„Ave Caesar!” – zengi teljes torokból több ezer ember, számos jobbnál-jobb filmben. Az ókori Róma – különösen a császárkori Róma – hálás téma, legyen szó akár irodalomról, képzőművészetről, vagy akár a filmművészetről. Amikor beköszöntött a mozgókép kora, a Római Birodalom legionariusai bemasíroztak a filmvászonra, hogy aztán ott is maradjanak, mialatt a címszereplő Ben-Húr és a Gladiátor Maximusa adták egymásnak a kilincset az éppen aktuális császárnál… Sorozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e filmeket, tévésorozatokat, saját koruk, a történelem, egyúttal a történelmi regények és sok más érdekesség tükrében. Kitérve olyan történetekre is, amelyekből ugyan még nem készült film, vagy tv-sorozat, de nagy benne a lehetőség. Immár huszonnyolcadik alkalommal! Mert „Róma örök.”
Még a transformerek is római neveket viselnek!
Nem csalás, nem ámítás: a transformerek (alakváltók) világa tele van latin-római nevű robotokkal. E nevek pedig – akár – római történelmi személyekhez is köthetők. Ott van mindjárt a jók vezére, Optimus Prime (a legjobb vezér). A névválasztáshoz valószínű, hogy Traianus, római császár (Kru. 98-117) egy címéből nyerhettek ihletet az alkotók.
Traianus ugyanis – aki az 1968-as koprodukciós filmben, a Traianus oszlopában (Columna) teljes életnagyságban feszít – még életében elnyerte a senatustól az „optimus princeps” (azaz a legjobb császár) címet.
De ott van Ultra Magnus is, aki rövid ideig Optimus Prime utóda volt a vezérségben. Nevében Pompeius Magnus – Caesar egykori szövetségese, harcostársa, majd későbbi ellenfele – köszön vissza.
Ultra Magnus a történet szerint katonának tartja magát, miként Pompeius is a katonásdit szerette a leginkább… A Magnus (Nagy) jelző pedig tökéletes választás, ha figyelembe vesszük, hogy a robot egy viszonylag nagyobb játék…
De Ultra Magnus vezérnek történő kiválasztásában visszaköszön az Antoninus-dinasztia utódválasztási szokása is. A Kru. 96-ban, Nervával induló dinasztia Róma fénykorát jelenti. A császárok mindig a legrátermettebbnek tartott személyt választották utóduknak, azaz nem a vérségi elv volt a meghatározó.
A jó robotok – azaz az autonóm robot organizmusok (autobotok) – vezetői az eredeti képregény szerint is időközönként kiválasztják utódukat, akinek átadják a vezérséget jelképező, ámde komoly erővel is bíró Mátrixot, mely hol program, hol tárgy… akárcsak Róma, mely nem csak egy város, az Urbs, de egy eszme is!
Ultra Magnus esetében a Mátrix átadására csak Optimus halálakor került sor, ámde a képregényben leírt elv ugyanaz, mint az Antoninus-dinasztia esetében. Tegyük hozzá: nem volt vér szerinti utóduk eme dinasztia császárainak, Marcus Aureliust (Kru. 161-180) kivéve, aki fiát, Commodust (Kru. 180-192) tette meg utódául… véget is ért a „jó császárok” kora…
A daliás… pardon… őrült Commodussal gyűlik meg Maximus baja a 2000-es Gladiátorban. A filmnek úgy hírlik, véresen komolyan lesz egy folytatása a közeljövőben… De már nem lesz benne Maximus… a földműves, aki rákényszerül, hogy harcoljon Marcus Aurelius oldalán… Maximus, a katona, aki csak azért harcol, hogy minél előbb véget érjen a harc, s hazatérhessen a családjához… és Maximus, aki megesküdött, hogy bosszút áll családja elvesztőjén, Commoduson… míg él, vagy az után…
Maximus neve a Gladiátor történetének korábbi, 1964-es feldolgozásában, A Római Birodalom bukásában még Livius volt és a karaktere is más volt, de azért a kapcsolat a két film karaktere között még azonosítható. Hogy miként lett Livius Maximusszá a Gladiátorra? És kiről kapta a nevét Maximus, a hatalmas alakváltó robot? Ki tudja?
Volt egy úgynevezett ellencsászár, Magnus Maximus, aki Nagy Theodosius (Kru. 379-395) alatt, Kru. 383-ban lépett fel a császári bíbor megszerzése érdekében. Ennél is érdekesebb azonban, hogy az alakváltó Maximus jellemrajza (ami a ’80-as évekre datálható) számos ponton egyezést mutat a Gladiátor Maximusának történetével.
A hatalmas robot, Maximus bátor, hősies, s végtelenül erős, önfeláldozó harcos, akinek azonban a leghőbb vágya, hogy soha többé ne kelljen harcolnia. Építésre szakosodott, nem pusztításra, a Gladiátor Maximusa pedig földművelésre. De aztán mindkettejüknek harcolniuk kellett… Vajon esetükben meghatározta volna a robot Maximus a Gladiátor főhősének nevét? Nos, aki kíváncsi, járjon utána!
Menetelhet egy darabig, mint a Centurion katonái... Minden esetre a latin-római nevek önmagukért beszélnek! Róma neveket adott a modern gyermekjátékoknak is! De evezzünk immár keményebb vizekre! A gyermekgyilkosságok területére! Egész pontosan a betlehemi gyermekmészárlásra....
Nagy Heródes tényleg parancsba adta a betlehemi gyermekek lemészárlását?
Egy ilyen esemény – melyet a Szentírás tár elénk – minden bizonnyal nem kerülte volna el a történetírók, köztük a zsidók történetét megíró Josephus Flavius figyelmét és íróvesszőjét sem. Akkor mégis miben és hol gyökerezik a történet? Honnan ered e kegyetlen és véres tett? És ami még fontosabb: van-e valóságalapja? Nos?
A Szentírás szerint bölcsek érkeznek Napkelet felől, keresve a zsidók királyát, akinek csillagát látták fenn az égen. Máig vita tárgya, mi lehetett az az égi jelenség, melyet a Biblia után „betlehemi csillagként” hívunk, minden esetre a történet szerint a bölcseket elvezette Betlehembe, ahol a zsidó próféciák szerint a messiás (felkent) – görögül: krisztosz – születni fog, hogy aztán helyreállítsa a zsidók királyságát.
A bölcsek előtte azonban kérdezősködtek, ami aztán a rómaiak által elismert, éppen regnáló uralkodó, a rettegett Nagy Heródes fülébe jutott. Titokban magához rendeli a bölcseket, Jeruzsálembe.
A bölcsek és Heródes találkozását láthatjuk az 1965-ös filmben, A világ legszebb történetében is. Heródes kikérdezi őket, mit tudnak, egyúttal tájékozódik az írástudóktól is, így megtudja, hogy a messiásnak Betlehemben kell születnie, a zsidók hajdani királyának, Dávidnak a nemzetségéből. Heródes nem tartozott ide, mégoly ambíciózus volt is...
Heródest ugyan elismerték a rómaiak a zsidók királyának, már Kre. 40-ben, – az HBO Róma sorozatában bemutatottak szerint a városba látogat – de tény, hogy világéletében rettegett attól, hogy meg fog születni egy gyermek, aki felnőttként, mint a zsidók legitim királya, igényt fog tartani Dávid trónjára.
Heródes maga nem minősült zsidónak az úgynevezett mózesi törvények alapján, a családja Idumaeából származott. Apja, Antipatér arab nőt vett feleségül, azonban a zsidók az anya személyéből vezették le származásukat, következésképp Antipatér ivadékai nem minősültek zsidónak.
Az Antonius és Kleopátra című regény első magyar fordításában ebből lett egy jó kis nagy kalamajka: Colleen Mccullough írónő szereplője, Heródes ugyanis azt ecseteli, hogy ő „keresztény”…
Netes fórumokon vitáztak ezen, de tény, ami tény, a „keresztény” kifejezés a „christianus”-ból ered, s Jézus követőit nevezték így, száz évvel később… De hát pont Heródes hívta volna magát kereszténynek? A gond a fordításból adódhatott.
Egyszer ugyanis a kezembe került az angol verzió, s ott, ha jól emlékszem a „gentile” kifejezés szerepelt, ami nyersen azt jelenti, hogy „nem zsidó”… De akárhogy is van, az tény, hogy Antipatér, Heródes apja volt az egyik hadúr, aki Palesztinában a hatalmat gyakorolta azután, miután a rómaiak – Nagy Pompeius vezetésével – Kre. 63-ban bemasíroztak és uralmuk alá vonták a térséget. Igaz nem ilyen rikító pirosban, mint az 1961-es Királyok királyában...
Nos, Heródes elvette feleségül Mariamnét, aki a Hasmóneus-dinasztiából származott. Ez a dinasztia a Makkabeusoktól eredt, akik a római megszállás előtt uralkodtak a zsidók felett, abban a röpke időszakban, amikor függetlennek mondhatták magukat (a Krisztus előtti második századtól Kre 63-ig). Végül aztán őt magát ismerték el a rómaiak a zsidók királyának, ami cliens-királyi (rómaiakkal szövetséges és baráti viszonyban álló uralkodó) pozíciót jelentett, amire szüksége is volt Rómának, a keleti, párthus fenyegetés miatt.
Ezt a cliens-királyi státuszát Heródes az után is megőrizte, hogy a Kleopátra bűvkörébe került Marcus Antoniust, akivel szoros szövetséget ápolt (még a jeruzsálemi erőd is Antonius nevét viselte) legyőzte Octavianus, aki Kre. 27-től Augustus császár néven a Római Birodalom egyedüli ura lett.
De vissza a napkeleti bölcsekhez, akik már az 1959-es Ben-Húr elején eljutnak a csillagot követve a betlehemi jászolhoz, amely az újabb kutatások szerint egy sziklába vájt, barlangszerű struktúrában lehetett, ami azonban a felette lévő házhoz kapcsolódott. Itt tartották a háziállatokat.
Az 1961-es filmben, a Királyok királyában is megérkeznek Betlehembe . A filmben a megjelenésük valamelyest hasonló ahhoz, ahogy a Ben-húrban debütáltak, de azért ez egy másik film...
Aztán jön 1965 és A világ legszebb története. Ebben a filmben – hasonlóan a Szentíráshoz – Heródes úgy küldi Betlehembe a bölcseket, hogy ha megtalálják a gyermeket, akkor tudassák vele, hogy ő is hódolhasson neki. Ha az esemény valóban megtörtént, a bölcsek akkor sem hihettek a királynak, hiszen a Biblia szerint álmot láttak és más úton tértek vissza hazájukba.
A filmben természetesen Heródes parancsot ad, hogy kövessék a bölcseket… Így Heródes hírül kapja, hogy a bölcsek Betlehembe mentek! Ahonnan a Messiás eljövetele várható… és parancsot ad a betlehemi gyermekek lemészárlására. A Királyok királyában rómaiakkal végezteti el ezt a munkát, de az eredmény egy és ugyanaz. De vajon van valóságtartalma a történetnek? Megtörténhetett? Kérdezhetnénk... van felelet?
Nos, valószínűleg nem történt meg. Történetírói munkákban nincsen nyoma, azonban ha legendaként tekintünk rá, akkor máris megleljük eredetét a valós történelmi események között. Augustus állítólag azt a görög szójátékot mondta Heródesről, hogy inkább szeretne a disznaja („hüsz”), mint a fia („hüiosz”) lenni. A disznókat ugyanis a zsidók – vallási okokból – tisztátalannak tartották, s mint ilyent, nem fogyasztották el. Vagyis a disznók biztonságban voltak Heródes udvarában, nem úgy a saját fiai… saját gyermekei…
Heródes ugyanis Kre. 7-ben meggyilkoltatta Mariamnéval közös két legnagyobb fiát, s azok több száz követőjét. A meggyilkolt fiúk a trón várományosai voltak, s az volt a vád ellenük, hogy összeesküvést szőttek az apjuk ellen. Később a király Mariamnét is megölette… Nem sokkal halála előtt, Kre 4-ben adott parancsot a harmadik fiú, Antipatér meggyilkolására.
Mivel ezek az események még Heródes Kre. 4-ben bekövetkezett halála előtt, de már Jézus feltételezett születése után történtek, elképzelhető, hogy a saját gyermekeinek és követőinek lemészárlása jelenik meg a Bibliában is, a betlehemi gyermekek lemészárlásának történetében…
A karácsonyi bejgli illatába rothadó holttestek bűze vegyül
A világ legszebb történetében Heródes halála után akkora lázadás tör ki, hogy még a Rómát jelképező sast is letaszítják az egyik kapu fölül. Heródes életben maradt fiai, köztük Heródes Antipász Római segítséggel úrrá lesznek a káoszon, de a sztori szerint a rómaiak bejönnek az országba, rendet teremtenek, s Júdaeát közvetlen római fennhatóság alá helyezik, helytartóval az élén.
Nos, ez egy kicsit máshogy ment. Tény, hogy Kre. 4-ben, de még közvetlen Heródes halála előtt zavargás tört ki Jeruzsálemben, s még az arany sast is letaszították a király által kibővíttetett zsidó templom, az úgynevezett Második Templom kapujáról.
A római uralom jelképét maga Heródes rakatta ki. Az elkövetőket élve megégették… Aztán bekövetkezett Heródes halála. Végrendeletében – melyre Augustus császár is áldását adta – három fia közt osztotta fel az uralma alatt álló területeket.
A Bibliában is szereplő Heródes Antipász lett Galilea (és benne Názáret), valamint a Jordán folyón túli területek ura, Archelaosz lett Judaea uralkodója, Fülöp pedig a Genezáret-tótól északkeletre lévő területeket kapta meg. A tó ismerős lehet a Bibliából is...
Ez idő tájt, még Kre 4-ben robbant ki Jeruzsálemben az a zavargás, amely A világ legszebb történetében szerepel, s a filmmel megegyezően valóban római legiok vonultak be Szíriából, Varus vezetésével, de Judaea – azaz Archelaosz területe – még ekkor sem került közvetlen uralom alá. Minderre Kru. 6-ban került sor, Archelaosz kegyetlensége és alkalmatlansága miatt. Augustus száműzte Achelaoszt a messzi Galliába, Judaea pedig, s benne Jeruzsálem, s a templom, közvetlen római uralom alá került.
A Szentírásban az olvasható, hogy Jézus és családja a betlehemi mészárlások elől Egyiptomba menekült, s csak Heródes halála után tértek haza Názáretbe. Názáret közelében azonban ott állt a hegyen Sepphoris városa, a régió adminisztratív központja. Ma rommező...
Kre 4-ben, amikor Jeruzsálemben is elszabadult a pokol, egy bizonyos Galileai Júdás, aki a történetírás szerint király szeretett volna lenni, behatolt az ottani királyi palotába, annak is a fegyverraktárába. A megszerzett fegyverek birtokában Galilea is lángokba borult, azonban a bemasírozó rómaiak földig gyalulták Sepphoris városát is, s aki ellenállt, keresztre feszítették. Kemény idők jártak...
Ha tehát Jézus és családja Heródes halála után tért vissza Názáretbe, lehetséges, hogy még láthatták a kereszten rothadó hullákat, s a hajdani Sepphoris füstölgő romjait… Názáret ugyanis Sepphoris mellett van...
A várost Heródes Antipász újjáépítette ugyan, azonban Galilea pusztulása szükségképpen magával hozza, hogy a karácsonyi történetnek bizony vannak ki nem mondott, ámde mégoly megrázó eseményei is…
Heródes Antipászt ott feszít mind a Királyok királyában, mind pedig A világ legszebb történetében, s mindkettőben kivégezteti Jézus előfutárát, Keresztelő Jánost. Hogy János halálában milyen szerepe volt Salome táncának, az legközelebb kiderül!
De szó lesz a Bibliában szereplő népszámlálásról is, mely a történet szerint Máriát és jegyesét, Józsefet Betlehembe vitte, ahol végül Jézus megszületett.
Szóval hamarosan folytatjuk!
Mert Róma örök, akár a lenyugvó, ámde újra és újra felkelő Nap!
Addig is…
…ha tetszett, ajánld másoknak is!
Vagy kövess minket a Facebookon!
https://www.facebook.com/fuszeresjakvaj.hu/
Előre!
Azért ordítani nem kell!
Utolsó kommentek