Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A  FILMMŰVÉSZETBE (XL. FEJEZET) 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár sokadik alkalommal! Mert „Róma örök.”

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Az ókori Róma koronavírusa – a támadó pestis

„Historia est magistra vitae.” A történelem – akár tetszik, akár nem, de bizony – az élet tanítómestere, ezt már számtalan esetben bebizonyította. Napjainkban is aktualitását nyeri e bölcsesség, hiszen arra is figyelmeztet, hogy korunk civilizációjának is komolyan kell venni a járványokat és megelőzése-felszámolása érdekében valamennyi szükséges intézkedést meg kell tenni, ezen intézkedéseket határozottan betartani-betartatni, egyszersmind fel kell készülni a járvány miatt várható (avagy a pont nem várt) hatásokra.

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Ennek ékes példája a – 2000-es Gladiátor című filmben is feltűnő – Marcus Aurelius császár (Kru- 161-180.) uralkodása alatt a birodalomba behurcolt pestis által okozott, mondhatni világméretű járvány, mely küzdelmes életének alkonyán magát az uralkodót is elragadta ebből az árnyékvilágból, a mai Bécsben, azaz Vindobonaban – szóval a filmmel ellentétben nem az utód, Commodus volt a ludas… bár ebből a fickóból simán kinézné a Zember...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Amiként arra Mende Gusztáv Balázs is rámutat Pestis az ókorban című tanulmányában, a pestis története nem a középkorban kezdődött, de már jóval a rómaiak előtt, igaz, ők sem úszták meg. Térjünk hát vissza Marcus Aurelius uralkodásának kezdetéhez, aki úgy került trónra Kru. 161-ben társcsászárával, a 169-ben szintén pestisben elhunyt Lucius Verusszal, hogy jogosan arra számíthatott, hogy folytatódik az elmúlt évtizedek békéje, és prosperitása. Nem így történt. Aki kíváncsi a filozófuscsászár uralkodására, az olvassa el bátran Marcellus Mihály író korszakról alkotott regényeit.

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Nos, csőstül jöttek a bajok. Összetűzés a parthusokkal, Kru. 161-166. között, mely birodalom Keleten éppoly hatalmas volt, mint maga Róma a nyugati világban. Fel is perzselték a rómaiak az ellenség fővárosát… hullák és pusztítás… ahogy egy háborúban az bizony lenni szokott. Csak éppen azzal nem számoltak, hogy a parthus hadjáratból hazatérő római legionariusok behozták a birodalomba a pestist.

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Több ezer római katonáról beszélünk, akik részt vettek a hadjáratban, legiokról, vagyis a háborúk és (a velük együtt járó) nagyobb népmozgások a történelem tanúsága szerint valóban felelősek lehetnek a járványok elterjedéséért. Álljon itt egy statisztika a korból: a korabeli lakosság pestisjárvány okozta veszteségét 20 %-ra, míg a hadsereg veszteségét 25 %-ra becsülik.

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Az adatok azért is félelmetesek, mert a Római Birodalom északi határán az erődök szinte kiürültek és nem tudták megfelelő számú haderővel mindezt pótolni. Jóllehet, Marcus Aurelius – aki pont nem volt kezdetben az a katonaember, csak a körülmények csináltak belőle harctéren jelen lévő uralkodót – megérzett valamit a közeledő újabb viharból, mert legiokat vezényeltetett vissza a messzi pannoniai provinciákba (tartományokba). De ez sem volt elég…

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Róma északi ellenségei, a barbár germán törzsek – akik korábban bebocsátást is kértek már a birodalom területére, hogy ott letelepedjenek, ám e kérésüket akkor a császár elutasította – villámgyorsan kiszagolták a birodalom határán keletkezett rést, a hadsereg pestis miatti gyengeségét, s betörtek… Gyakorlatilag Italia határáig pusztítva a civilizált világot… A háború megszakításokkal ugyan, de egészen Marcus Aurelius császár haláláig tartott, majd az utód, Commodus császár (Kru. 180-192.) fejezte be, ha nem is épp úgy, ahogy azt apja tervezte…

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

De vissza a Gladiátorra: amikor Commodus nagy diadalmenetben Rómába érkezik, a császár mondhatni tanácsadó testületévé lefokozott senatus – mely a köztársasági korban még Róma irányítója volt – azzal nyaggatja az isteni uralkodót, hogy tervet készítettek az egyik városnegyed higiéniai kérdésének megoldására, hogy legyőzzék az ott terjedő pestist… 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Minő kisstílű fogadtatás egy magát istennek beképzelő uralkodó részére, nemde bár? Commodus be is pöccen, amikor azt kérdezik tőle, nagy monológja végén, hogy ölelt-e már pestisben haldoklót, ámde a nővére, Lucilla – akkor még – megmenti a helyzetet. Ámbár titkon már ármánykodik, testvére megbuktatására...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Nos, a lényeg, hogy a Gladiátorban is szerepet kap tehát – ha nem is jelentőset – a korabeli birodalomban világjárvánnyá terebélyesedő pestis. Marcus Aurelius császár orvosa, Galénosz maga is foglalkozott munkájában a pestis tüneteinek leírásával, de hogy hathatós intézkedéseket foganatosítottak volna a rómaiak a megfékezésére? Hát, bizony, az a rideg tény, hogy a lakosság, s a katonaság a pestistől megroppant, a germánokkal való harcok pedig csak folytatódtak…

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Kölcseyt is megihlette – no, nem a járvány…

…hanem a rómaiak-germánok közötti háborúk. Amidőn szatmárcsekei magányában nagy költőnk belefogott a Himnusz sorainak írásába, tagadhatatlan, hogy klasszikus műveltségének is utat engedett.

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Kölcsey Ferenc ugyanis nem mástól, mint a híres római történetírótól, Tacitustól kölcsönzött, amikor azt fogalmazta bele a Himnuszba, hogy „vert hadunk csonthalmain” győzedelmi ének zengett. A germánok ugyanis Kru. 9-ben hatalmas vereséget mértek a rómaiakra a teutoburgi csatában, ahol összesen 3 legiot mészároltak le az egykori római szövetséges, Arminius (Hermann) vezetésével, aki eztán rövid ideig a dicsőségben fürödhetett... 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

németek 2009-ben az évfordulóra készültek is egy filmmel, abban csak azt felejtik el megemlíteni, hogy a római holttestek évekig temetetlenül hevertek a harcmezőn, mígnem az egyik római hadvezér, a későbbi Claudius császár (Kru. 41-54.) unokaöccse Germanicus – ki feltűnik az Én, Claudius sorozatban is – germaniai hadjárata során behatolt a területre, s parancsot adott a csontok eltemetésére, megadva nekik a végtisztességet.

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Tacitus erről így ír: „a síkon csontok fehérlettek, a menekülőké, az ellenállóké, szétszórtan vagy egymásra halmozva.” Így esett, hogy aki a Himnusz fent említett sorait idézi, az egyszersmind – óhatatlanul, de – arra is emlékeztethet bennünket, hogy a történelem telis-tele van váratlan tragédiákkal, háborúkkal, s járványokkal…halottakkal...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Az Idő pedig, melyet földi életünk a számunkra megad, oly drága, s felbecsülhetetlen, hogy aranyárban sem mérhető, talán csak abban, amit másoknak adunk belőle... másoknak, magunkból… hisz csak a tettek számítanak igazán… Hatványozottan igaz mindez járványok idején, amikor az emberi kapcsolatok is át- és felértékelődhetnek…

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

És a történelem, a nagy tanítómester emlékeztet: a háborúk és járványok máig nem értek véget… talán amikor bármelyikük felerősödik, akkor fontos a leginkább a másik szemébe nézni és meglátni benne a jót...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Iustinianus igen, járvány nem

Róma a Krisztus utáni hatodik századra elvesztette uralmát Italia, s a Nyugat felett. A birodalom fővárosa ekkor már Bizánc volt, Keleten. Az akkori birodalom a teljes Római Birodalom jogutódjának tekintette magát, lévén Nyugaton Kru. 476-tal formálisan is, de megszűnt a császárság, Romulus Augustulus, az utolsó nyugatrómai császár letaszításával. Germán utódállamok és királyaik viaskodtak a területek felett, néha egy római provinciánál is kisebb térségért is ölre menve…

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

A Kru. 527-ben Bizáncban trónra kerülő Iustinianus többek közt célul tűzte ki a régi Róma területi integritásának a helyreállítását is, melynek során – ha időlegesen is, de – még Italiat is sikerült visszafoglalnia, hadvezérei révén, azonban a visszahódítás nem volt tartós, egyszersmind kimerítette a birodalom tartalékait is. A barbár germánok örülhettek...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

A visszahódítás – több-kevesebb valótlansággal ugyan, de – szerepel az 1968-69-ben bemutatott koprodukciós alkotásban, a Harc Rómáért című kétrészes filmben, miként maga Iustinianus császár (527-565.) is, aki talán épp a Hagia Sophia terveit sasolja, ámbár az is lehet, a színész, Orson Welles a papírból puskázza a szövegét... 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Nos, akárhogy is van, arról már nem esik szó a filmben (esetleg az alapjául szolgáló, magyarul talán soha nem is publikált regényváltozatban), hogy 541-542-ben minden addiginál nagyobb brutalitással dühöngött a pestis Bizáncban, nem túlzás, tízezrek is meghaltak a történetírás szerint naponta… Nem csak a főváros lakosságának 40 %-a veszett oda (megközelítőleg 200.000 ember), de maga a pestisjárvány tovaterjedt Nyugat felé is… Minden imára szükség volt... 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Jóllehet, e járvány kitörését is egy keleti hadjárat, a parthusok helyébe lépő perzsák elleni háború előzte meg, miként Marcus Aurelius korában, azonban az okok egy korábbi években történt eseményhez is vezetnek. Az Úr 536-ik esztendejében ugyanis a történetírás szerint egy bizonyos „felhő” több, mint egy évre sötétbe borította a birodalom területeit is, mintha világosság nélkül adott volna fényt a nap… az antik világ fénye kihunyt…miként az Élet lángja...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

A hőmérséklet lehűlt, a mezőgazdaság megroppant, s aztán Egyiptomból elindult a pestis, kiírtva a birodalom lakosságának több, mint felét… A „felhő” okát vulkánkitörés(ek)ben látják a legújabb kutatások, méghozzá egy izlandi vulkán lehet a „bűnös”. Egy szó, mint száz, Iustinianus azon törekvését, hogy uralma alatt egyesítse az antik Róma területeit, többek közt a pestisjárvány is keresztülhúzta… Ha ezt a néhai Pilatus megélte volna, hát biz maga is fancsali képet vágott volna, mint az A.D. A Biblia folytatódik sorozatban... 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

De hagyjuk is Pilatust, aki mos úgy került ide, mint magába a krédóba... A lényeg a lényeg: Iustinianus visszahódító háborúi, az általa okozott pusztítás és a körülmények hatására, de szép lassan eljött a sötét középkor, avagy a barbárság kora Nyugaton... hát, ehhez is képes hozzájárulni egy járvány, ha nincs megállj... szeg is akár, egy civilizáció koporsójába... aztán lehet, késő lesz már üvölteni... 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Mi azonban maradunk a római kor területén, s legközelebb immár tényleg visszatérünk a Jézus korabeli Palesztinába, hogy egyszer végre már kiderülhessen, ki is lakik ebben a szép tóparti házban!

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Karantén esetén is ideális, de ne feledjük, ez csak egy díszlet… A cicus persze, az igazi...  

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Szóval, macsekkal vagy anélkül, de hamarosan folytatjuk! 

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Addig is…

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Előre!

Induljon a parti...

Járvány  pestis  Róma  Marcus Aurelius  Iustinianus

Tovább

„AVE CAESAR!” – AVAGY RÓMA BEMASÍROZ A  FILMMŰVÉSZETBE (XXXVIII. FEJEZET)

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma  – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár sokadik alkalommal! Mert „Róma örök.” Akár az ÉLET…

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása

E fenti címmel jelent meg 1996-ban Samuel P. Huntington könyve, mely a hidegháború utáni politikai és ideológiai helyzetet elemzi. Könyvének egyik alaptézise, hogy minden civilizáció halandó, egyúttal ki van téve a változásoknak is.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Mi sem egyszerűbb, mint tézisét az ókori Rómára alkalmazni, mely kétségkívül egy hasonlóan erős civilizációval csapott össze: a germánokkal. A küzdelem évszázadokon át dúlt, kegyetlen és véres összecsapásokkal, ölre menően. 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Mindez már jóval az első császár, Augustus (Kre. 27-Kr. 14.) uralkodását megelőzően kezdetét vette, de az egyik legnagyobb összecsapásra valóban a császárkor hajnalán, Kru. 9-ben került sor, a teutoborgi csatában, mely a római seregek totális megsemmisülésével ért véget. Szeptember 11-én… Igen, szeptember 11-én!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Minden év szeptemberében – midőn lehullnak a falevelek – eszébe jut jelen sorok írójának, hol is tartózkodott épp azon az ominózus 2001. szeptember 11-i napon, amikor a repülőgépek belecsapódtak az ikertornyokba. Szinte hihetetlen volt, hogy ilyen megtörténik, ráadásul a civilizált világ egyik legnagyobb metropoliszában. 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Talán maguk a rómaiak is így lehettek vele, hiszen maguk sem hittek a vereségben. A Római Birodalom világot uraló nagyhatalommá vált addigra. A germán erdő mélyén bekövetkezett összeomlás híre ezért rettenetes hírként szállt tova, szerte a birodalomban. Augustus állítólag magából kifordulva szólongatta az elesett hadvezért, Quinctilius Varust, hogy adja vissza a légióit… hármat… Varus maga is odaveszett...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A történetíró Tacitus a germánok szabadsághőseként emlékezik meg a korábban római sasok alatt harcoló germánról, Arminiusról, Varus legyőzőjéről. Későbbi korokban is legendák és emlékművek hirdetik Arminius – Hermann – hőstettét, a germán területek felszabadítását.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Így vált Arminius német nemzeti hőssé, maga a csata pedig a németség születésnapjává. Nemhiába készítették el 2009-ben az Arminius – Kampf um Germanien című dokumentumfilmet, pontosan kétezer esztendővel a csata után…

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Ténykérdés, hogy a Rajna és az Elba folyók közötti területet – Germániát – Rómának sosem sikerült teljesen elfoglalnia, miként az is, hogy a római civilizáció végéhez a germánokkal való folyamatos összecsapások is jelentősen hozzájárultak, felőrölve a birodalmat. Arminius idejében – kit végül saját népe veszejtett el (római sugallatra?) – még nem volt oly egységes a germán nép, mint évszázadokkal később, de már ekkor is érzékeny veszteséget okozott Rómának.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A két civilizáció közötti következő súlyos összecsapásra Marcus Aurelius császár (Kru. 161-180.) alatt már sor került. A germán kvád és markomann törzsek először bebocsájtást kértek a termékeny és igen gazdag dunai provinciákba (tartományokba), majd – miután a császár ezt megtagadta – lerohanták a területeket, elpusztítva mindent, Itália határáig.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Az előző harminc esztendő során elpuhult, hódításhoz és harchoz már nem szokott római hadsereg csak súlyos harcok és véráldozatok árán tudta helyreállítani a birodalom dunai határát, a Ripa Pannonicát

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Ezt a hősies küzdelmet láthatjuk az 1964-ben készült filmben, A Római Birodalom bukásában, de a 2000-es Gladiátorban is. Természetesen ezek az alkotások elnagyolt, sokszor történelmietlen sztorit tálalnak a gyanútlan közönségnek. 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Ennek egyik jó példája, hogy a derék Marcus, a bölcs filozófuscsászár a filmekben nem akarja kinevezni utódául fiát, Commodust, mert kételkedik annak uralkodói képességeiben. Nos, a valóságban erre nem került sor, csont nélkül utóda lett egy legendás uralkodónak ez a gerinctelen fickó.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Akit a történelmi valóság is érdekel, annak figyelmébe ajánlom a magyar Steven Saylorként is emlegetett kortárs írónkat, Marcellus Mihályt, aki regénytrilógiában dolgozta fel Marcus Aurelius uralkodását és pannoniai ténykedéseit, honvédő háborúját, s aki jelenleg is nagy dobásra készül…

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A magyar Steven Saylor nagy dobása

Marcellus immár két regényt varázsolt elénk, mely Commodus császár (Kru. 180-192.) uralmának idején játszódik, idén pedig újfent trilógiává bővíti a történetet, bemutatva az igazi Commodus császár halálának valódi körülményeit. Izgalmas sztorinak ígérkezik!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A regényben foglaltakat természetesen nem spoilerezem el, mindenki olvassa majd el legújabb könyvét, A birkózót, mely előreláthatólag idén debütál. Annyit azonban elárulhatok, hogy a valójában tizenkét évig (és nem pár hónapig) uralkodó Commodus halálában szerepet játszik egy fontos személy is... Szóval, izgalmas lesz!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Az író legújabb regénye révén minden bizonnyal tisztábban és hitelesen láthatjuk majd a birodalom és a császárság intézménye hanyatlásának kezdetét is, egyszersmind természetesen Commodus végét. Vajon tényleg így történt? Ha kíváncsi vagy rá, olvasd el bátran Marcellus regényét!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Általa minden bizonnyal sikerülni fog árnyalni a Gladiátor teremtette képet is, melyet még érdekesebbé tesz az a tény, hogy Marcellus nem csak író, de elkötelezett római hagyományőrző is. Csapatában, a Legio II. Adiutrixban pedig – akárcsak a Gladiátorban – ott találjuk magát a császárt, Commodus apját, a nemes Marcus Aureliust is.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Legutóbb 2019. szeptember 7-én láthatta őket a nagyérdemű, a XIII. Quadriburgiumi Játékokon, Visegrádon, ahol több neves hagyományőrző csapat is fellépett, bemutatva azt a szerencsétlen kimenetelű találkozót is germánok és rómaiak között, mely egy császár halálával végződött. Vagyis 2019. szeptember 7-én egyszerre több császárt is láthatott a közönség…

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Nos, a germánok a harmadik századra lassan, de biztosan folyamatos támadás alatt tartották a birodalmat. Maguk a pannoniai területek is állandó csatározások színterei voltak.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A terület stratégiai fontossága tagadhatatlan volt, hiszen a Duna önmagában nem volt képes meggátolni a betöréseket. A negyedik század végén, I. Valentinianus császár (Kru. 364-375.) uralma alatt a Duna bal partján – azaz germán oldalon – római erődépítési munkák zajlottak. Így a mai Göd határában is. Ezt a munkát és az azt követő mészárlást is láthattuk a Quadriburgiumi Játékokon. Az erőd építését a germán kvádok sérelmezték.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Az egy időre abba is maradt, de aztán újra megindult, a kvádok királyát, Gabiniust pedig egy lakomával egybekötött tárgyaláson megölték. Az emiatt kitört háborúban a császár is felvonult a határra.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Valentinianus Kru. 375 novemberében Brigetióban – a mai Komárom városában, Szőny területén – fogadta a germán küldöttséget. Szóba került újra az erődépítés ügye. A császár úgy feldühödött, hogy a követek szeme láttára rosszul lett (szívroham?), és még aznap meghalt. Elképzelhető, hogy eme esemény mennyire rontotta a rómaiak ázsióját a harcias és egyre erősödő germánság szemében… örültek a rómaiak, az biztos...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

De a birodalomnak nem volt ideje ezen lamentálni. Időközben ugyanis kezdetét vette a népvándorlás… mindenféle vad barbár hordák döngették a kapukat. És jöttek a hunok is… 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A nyugati gótok – vagy vizigótoka hunok elől menekülve a birodalomtól kértek és kaptak menedéket, azonban a római igazgatás által okozott sérelmek, a rossz bánásmód miatt fellázadtak, s Kru. 378-ban Hadrianapolisnál tönkreverték Valens császár (Kru. 364-378.), Valentinianus egykori társcsászárának seregeit. Maga a császár is elesett a harcban. Így esett hát, hogy a római és germán civilizáció újfent összecsapott, s megkezdődött Róma összeomlása. A birodalom Kru. 395-ben két részre szakad.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Az ötödik század első felében elvesznek a pannoniai területek is, ahová a hunok nyomulnak be. A 2001-ben bemutatott Attila című film a hunok nagy királyának életén keresztülszáguldva bemutatja a catalaunumi csatát is, melyet az egyesített nyugatrómai-germán (vizigót-frank, burgund-alán) sereg vívott a hunokkal.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Catalaunumnál tehát már nem a germán-római civilizáció csapott össze egymással a népvándorlás korának legjelentősebb csatájában, hanem egy merőben új formáció bontakozott ki.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A germánok immár a római zsoldban is harcoltak, s néha Róma ellen is. A birodalomban egyre nagyobb lett a zűrzavar. Róma 410-es gót kifosztását a kortársak már a világ végeként élték meg… és bizony, ha nem is a világ végének, de egy új világ eljövetelének voltak tanúi a kortársak. Kru. 476-ban a germán Odoaker letaszította trónjáról az utolsó nyugatrómai császárt, formálisan is megszüntetve Nyugaton a birodalmat.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A durva időszak persze csak ez után következett, a bizánci visszahódító háborúk idején, a hatodik században, amikor egész Itália az összeomlás, az anyagi és kulturális romlás szélére sodródott… A germán civilizáció Nyugaton és a rómaiakon aratott győzelmét – mondhatni – betetőzte, hogy 800-ban III. Leó pápa Rómában császárrá koronázta a frankok királyát, Károlyt, vagy, ahogy ma nevezik, Nagy Károlyt.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

De ez már egy másik történet. Európa megszületésének története… azé az Európáé, melynek atyjaként is Károlyt tartja számon a történelem… Erről is szól egy 1993-as sorozat. De vissza az ókorba! Ha Róma és a birodalom nem is élte túl a történelem viharait, az Arminius ténykedésének idején még szárnyait sem bontogató kereszténység igen.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Az európai civilizáció egyik építőköve, kultúrájának, vallási hagyományainak, s mindennapjainak meghatározója lett. Ennek az útnak a kezdetéről szól egy 2015-ös sorozat, az A.D. A Biblia folytatódik. Ütős sorozat! 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Folytassuk hát a Szentföldön!

A Krisztus utáni első évszázad harmincas éveinek derekán járunk. A sorozatban pedig Jézus mennybemenetele után, Galileában. Ez a terület nincs közvetlen római uralom alatt. Itt találjuk az apostolokat, köztük Pétert, aki azon elmélkedik, hogy mondja meg a lányának, hogy el kell mennie, vissza a veszedelembe, Jeruzsálembe

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Jézus megígérte, hogy ha hisznek, a Szentlélek ereje megsegíti őket. Azt kérte tőlük, mielőtt elment, hogy térjenek vissza Jeruzsálembe, s ott várjanak, amíg felruháztatnak a mennyei erővel. Péter szereti a lányát, de itt kell hagynia, nagyobb biztonságban lesz Galileában. Nekik viszont vissza kell menniük, várni a Szentlélek eljövetelét, ahogy Jézus mondta.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A Szentlélek eljövetelére Pünkösdkor került sor, mely eredetileg zsidó ünnep volt, majd a keresztény vallásban is továbbélt. A zsidóknál a Sávuót (Hetek ünnepe) a Sínai-hegyen történt törvényadás emléknapja volt, valamint az új kenyér ünnepe. A hagyomány szerint ezen a napon nyilatkoztatta ki Isten a tízparancsolatot, továbbá ez volt az a nap is, amelyen a jeruzsálemi templomban bemutatták az az új kenyeret. Az ünnepre sokan zarándokoltak el Jeruzsálembe.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Ez az ünnep töltődött meg aztán új tartalommal a keresztény kultúrában, azonban már a zsidóknál is a szélzúgás és a tűz voltak Isten jelenlétének és a kegyelem kiáradásának jelei. Erre került sor Pünkösdkor, a Húsvét ünnepét követő ötvenedik napon is – görög neve (pentékoszté) is ötvenet jelent, innen a Pünkösd szavunk. Szóval Pünkösd közeleg a sorozatban is.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Nos, Kajafás, a főpap és felesége aggódnak. Tudják, hogy Pilatus, a római helytartó volt az, aki megölette Jézus sírjának őrzőit… (Ugye-ugye! Ez egy merőben más Pilatus, mint aki az Evangéliumokban szerepel!) Ja, a templomi őrség tagjait is megölték, akik szintén a sírt őrizték, mielőtt Jézus holtteste eltűnt.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Kajafás felesége pragmatista: szerinte el kellett tüntetni minden tanút, nehogy tovább terjedjen a feltámadás meséje. El fog halni a megölt őrökkel és legyilkolt római katonákkal. Vajon igaza volt? A történelem rácáfolt! Eközben a korábbi részekből már jól ismert zelótánkat (zsidó szabadságharcosunkat), Boázt véletlenül majdnem fellöki egy Marcus Drusus nevet viselő római katona. A zelóta titokban kést akar rántani, de a kocsmáros leállítja. „Még ne!” – mondja Boáznak.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Vagyis a kocsmáros ő maga is zelóta. A rómaiak felettébb veszélyes vidéken itták borukat. Veszélyes hely volt az ókori Palesztina. Igaz, a római legionariusok is veszélyesek voltak… nem valami vicces fickók, amikor komolyra fordul a helyzet...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A helytartó pedig agyafúrt… Készül az ünnepre és attól tart, hogy a Názáreti – Jézus – követői újabb bajt okoznak majd ez alatt. Az ünnep ideje alatt folyamatos őrjáratozást rendel el. Felesége, Claudia ekkor tudja meg, hogy Pilatus megölette a Názáreti sírjának őrizőit. Pilatus nem él lelki életet a dolgon. Galilea urát, Heródes Antipászt várja látogatóba, aki apja, a rettegett Nagy Heródes hajdani birodalmából már csak egy szelettel bír.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Maga Antipász is tapasztalja, hogy Jézus keresztre feszítése óta több a római katona az utakon. Nem érti, hogy ha Jézus halott, akkor miért ez a készenlét. Kajafással találkozik elébb, s a szemére veti, hogy rosszul kezelte a helyzetet Húsvétkor. A szidók törvényeit is megsértette Jézus kihallgatásakor, utána meg a rómaiaknak adta át őt. Kajafás védekezik: azt tette, amit tennie kellett. Antipász szerint sokkal fontosabbá tette Kajafás Jézust, mint amennyire kellett volna.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A Rómától való állandó segítségkérést pedig a nép együttműködésnek fogja értelmezni. Több ezer zarándok sereglik össze Pünkösd ünnepére, akik nem láthatják meg, hogy ők a rómaiakkal barátkoznak. Antipász eseménytelen Pünkösdöt akar, s figyelmezteti arra is Kajafást, hogy azért a főpap pozíciója nem olyan stabil jelenleg, s függ, többek között Antipász támogatásától is… Antipász ezután Pilátushoz megy. Szóvá teszi a sok római katonát, mondván, jól tudja mindenki, aki itt él, hogy megszállt ország lettek.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Azt javasolja Pilatusnak, hogy távolítsa el a katonákat, s engedje, hogy a népe békében ünnepelhessen. Pilatus erre felbőszül. Megkettőzteti az őrséget és úgy dönt, hogy maga is kilátogat az ünnepre. Antipász tart tőle, hogy a nép mindezt provokációnak fogja tartani... Pilatust nem érdekli.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

„What would Jesus do?”

A kérdés jelentése: „Jézus vajon mit tenne?” Népszerűvé vált, különösen az Egyesült Államokban, kifejezve a keresztények erkölcsi kötelezettségét, hogy oly módon cselekedjenek, amely demonstrálja Jézus szeretetét.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Nem új keletű, a katolikus egyház is hangsúlyozza az Imitatio Christi (Krisztus utánzása) fogalmát, de regény témája is volt már. Volt, amikor kevésbé komoly tónust is kapott a kérdés feltétele: bekerült többek közt a 2007-es Transformers filmbe…

De visszatérve a sorozatra. Péter és az apostolok megérkeznek Jeruzsálembe. Elfoglalják a helyüket és várják a szentlélek eljövetelét, ahogy Jézus előre megmondotta nekik. Megjelenik Mária Magdolna is, méghozzá Péter lányával, aki követte apját a városba. Várnak, mert Jézus anyja, Mária türelemre inti őket. Felmerül a kérdés közöttük: ha itt lenne Jézus, vajon mit tenne?  Imádkozna… Felébresztik az alvókat, s a Miatyánkot imádkozzák.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Szél kíséretében tűz kél alá a Mennyből, körbeveszi a házat, ahol az apostolok tartózkodnak.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Az apostolokat áthatja a Szentlélek – nyelveken is beszélnek. Az eseményre sokan odasereglenek. Péter fogadja őket, de nem prédikál. A templomba mennek, ahol Péter meggyógyít egy bénát – de ez egy másik történet lesz!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A Biblia – vagyis az Apostolok cselekedetei – hasonlóképp szól a Szentlélek eljöveteléről, de azért vannak különbségek. Például, hogy mindenki, aki összeverődött a tömegben, a saját nyelvén értette azt, amit az apostolok beszélnek. Péter a Biblia szerint már itt beszédet intéz a néphez, hirdetve Jézust, melynek nyomán aznap több ezren megkeresztelkednek…  De visszatérve a sorozatra: még mindig nem tudtuk meg, ki lakik ebben a házban. De egy szép napon biztosan kiderül! 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Így vette hát kezdetét a kereszténység, mely aztán elterjedt, szerte a Római Birodalomban, majd azon túl is. Így történt hát, hogy amikor Róma szembenézett a népvándorlás viharaival, immáron egy keresztény birodalomnak adott otthont a Mediterraneum… addigra már jobbára a régi pogány világ is elenyészett...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

...miként az alexandriai nagykönyvtár által őrzőtt értékek is... bizony-bizony: minden változásnak vannak árnyoldalai is a történelem során... például egy filozófusnő halála... A 2009-es Agorában eléggé plasztikusan bemutatásra került, hogy mi lett a régi világ egyes képviselőinek a sorsa: Hüpatiát, a pogány filozófusnőt megölték.

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A történelem, az Élet tanítómestere ugyanakkor, akár akarjuk, akár nem, kegyetlenül megtanít arra bennünket a rideg tényre, hogy a változás elengedhetetlen része az Életnek, Világunknak. A nagy Marcus Aurelius is erről írt művében, az Elmélkedésekben, mely filozófiai gondolatait tartalmazza. A Gladiátorban Richard Harris nem idézett a műből, de...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

...ha élőben szeretnéd hallani Marcus Elmélkedéseit, látogass csak el a Legio II. Adiutrix egyik rendezvényére! A csapathoz tartozó császár, ki civilként maga is tanár, előszeretettel idéz belőle, mint egyik legkedvesebb olvasmányából. Találkozz az élő Marcus Aureliusszal te is!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

A Jövő tehát Marcus szerint is folyamatos mozgásban van, hiszen a mindenkori változás alakítja-építi. Csak egyet tehetünk: előre lépdelünk! Előre, miként a Legio II. Adiutrix katonái... Movete! (Indulás!)

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Mi pedig hamarosan folytatjuk! Újra visszatérünk a Szentföldre is! Boáz társaságát azonban sajnos könnyen lehet, hogy nemsokára nélkülöznünk kell... 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Ettől a hírtől, nyomatékosan kérem, senki se dőljön a kardjába! Elég, hogy Varus így tett...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

És ígérem, fog még fürdeni Arminius is! 

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Vagy inkább befürödni! Miközben sok-sok sötét titokra is fény derül!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Mert ez mind-mind az Örök Róma!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Addig is…

…ha tetszett, ajánld másoknak is!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Vagy kövess minket a Facebookon!

https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/

Előre!

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

Várj! Ez csak a kutyának szólt! 

Na mindegy...

Marcellus Mihály író  Varus  Arminius  Marcus Aurelius  Legio II. Adiutrix

(A Legio II. Adiutrix hagyományőrző baráti kör által közzététel céljából rendelkezésre bocsájtott fényképeket Léka Zsuzsanna és Schätz Andrea készítette.) 

Tovább

fuszeresjakvaj

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek

Utoljára kommentelt bejegyzések

img src="/images/hex-loader2.gif" width="300" alt="" />