, de a valóság talán sokkal izgalmasabb! Akit a történelmileg hiteles sztori is érdekel, annak jó szívvel ajánlhatjuk Marcellus új regényét, A bírkózót, melynek bemutatójára 2019. november 28-án kerül sor, a budapesti Fókusz Könyváruházban, nem messze az ókori római erőd, a Duna bal partján állt hajdani Contra-Aquincum romjaitól… Újabb értékes írásmű született a hajdani Pannónia vidékén, ahol anno, a harctéri táborokban maga Marcus ís írta filozófiai munkáját, az Elmélkedéseket... 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix  

De térjünk vissza még egy kicsit a germán frontra!

A sztori szerint innen lovagolt volna haza – mondhatni lóhalálában – Maximus, hogy megmentse a Hispaniában (mai Spanyolország) élő kedvesét és fiát, akiket aztán a császár parancsára mégis elveszejtenek és csak összeégett holttestüket ölelheti viszont…

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

A kegyetlen vég után vegyük csak szemügyre, hogy honnan kellett volna hazalovagolnia. Vindobonából, ez elhangzik a filmben. Csakhogy ahhoz, hogy Vindobonából hazajusson, át kellett volna kelnie, télvíz idején, az Alpokon is. Ráadásul mindenütt ellenőrzésekbe botlott volna. Hát, ez nem jött volna össze, legyünk reálisak, azonban a Gladiátor mégis csak egy film, s nagy film! Mi pedig így szeretjük! Szóval, csak előre, paci! Pardon: Maximus!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Épp ezért, mivel a közönség szerette, s Oscarból is kellően kapott, sikerét később mások is meg kívánták lovagolni, mint Maximus a hátasát. A gladiátorviadalok betiltásának időszakában, a Krisztus utáni negyedik század végén játszódik a 2003-as Held der Gladiatoren című film (magyar címe: Germanus bosszúja).

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

 A film a gladiátorrá vált germán harcos, Germanus sorsát követi nyomon, aki – ahogy a cím is árulkodik róla – az aréna hőseként bosszút áll testvére gyilkosán, a messzi Északon, Augusta Treverorumban (a mai Trier városa Németországban). A film nézhető, ámbár kissé szaglik róla, hogy a Gladiátor sikerét akarja meglovagolni, még több vérrel és látványos küzdelemmel kényeztetve a nézőt… 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Vagyis nem gyereknek való, az zicher! Meglepetése a filmnek, hogy az a Ralf Moeller játsza az egyik germán gladiátort, aki annak idején a Gladiátor című film germán gladiátorát, Hagent is alakította.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Amúgy nem mellesleg, már nálunk is van olyan hagyományőrző csapat, amely a zordon germán harcosokat jeleníti meg, így most nem fáradunk azzal, hogy még egy Moelleres képet keressünk a Germanus bosszújából! 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Jelentkezzen, aki hiányzik!

A Gladiátorban úgy búcsúzunk a főhősöktől, hogy a testőrség és a senatus egy bizonyos Gracchus szenátor égisze alatt folytatja tovább közös útját. Legelőször is kiviszik az amphiteatrumból Maximus holttestét, aki bár legyőzte a gaz Commodust, de szerettei után megy a túlvilágra – vagyis is Commodus a viadal előtt igencsak szíven szúrta…Gracchus ellenben nem létezett, szintén kitalált karakter.

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Gracchus ellenben nem létezett, szintén kitalált karakter. Az egykori római hadvezér Pertinax lesz a császár, aki fájdalmasan hiányzik a filmből, de ne vessük az alkotók szemére! Marcus Aurelius esetében sem róják fel, hogy tényleg nem szívlelte a gladiátorviadalokat (de azért megjelent rajtuk)… Ami pedig Lucilla fiát, Luciust illeti, akiről a haldokló Maximus atyai szeretettel tudakozódik, akkor még biztonságban volt. Akkor még… de ez már egy másik történet… és nem is a világ legszebb története…  

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

…mert az egy 1965-ös alkotás!

Legalábbis a címében az. Egy évvel az után, hogy A Római Birodalom bukása bukás lett, újabb bibliai témájú film következett: A világ legszebb története. Amikor adta a televízió, jelen sorok írója is kérdezte, mi a film címe, mire azt a választ kapta, hogy ez A világ legszebb története… nos, annyira nem volt elájulva tőle. Ne csodálkozz ezen, Heródes!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Nos, ha nem is ez lett a valaha látott legkedvesebb film, ténykérdés, hogy a bibliai témájú filmek révén valóban egész fiatalon kapcsolatba kerülhettünk anno az ókori Rómával. Karácsony és Húsvét tájékán mindig láthattunk egy filmet Jézusról, avagy egy Ben-Húrt… utóbbiból van már jó néhány alkotás, ez nem vitás…

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Nos, vitán felül áll tehát, hogy igen fiatalon van lehetőségünk megismerkedni Róma valamilyen arculatával. Rajta hát, kukkants be e világba!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Mindenkit csak arra bíztathatunk, hogy látogasson ki egy római hagyományőrző rendezvényre, ragadjon kezébe egy remek regényt a korról, avagy nézzen meg egy kultikus kardozós-szandálos szexelős római filmet-sorozatot… Vagy akár egy bibliai témájú remek alkotást! Jó lesz! Az biztos! Ha már a sejk is azt mondja...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Mert ez mind-mind az Örök Róma! Örökbeszabott, s máig ható! Civilizációnkba ívódó múlt s jelen egyszerre! Táplál bennünket, miként a kenyér és a cirkusz...

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Menetel hát tovább, akár a Legio II. Adiutrix hagyományőrző baráti kör katonái… elkötelezetten, hűséggel, mint egy igazi római legionarius! Mi pedig legközelebb újra a Szentföldre menetelünk Jézus korába, ahol a 2015-ben bemutatott sorozat, az A.D. A Biblia folytatódik játszódik. Végre, talán kiderül, ki is lakik ebben a tóparti házban! 

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Szóval folytatjuk!

Vagy folytassa inkább Kleo?

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Addig is, míg eldől...

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Előre!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

Hé, óvatosan cicus!

Ja, latinul kellett volna mondani... Bocs!

Marcus Aurelius  Gladiator  Marcellus Mihály  Legio II. Adiutrix

(A Legio II. Adiutrix hagyományőrző baráti kör által közzététel céljából rendelkezésre bocsájtott fényképeket Léka Zsuzsanna és Schätz Andrea készítette.) 

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A  FILMMŰVÉSZETBE (XXXVIII. FEJEZET)

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár sokadik alkalommal! Mert „Róma örök.” Akár az ÉLET…

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása

E fenti címmel jelent meg 1996-ban Samuel P. Huntington könyve, mely a hidegháború utáni politikai és ideológiai helyzetet elemzi. Könyvének egyik alaptézise, hogy minden civilizáció halandó, egyúttal ki van téve a változásoknak is.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Mi sem egyszerűbb, mint tézisét az ókori Rómára alkalmazni, mely kétségkívül egy hasonlóan erős civilizációval csapott össze: a germánokkal. A küzdelem évszázadokon át dúlt, kegyetlen és véres összecsapásokkal, ölre menően. 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Mindez már jóval az első császár, Augustus (Kre. 27-Kr. 14.) uralkodását megelőzően kezdetét vette, de az egyik legnagyobb összecsapásra valóban a császárkor hajnalán, Kru. 9-ben került sor, a teutoborgi csatában, mely a római seregek totális megsemmisülésével ért véget. Szeptember 11-én… Igen, szeptember 11-én!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Minden év szeptemberében – midőn lehullnak a falevelek – eszébe jut jelen sorok írójának, hol is tartózkodott épp azon az ominózus 2001. szeptember 11-i napon, amikor a repülőgépek belecsapódtak az ikertornyokba. Szinte hihetetlen volt, hogy ilyen megtörténik, ráadásul a civilizált világ egyik legnagyobb metropoliszában. 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Talán maguk a rómaiak is így lehettek vele, hiszen maguk sem hittek a vereségben. A Római Birodalom világot uraló nagyhatalommá vált addigra. A germán erdő mélyén bekövetkezett összeomlás híre ezért rettenetes hírként szállt tova, szerte a birodalomban. Augustus állítólag magából kifordulva szólongatta az elesett hadvezért, Quinctilius Varust, hogy adja vissza a légióit… hármat… Varus maga is odaveszett...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A történetíró Tacitus a germánok szabadsághőseként emlékezik meg a korábban római sasok alatt harcoló germánról, Arminiusról, Varus legyőzőjéről. Későbbi korokban is legendák és emlékművek hirdetik Arminius – Hermann – hőstettét, a germán területek felszabadítását.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Így vált Arminius német nemzeti hőssé, maga a csata pedig a németség születésnapjává. Nemhiába készítették el 2009-ben az Arminius – Kampf um Germanien című dokumentumfilmet, pontosan kétezer esztendővel a csata után…

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Ténykérdés, hogy a Rajna és az Elba folyók közötti területet – Germániát – Rómának sosem sikerült teljesen elfoglalnia, miként az is, hogy a római civilizáció végéhez a germánokkal való folyamatos összecsapások is jelentősen hozzájárultak, felőrölve a birodalmat. Arminius idejében – kit végül saját népe veszejtett el (római sugallatra?) – még nem volt oly egységes a germán nép, mint évszázadokkal később, de már ekkor is érzékeny veszteséget okozott Rómának.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A két civilizáció közötti következő súlyos összecsapásra Marcus Aurelius császár (Kru. 161-180.) alatt már sor került. A germán kvád és markomann törzsek először bebocsájtást kértek a termékeny és igen gazdag dunai provinciákba (tartományokba), majd – miután a császár ezt megtagadta – lerohanták a területeket, elpusztítva mindent, Itália határáig.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Az előző harminc esztendő során elpuhult, hódításhoz és harchoz már nem szokott római hadsereg csak súlyos harcok és véráldozatok árán tudta helyreállítani a birodalom dunai határát, a Ripa Pannonicát

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Ezt a hősies küzdelmet láthatjuk az 1964-ben készült filmben, A Római Birodalom bukásában, de a 2000-es Gladiátorban is. Természetesen ezek az alkotások elnagyolt, sokszor történelmietlen sztorit tálalnak a gyanútlan közönségnek. 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Ennek egyik jó példája, hogy a derék Marcus, a bölcs filozófuscsászár a filmekben nem akarja kinevezni utódául fiát, Commodust, mert kételkedik annak uralkodói képességeiben. Nos, a valóságban erre nem került sor, csont nélkül utóda lett egy legendás uralkodónak ez a gerinctelen fickó.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Akit a történelmi valóság is érdekel, annak figyelmébe ajánlom a magyar Steven Saylorként is emlegetett kortárs írónkat, Marcellus Mihályt, aki regénytrilógiában dolgozta fel Marcus Aurelius uralkodását és pannoniai ténykedéseit, honvédő háborúját, s aki jelenleg is nagy dobásra készül…

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A magyar Steven Saylor nagy dobása

Marcellus immár két regényt varázsolt elénk, mely Commodus császár (Kru. 180-192.) uralmának idején játszódik, idén pedig újfent trilógiává bővíti a történetet, bemutatva az igazi Commodus császár halálának valódi körülményeit. Izgalmas sztorinak ígérkezik!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A regényben foglaltakat természetesen nem spoilerezem el, mindenki olvassa majd el legújabb könyvét, A birkózót, mely előreláthatólag idén debütál. Annyit azonban elárulhatok, hogy a valójában tizenkét évig (és nem pár hónapig) uralkodó Commodus halálában szerepet játszik egy fontos személy is... Szóval, izgalmas lesz!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Az író legújabb regénye révén minden bizonnyal tisztábban és hitelesen láthatjuk majd a birodalom és a császárság intézménye hanyatlásának kezdetét is, egyszersmind természetesen Commodus végét. Vajon tényleg így történt? Ha kíváncsi vagy rá, olvasd el bátran Marcellus regényét!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Általa minden bizonnyal sikerülni fog árnyalni a Gladiátor teremtette képet is, melyet még érdekesebbé tesz az a tény, hogy Marcellus nem csak író, de elkötelezett római hagyományőrző is. Csapatában, a Legio II. Adiutrixban pedig – akárcsak a Gladiátorban – ott találjuk magát a császárt, Commodus apját, a nemes Marcus Aureliust is.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Legutóbb 2019. szeptember 7-én láthatta őket a nagyérdemű, a XIII. Quadriburgiumi Játékokon, Visegrádon, ahol több neves hagyományőrző csapat is fellépett, bemutatva azt a szerencsétlen kimenetelű találkozót is germánok és rómaiak között, mely egy császár halálával végződött. Vagyis 2019. szeptember 7-én egyszerre több császárt is láthatott a közönség…

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Nos, a germánok a harmadik századra lassan, de biztosan folyamatos támadás alatt tartották a birodalmat. Maguk a pannoniai területek is állandó csatározások színterei voltak.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A terület stratégiai fontossága tagadhatatlan volt, hiszen a Duna önmagában nem volt képes meggátolni a betöréseket. A negyedik század végén, I. Valentinianus császár (Kru. 364-375.) uralma alatt a Duna bal partján – azaz germán oldalon – római erődépítési munkák zajlottak. Így a mai Göd határában is. Ezt a munkát és az azt követő mészárlást is láthattuk a Quadriburgiumi Játékokon. Az erőd építését a germán kvádok sérelmezték.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Az egy időre abba is maradt, de aztán újra megindult, a kvádok királyát, Gabiniust pedig egy lakomával egybekötött tárgyaláson megölték. Az emiatt kitört háborúban a császár is felvonult a határra.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Valentinianus Kru. 375 novemberében Brigetióban – a mai Komárom városában, Szőny területén – fogadta a germán küldöttséget. Szóba került újra az erődépítés ügye. A császár úgy feldühödött, hogy a követek szeme láttára rosszul lett (szívroham?), és még aznap meghalt. Elképzelhető, hogy eme esemény mennyire rontotta a rómaiak ázsióját a harcias és egyre erősödő germánság szemében… örültek a rómaiak, az biztos...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

De a birodalomnak nem volt ideje ezen lamentálni. Időközben ugyanis kezdetét vette a népvándorlás… mindenféle vad barbár hordák döngették a kapukat. És jöttek a hunok is… 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A nyugati gótok – vagy vizigótoka hunok elől menekülve a birodalomtól kértek és kaptak menedéket, azonban a római igazgatás által okozott sérelmek, a rossz bánásmód miatt fellázadtak, s Kru. 378-ban Hadrianapolisnál tönkreverték Valens császár (Kru. 364-378.), Valentinianus egykori társcsászárának seregeit. Maga a császár is elesett a harcban. Így esett hát, hogy a római és germán civilizáció újfent összecsapott, s megkezdődött Róma összeomlása. A birodalom Kru. 395-ben két részre szakad.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Az ötödik század első felében elvesznek a pannoniai területek is, ahová a hunok nyomulnak be. A 2001-ben bemutatott Attila című film a hunok nagy királyának életén keresztülszáguldva bemutatja a catalaunumi csatát is, melyet az egyesített nyugatrómai-germán (vizigót-frank, burgund-alán) sereg vívott a hunokkal.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Catalaunumnál tehát már nem a germán-római civilizáció csapott össze egymással a népvándorlás korának legjelentősebb csatájában, hanem egy merőben új formáció bontakozott ki.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A germánok immár a római zsoldban is harcoltak, s néha Róma ellen is. A birodalomban egyre nagyobb lett a zűrzavar. Róma 410-es gót kifosztását a kortársak már a világ végeként élték meg… és bizony, ha nem is a világ végének, de egy új világ eljövetelének voltak tanúi a kortársak. Kru. 476-ban a germán Odoaker letaszította trónjáról az utolsó nyugatrómai császárt, formálisan is megszüntetve Nyugaton a birodalmat.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A durva időszak persze csak ez után következett, a bizánci visszahódító háborúk idején, a hatodik században, amikor egész Itália az összeomlás, az anyagi és kulturális romlás szélére sodródott… A germán civilizáció Nyugaton és a rómaiakon aratott győzelmét – mondhatni – betetőzte, hogy 800-ban III. Leó pápa Rómában császárrá koronázta a frankok királyát, Károlyt, vagy, ahogy ma nevezik, Nagy Károlyt.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

De ez már egy másik történet. Európa megszületésének története… azé az Európáé, melynek atyjaként is Károlyt tartja számon a történelem… Erről is szól egy 1993-as sorozat. De vissza az ókorba! Ha Róma és a birodalom nem is élte túl a történelem viharait, az Arminius ténykedésének idején még szárnyait sem bontogató kereszténység igen.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Az európai civilizáció egyik építőköve, kultúrájának, vallási hagyományainak, s mindennapjainak meghatározója lett. Ennek az útnak a kezdetéről szól egy 2015-ös sorozat, az A.D. A Biblia folytatódik. Ütős sorozat! 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Folytassuk hát a Szentföldön!

A Krisztus utáni első évszázad harmincas éveinek derekán járunk. A sorozatban pedig Jézus mennybemenetele után, Galileában. Ez a terület nincs közvetlen római uralom alatt. Itt találjuk az apostolokat, köztük Pétert, aki azon elmélkedik, hogy mondja meg a lányának, hogy el kell mennie, vissza a veszedelembe, Jeruzsálembe

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Jézus megígérte, hogy ha hisznek, a Szentlélek ereje megsegíti őket. Azt kérte tőlük, mielőtt elment, hogy térjenek vissza Jeruzsálembe, s ott várjanak, amíg felruháztatnak a mennyei erővel. Péter szereti a lányát, de itt kell hagynia, nagyobb biztonságban lesz Galileában. Nekik viszont vissza kell menniük, várni a Szentlélek eljövetelét, ahogy Jézus mondta.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A Szentlélek eljövetelére Pünkösdkor került sor, mely eredetileg zsidó ünnep volt, majd a keresztény vallásban is továbbélt. A zsidóknál a Sávuót (Hetek ünnepe) a Sínai-hegyen történt törvényadás emléknapja volt, valamint az új kenyér ünnepe. A hagyomány szerint ezen a napon nyilatkoztatta ki Isten a tízparancsolatot, továbbá ez volt az a nap is, amelyen a jeruzsálemi templomban bemutatták az az új kenyeret. Az ünnepre sokan zarándokoltak el Jeruzsálembe.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Ez az ünnep töltődött meg aztán új tartalommal a keresztény kultúrában, azonban már a zsidóknál is a szélzúgás és a tűz voltak Isten jelenlétének és a kegyelem kiáradásának jelei. Erre került sor Pünkösdkor, a Húsvét ünnepét követő ötvenedik napon is – görög neve (pentékoszté) is ötvenet jelent, innen a Pünkösd szavunk. Szóval Pünkösd közeleg a sorozatban is.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Nos, Kajafás, a főpap és felesége aggódnak. Tudják, hogy Pilatus, a római helytartó volt az, aki megölette Jézus sírjának őrzőit… (Ugye-ugye! Ez egy merőben más Pilatus, mint aki az Evangéliumokban szerepel!) Ja, a templomi őrség tagjait is megölték, akik szintén a sírt őrizték, mielőtt Jézus holtteste eltűnt.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Kajafás felesége pragmatista: szerinte el kellett tüntetni minden tanút, nehogy tovább terjedjen a feltámadás meséje. El fog halni a megölt őrökkel és legyilkolt római katonákkal. Vajon igaza volt? A történelem rácáfolt! Eközben a korábbi részekből már jól ismert zelótánkat (zsidó szabadságharcosunkat), Boázt véletlenül majdnem fellöki egy Marcus Drusus nevet viselő római katona. A zelóta titokban kést akar rántani, de a kocsmáros leállítja. „Még ne!” – mondja Boáznak.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Vagyis a kocsmáros ő maga is zelóta. A rómaiak felettébb veszélyes vidéken itták borukat. Veszélyes hely volt az ókori Palesztina. Igaz, a római legionariusok is veszélyesek voltak… nem valami vicces fickók, amikor komolyra fordul a helyzet...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A helytartó pedig agyafúrt… Készül az ünnepre és attól tart, hogy a Názáreti – Jézus – követői újabb bajt okoznak majd ez alatt. Az ünnep ideje alatt folyamatos őrjáratozást rendel el. Felesége, Claudia ekkor tudja meg, hogy Pilatus megölette a Názáreti sírjának őrizőit. Pilatus nem él lelki életet a dolgon. Galilea urát, Heródes Antipászt várja látogatóba, aki apja, a rettegett Nagy Heródes hajdani birodalmából már csak egy szelettel bír.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Maga Antipász is tapasztalja, hogy Jézus keresztre feszítése óta több a római katona az utakon. Nem érti, hogy ha Jézus halott, akkor miért ez a készenlét. Kajafással találkozik elébb, s a szemére veti, hogy rosszul kezelte a helyzetet Húsvétkor. A szidók törvényeit is megsértette Jézus kihallgatásakor, utána meg a rómaiaknak adta át őt. Kajafás védekezik: azt tette, amit tennie kellett. Antipász szerint sokkal fontosabbá tette Kajafás Jézust, mint amennyire kellett volna.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A Rómától való állandó segítségkérést pedig a nép együttműködésnek fogja értelmezni. Több ezer zarándok sereglik össze Pünkösd ünnepére, akik nem láthatják meg, hogy ők a rómaiakkal barátkoznak. Antipász eseménytelen Pünkösdöt akar, s figyelmezteti arra is Kajafást, hogy azért a főpap pozíciója nem olyan stabil jelenleg, s függ, többek között Antipász támogatásától is… Antipász ezután Pilátushoz megy. Szóvá teszi a sok római katonát, mondván, jól tudja mindenki, aki itt él, hogy megszállt ország lettek.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Azt javasolja Pilatusnak, hogy távolítsa el a katonákat, s engedje, hogy a népe békében ünnepelhessen. Pilatus erre felbőszül. Megkettőzteti az őrséget és úgy dönt, hogy maga is kilátogat az ünnepre. Antipász tart tőle, hogy a nép mindezt provokációnak fogja tartani... Pilatust nem érdekli.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

„What would Jesus do?”

A kérdés jelentése: „Jézus vajon mit tenne?” Népszerűvé vált, különösen az Egyesült Államokban, kifejezve a keresztények erkölcsi kötelezettségét, hogy oly módon cselekedjenek, amely demonstrálja Jézus szeretetét.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Nem új keletű, a katolikus egyház is hangsúlyozza az Imitatio Christi (Krisztus utánzása) fogalmát, de regény témája is volt már. Volt, amikor kevésbé komoly tónust is kapott a kérdés feltétele: bekerült többek közt a 2007-es Transformers filmbe…

De visszatérve a sorozatra. Péter és az apostolok megérkeznek Jeruzsálembe. Elfoglalják a helyüket és várják a szentlélek eljövetelét, ahogy Jézus előre megmondotta nekik. Megjelenik Mária Magdolna is, méghozzá Péter lányával, aki követte apját a városba. Várnak, mert Jézus anyja, Mária türelemre inti őket. Felmerül a kérdés közöttük: ha itt lenne Jézus, vajon mit tenne?  Imádkozna… Felébresztik az alvókat, s a Miatyánkot imádkozzák.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Szél kíséretében tűz kél alá a Mennyből, körbeveszi a házat, ahol az apostolok tartózkodnak.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Az apostolokat áthatja a Szentlélek – nyelveken is beszélnek. Az eseményre sokan odasereglenek. Péter fogadja őket, de nem prédikál. A templomba mennek, ahol Péter meggyógyít egy bénát – de ez egy másik történet lesz!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A Biblia – vagyis az Apostolok cselekedetei – hasonlóképp szól a Szentlélek eljöveteléről, de azért vannak különbségek. Például, hogy mindenki, aki összeverődött a tömegben, a saját nyelvén értette azt, amit az apostolok beszélnek. Péter a Biblia szerint már itt beszédet intéz a néphez, hirdetve Jézust, melynek nyomán aznap több ezren megkeresztelkednek…  De visszatérve a sorozatra: még mindig nem tudtuk meg, ki lakik ebben a házban. De egy szép napon biztosan kiderül! 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Így vette hát kezdetét a kereszténység, mely aztán elterjedt, szerte a Római Birodalomban, majd azon túl is. Így történt hát, hogy amikor Róma szembenézett a népvándorlás viharaival, immáron egy keresztény birodalomnak adott otthont a Mediterraneum… addigra már jobbára a régi pogány világ is elenyészett...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

...miként az alexandriai nagykönyvtár által őrzőtt értékek is... bizony-bizony: minden változásnak vannak árnyoldalai is a történelem során... például egy filozófusnő halála... A 2009-es Agorában eléggé plasztikusan bemutatásra került, hogy mi lett a régi világ egyes képviselőinek a sorsa: Hüpatiát, a pogány filozófusnőt megölték.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A történelem, az Élet tanítómestere ugyanakkor, akár akarjuk, akár nem, kegyetlenül megtanít arra bennünket a rideg tényre, hogy a változás elengedhetetlen része az Életnek, Világunknak. A nagy Marcus Aurelius is erről írt művében, az Elmélkedésekben, mely filozófiai gondolatait tartalmazza. A Gladiátorban Richard Harris nem idézett a műből, de...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

...ha élőben szeretnéd hallani Marcus Elmélkedéseit, látogass csak el a Legio II. Adiutrix egyik rendezvényére! A csapathoz tartozó császár, ki civilként maga is tanár, előszeretettel idéz belőle, mint egyik legkedvesebb olvasmányából. Találkozz az élő Marcus Aureliusszal te is!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A Jövő tehát Marcus szerint is folyamatos mozgásban van, hiszen a mindenkori változás alakítja-építi. Csak egyet tehetünk: előre lépdelünk! Előre, miként a Legio II. Adiutrix katonái... Movete! (Indulás!)

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Mi pedig hamarosan folytatjuk! Újra visszatérünk a Szentföldre is! Boáz társaságát azonban sajnos könnyen lehet, hogy nemsokára nélkülöznünk kell... 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Ettől a hírtől, nyomatékosan kérem, senki se dőljön a kardjába! Elég, hogy Varus így tett...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

És ígérem, fog még fürdeni Arminius is! 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Vagy inkább befürödni! Miközben sok-sok sötét titokra is fény derül!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Mert ez mind-mind az Örök Róma!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Addig is…

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Előre!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Várj! Ez csak a kutyának szólt! 

Na mindegy...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

(A Legio II. Adiutrix hagyományőrző baráti kör által közzététel céljából rendelkezésre bocsájtott fényképeket Léka Zsuzsanna és Schätz Andrea készítette.) 

Tovább

fuszeresjakvaj

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek

Utoljára kommentelt bejegyzések

img src="/images/hex-loader2.gif" width="300" alt="" />